Versenytilalmi megállapodás a munkaszerződésben

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A versenytilalmi megállapodás alapján járó juttatás nem minősül munkabérnek. Ezért amikor e megállapodás szerinti ellenértéket a személyi alapbér összegének figyelembevételével határozzák meg, annak elkülönülten kell megjelennie, a személyi alapbér ugyanis más jogcímen járó juttatást nem foglalhat magában – a Kúria eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, a felek kezdetben egy év határozott időtartamra létesítettek egymással munkaviszonyt területi üzletkötő munkakör betöltésére. A munkaszerződésben az alperes (munkavállaló) személyi alapbérét 400 000 forintban határozták meg. Rögzítették, hogy (mintegy átalánykárként) ezen összeg egyharmadát annak ellenértékének tekintik, hogy az alperes a munkaviszony bármely okból történő megszüntetése esetén az azt követő két éven belül nem folytat a munkáltatónak sem közvetve, sem közvetlenül konkurenciát jelentő tevékenységet. Abban az esetben, ha a munkavállaló megszegi ezt a megállapodást, az ellenérték két évre jutó összegét köteles megfizetni a felperes számára, illetve kártérítésre is kötelezhető. A felek később a munkaszerződést határozatlan idejűvé alakították. Az alperes a felmondását következő naptól a munkáltató versenytársának minősülő gazdasági társaságnál helyezkedett el szaktanácsadó munkakörben.

toll, aláírás

 

Az első- és másodfokú eljárás

A felperes a versenytilalmi megállapodás megszegése keresettel fordult az alperes ellen, akinek védekezése arra irányult, hogy a versenytilalmi megállapodás pontatlan volt, nem határozta meg egyértelműen a tilalmazott tevékenységet, indokolatlanul széles körben korlátozta az elhelyezkedési lehetőségét, illetve ellentételezésként semmilyen juttatásban nem részesült, a bérjegyzékek ilyen jogcímű kifizetést nem igazoltak, csupán a munkabére megfizetésére került sor.

A közigazgatási és munkaügyi bíróság helyt adott a keresetnek. A bíróság álláspontja szerint a munkaszerződésben pontosan meghatározták a tilalmazott tevékenységet, és nem volt megállapítható, hogy indokolatlanul széles körben került sor az alperes elhelyezkedési lehetőségének korlátozására, illetve, hogy a tilalom ellentételezéseként semmilyen juttatásban nem részesült. Úgy ítélte meg, hogy a munkaszerződésben rögzített munkabér magában foglalta a szerződés betartásáért járó ellenértéket is. A munkajogi szabályok kötelezően csupán a minimálbér megfizetését írják elő, így az alperesnek fizetett 400 000 forint munkabér magában foglalhatta a versenytilalmi megállapodás ellentételezését is. Az, hogy mindezt a bérjegyzéken külön nem tüntették fel, nem teszi érvénytelenné a kikötést.

A másodfokon eljárt törvényszék helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Érvelése szerint valamilyen ellenszolgáltatás meghatározása nemcsak abszolút értékben, számjegyekkel leírva történhet, hanem körülírással is, így a felek megállapodhatnak úgy is, hogy másik összeghez viszonyítva állapítják meg az eltérő jogcímen járó juttatások mértékét. Kiemelte, hogy bár a felperes a havonkénti bérelszámolásban valóban helytelenül tüntette fel a kifizetett járandóság jogcímét, önmagában ez nem eredményezheti a versenytilalmi megállapodás bizonyított megszegése esetén az alperes mentesülését a szerződésszegő magatartás következményei alól.

 

A felülvizsgálati kérelem tartalma

Az alperes továbbra is azzal érvelt, hogy a munkaszerződés rendelkezéseiből nem lehetett egyértelműen megállapítani azt, hogy a felek mit értettek mindenkori havi munkabér alatt. Az őt megillető juttatásokat az elszámolólapon törzsbérként jelölte meg a felperes, és ez alapján számította a különböző juttatásokat. A törzsbért pedig nem lehet úgy értelmezni, hogy az magában foglalja a versenytilalmi megállapodás betartásának ellenértékét is. Sérelmezte, hogy soha nem tájékoztatták arról, hogy a versenytilalmi megállapodás ellentételezéseként milyen juttatást fizettek a számára, és ezen a címen kifizetésre sem került sor.

