Versenytilalmi megállapodás a munkaszerződésben

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A versenytilalmi megállapodás alapján járó juttatás nem minősül munkabérnek. Ezért amikor e megállapodás szerinti ellenértéket a személyi alapbér összegének figyelembevételével határozzák meg, annak elkülönülten kell megjelennie, a személyi alapbér ugyanis más jogcímen járó juttatást nem foglalhat magában – a Kúria eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, a felek kezdetben egy év határozott időtartamra létesítettek egymással munkaviszonyt területi üzletkötő munkakör betöltésére. A munkaszerződésben az alperes (munkavállaló) személyi alapbérét 400 000 forintban határozták meg. Rögzítették, hogy (mintegy átalánykárként) ezen összeg egyharmadát annak ellenértékének tekintik, hogy az alperes a munkaviszony bármely okból történő megszüntetése esetén az azt követő két éven belül nem folytat a munkáltatónak sem közvetve, sem közvetlenül konkurenciát jelentő tevékenységet. Abban az esetben, ha a munkavállaló megszegi ezt a megállapodást, az ellenérték két évre jutó összegét köteles megfizetni a felperes számára, illetve kártérítésre is kötelezhető. A felek később a munkaszerződést határozatlan idejűvé alakították. Az alperes a felmondását következő naptól a munkáltató versenytársának minősülő gazdasági társaságnál helyezkedett el szaktanácsadó munkakörben.

toll, aláírás

 

Az első- és másodfokú eljárás

A felperes a versenytilalmi megállapodás megszegése keresettel fordult az alperes ellen, akinek védekezése arra irányult, hogy a versenytilalmi megállapodás pontatlan volt, nem határozta meg egyértelműen a tilalmazott tevékenységet, indokolatlanul széles körben korlátozta az elhelyezkedési lehetőségét, illetve ellentételezésként semmilyen juttatásban nem részesült, a bérjegyzékek ilyen jogcímű kifizetést nem igazoltak, csupán a munkabére megfizetésére került sor.

A közigazgatási és munkaügyi bíróság helyt adott a keresetnek. A bíróság álláspontja szerint a munkaszerződésben pontosan meghatározták a tilalmazott tevékenységet, és nem volt megállapítható, hogy indokolatlanul széles körben került sor az alperes elhelyezkedési lehetőségének korlátozására, illetve, hogy a tilalom ellentételezéseként semmilyen juttatásban nem részesült. Úgy ítélte meg, hogy a munkaszerződésben rögzített munkabér magában foglalta a szerződés betartásáért járó ellenértéket is. A munkajogi szabályok kötelezően csupán a minimálbér megfizetését írják elő, így az alperesnek fizetett 400 000 forint munkabér magában foglalhatta a versenytilalmi megállapodás ellentételezését is. Az, hogy mindezt a bérjegyzéken külön nem tüntették fel, nem teszi érvénytelenné a kikötést.

A másodfokon eljárt törvényszék helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Érvelése szerint valamilyen ellenszolgáltatás meghatározása nemcsak abszolút értékben, számjegyekkel leírva történhet, hanem körülírással is, így a felek megállapodhatnak úgy is, hogy másik összeghez viszonyítva állapítják meg az eltérő jogcímen járó juttatások mértékét. Kiemelte, hogy bár a felperes a havonkénti bérelszámolásban valóban helytelenül tüntette fel a kifizetett járandóság jogcímét, önmagában ez nem eredményezheti a versenytilalmi megállapodás bizonyított megszegése esetén az alperes mentesülését a szerződésszegő magatartás következményei alól.

 

A felülvizsgálati kérelem tartalma

Az alperes továbbra is azzal érvelt, hogy a munkaszerződés rendelkezéseiből nem lehetett egyértelműen megállapítani azt, hogy a felek mit értettek mindenkori havi munkabér alatt. Az őt megillető juttatásokat az elszámolólapon törzsbérként jelölte meg a felperes, és ez alapján számította a különböző juttatásokat. A törzsbért pedig nem lehet úgy értelmezni, hogy az magában foglalja a versenytilalmi megállapodás betartásának ellenértékét is. Sérelmezte, hogy soha nem tájékoztatták arról, hogy a versenytilalmi megállapodás ellentételezéseként milyen juttatást fizettek a számára, és ezen a címen kifizetésre sem került sor.

 

A Kúria megállapításai

A Kúria kiemelte, hogy a munkavállalót a munkaviszony megszűnését követően a munkáltató jogos gazdasági érdekeit tiszteletben tartó magatartásra csak ilyen tartalmú, a polgári jog szabályai szerint kötött megállapodás kötelezheti. A megállapodás érvényességi feltétele a munkavállaló magatartásának korlátozásához képest megfelelő ellenérték megfizetése, továbbá a munkavállaló megélhetését, illetve a szabadpiaci versenyt méltánytalanul és túlzottan nem korlátozó feltétel meghatározása.

A versenytilalmi megállapodás alapján járó juttatást általában eseti, nem rendszeres jelleggel folyósítják, azonban semmi nem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy az ellenértéket ne lehetne havi részletekben megfizetni. A Kúria kiemelte, hogy rendszeres díjfizetés esetén sem változik azonban meg az adott összeg jellege, az nem tekintendő munkabérnek, és az ellenértékként kifizetett összeg után járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik. A munkaszerződéssel kapcsolatban arra emlékeztetett a Kúria, hogy meg kell állapodniuk a munkavállaló személyi alapbérében, munkakörében, illetve a munkavégzés helyében, így pontosan kell rögzíteni azt, hogy a felek milyen mértékű személyi alapbérben állapodtak meg, ez az összeg lesz ugyanis a későbbi elszámolásuk alapja. A személyi alapbér más címen járó juttatást nem foglalhat magában, annak azonban nincs akadálya, hogy más juttatást a személyi alapbér összegének figyelembevételével, annak meghatározott részében állapítsanak meg.

A Kúria megállapította, hogy a munkaszerződés ellentmondást tartalmaz, mivel egyrészt a felek a személyi alapbér mértékét 400 000 forintban határozták meg, míg egy másik pontban összegszerűség megjelölése nélkül a személyi alapbér egyharmad részét egyben a versenytilalom ellenértékeként fizetett összegnek tekintették. A munkáltató azonban a 400 000 forintot tekintette személyi alapbérének, és ez alapján határozta meg a felperes számára kifizetett szabadság idejére járó bért, illetve a munkaszüneti napra járó díjazást is, és a személyi alapbér egyharmad részét nem kezelte elkülönült módon, és valamennyi, a munkabért terhelő járulékot a teljes összegből vonta le. Így mindezek alapján megállapítható, hogy a munkáltató nem tett eleget tájékoztatási kötelezettségének, illetve nem fizetett a felperes számára a versenytilalom ellenértékeként juttatást a munkaviszonya fennállása alatt, így jogalap nélkül követeli vissza tőle a kereseti kérelmében meghatározott összeget.

 

Az ismertetett döntés (Kúria Mfv. II. 10.278/2014.) a Kúriai Döntések 2015/2. számában M.7. szám alatt jelent meg.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • BKV

    A bérfejlesztés átlagos mértéke 15 százalék. Ebből 10 százalék alapbérfejlesztés, és 5 százalék bérfelzárkóztatás. 

  • csempészdohány

    Több mint 160 millió forint értékű csempészárut, borostyánkövet és cigarettát találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei egy ukrán rendszámú autóbuszban a záhonyi magyar-ukrán határátkelőhelyen - közölte az adóhatóság Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei adó- és vámigazgatóságának sajtóreferense pénteken.

  • munkanélküliség

    Az idei első negyedévben 4,5 százalék volt a munkanélküliség, a foglalkoztatottak száma pedig 106 ezerrel nőtt - közölte a KSH.

  • Fotó: shutterstock

    Az Európai Bizottság tagállami kezdeményezés alapján meglepő javaslatot terjesztett elő az áfacsalások elleni hatékonyabb fellépés érdekében az elmúlt év végén. Pozitív fogadtatás esetén az Áfairányelv egy újabb derogációs lehetőséggel bővülne, így a tagállamok ideiglenesen – 5 évre, azaz 2022. június 30-ig terjedő hatállyal – általános fordított adózást vezethetnének be önkéntes alapon.

  • pénztárgép

    Az 50 ezer forintos állami támogatáshoz keddig üzembe kell helyezni az online pénztárgépet a kötelezetteknek.