 

A Kúria megállapításai

A Kúria kiemelte, hogy a munkavállalót a munkaviszony megszűnését követően a munkáltató jogos gazdasági érdekeit tiszteletben tartó magatartásra csak ilyen tartalmú, a polgári jog szabályai szerint kötött megállapodás kötelezheti. A megállapodás érvényességi feltétele a munkavállaló magatartásának korlátozásához képest megfelelő ellenérték megfizetése, továbbá a munkavállaló megélhetését, illetve a szabadpiaci versenyt méltánytalanul és túlzottan nem korlátozó feltétel meghatározása.

A versenytilalmi megállapodás alapján járó juttatást általában eseti, nem rendszeres jelleggel folyósítják, azonban semmi nem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy az ellenértéket ne lehetne havi részletekben megfizetni. A Kúria kiemelte, hogy rendszeres díjfizetés esetén sem változik azonban meg az adott összeg jellege, az nem tekintendő munkabérnek, és az ellenértékként kifizetett összeg után járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik. A munkaszerződéssel kapcsolatban arra emlékeztetett a Kúria, hogy meg kell állapodniuk a munkavállaló személyi alapbérében, munkakörében, illetve a munkavégzés helyében, így pontosan kell rögzíteni azt, hogy a felek milyen mértékű személyi alapbérben állapodtak meg, ez az összeg lesz ugyanis a későbbi elszámolásuk alapja. A személyi alapbér más címen járó juttatást nem foglalhat magában, annak azonban nincs akadálya, hogy más juttatást a személyi alapbér összegének figyelembevételével, annak meghatározott részében állapítsanak meg.

A Kúria megállapította, hogy a munkaszerződés ellentmondást tartalmaz, mivel egyrészt a felek a személyi alapbér mértékét 400 000 forintban határozták meg, míg egy másik pontban összegszerűség megjelölése nélkül a személyi alapbér egyharmad részét egyben a versenytilalom ellenértékeként fizetett összegnek tekintették. A munkáltató azonban a 400 000 forintot tekintette személyi alapbérének, és ez alapján határozta meg a felperes számára kifizetett szabadság idejére járó bért, illetve a munkaszüneti napra járó díjazást is, és a személyi alapbér egyharmad részét nem kezelte elkülönült módon, és valamennyi, a munkabért terhelő járulékot a teljes összegből vonta le. Így mindezek alapján megállapítható, hogy a munkáltató nem tett eleget tájékoztatási kötelezettségének, illetve nem fizetett a felperes számára a versenytilalom ellenértékeként juttatást a munkaviszonya fennállása alatt, így jogalap nélkül követeli vissza tőle a kereseti kérelmében meghatározott összeget.

 

Az ismertetett döntés (Kúria Mfv. II. 10.278/2014.) a Kúriai Döntések 2015/2. számában M.7. szám alatt jelent meg.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • reklám

    Az eddigiekkel ellentétben azoknak is fontos dolguk lehet a reklámmadóval, akiknek csak csekély mértékű reklámbevételük volt - hívta fel a figyelmet a MAZARS. Nekik 100 millió forintos bevétel alatt adót ugyan továbbra sem kell fizetniük, de az adóhatóság honlapján megjelent nyomtatványt ki kell tölteniük és be kell benyújtaniuk május végéig. Ellenkező esetben akár el is veszíthetik adómentességüket.

  • üzletember futóverseny

    A munkaerőhiány és az online számlázás a két legnagyobb kihívás a cégeknek idén a WTS Klient kutatása szerint.

  • lakás

    Hátrányosan érinti a bejelentés nélkül gazdasági tevékenységet folytató magánszemélyeket (vaterázókat,airbnb-zőket és online kereskedőket) az Európai Bíróság friss ítélete. Ebben ugyanis az uniós szabályozással összhangban lévőnek minősítette az alanyi mentesség választására vonatkozó magyar szabályozást a testület, azaz értékhatárra tekintet nélkül állapíthatja meg a NAV az áfakötelezettséget az üzletszerű tevékenységet folytató magánszemélyeknél.

  • mezőgazdaság

    Az őstermelők szja-bevallási tervezete - a magánszemélyekétől eltérően - nem válik automatikusan bevallássá, ahhoz az őstermelőnek  május 22. éjfélig jóvá kell hagyniuk vagy módosítaniuk kell az adóhatóság által elkészített ajánlatot - mondta Kiss Péter András, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adószakmai szóvivője az M1 aktuális csatornán pénteken.

  • civil

    Május 22-én éjfélig lehet nyilatkozni az egyházaknak, a Nemzeti Tehetség Programnak és a civil szervezeteknek felajánlható 1+1 százalékokról - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).