Visszahívhat a főnök a nyaralásból


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkáltatónak joga van az alkalmazottat a már megkezdett szabadságáról is visszahívni, kellően súlyos indokkal – olvasható az RSM DTM blogbejegyzésében.


Már a szabadság időpontja előtt 15 nappal jeleztem a munkáltatóm felé a nyári szabadságigényemet, amit ő jóvá is hagyott. Amit csak lehetett, előre elrendeztem. Van, aki helyettesítsen, nyugodtan hagyom ott a céget két teljes hétre. Elérkezett a várva-várt pillanat, elindultunk! Még oda sem értünk, de már nagyon izgatottak vagyunk, végre együtt tölthetünk két hetet. Nincs munka, nincs rohanás, most tényleg együtt töltünk minden egyes pillanatot. Aztán a negyedik napon, a strandolást megelőző reggeli matrac- és úszógumifújás után megcsörren a telefon… A főnök az! Felvegyem? Felveszem! …. Hazarendel!

Megteheti? Tényleg van joga hozzá, hogy visszahívjon a nyaralásomból? A válasz: igen.

Kellően súlyos indokkal visszarendelhet a főnök

A munkáltatónak joga van az alkalmazottat a már megkezdett szabadságáról is visszahívni. Erre azonban csak kivételesen fontos gazdasági érdek, vagy a cég működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén van lehetősége. A szabadság megszakítására vonatkozó utasítás kiadásával egy időben a munkáltatónak azt is közölnie kell munkavállalójával, hogy mikor kell megjelennie, és az adott napon (napokon) pontosan mely időszakban kell munkát végeznie.

Rodin munkaügyi rendezvények

2013.05.23. –A munkaidő és pihenőidő új szabályai – szabadság kiadása elszámolása a gyakorlatban

2013.06.04. –Munkaerő-kölcsönzés vagy diákfoglalkoztatás?
2013.06.12. –A munkabér és a kártérítési felelősség
2013.06.27. –A munkaviszony megszüntetése

A szabadságról a munkavégzés helyére való oda- és visszaút időtartama, illetve a munkával töltött idő nem számít bele a szabadság idejébe, s erre az időre a munkavállalót a teljes munkabére illeti meg. Az új Munka törvénykönyve (Mt.) szerint, amennyiben a munkáltató a munkavállaló számára kiadott szabadságot megszakítja, és munkavégzést rendel el, akkor valójában egy szabadságnapot munkanapra cserél, és ezért a munkavégzéssel töltött szabadságnap helyett másikat kell biztosítania a munkavállaló számára.

Sőt a munkabéren felül a munkáltató köteles a visszarendeléssel összefüggésben felmerült minden kárt és költséget megtéríteni a munkavállaló részére. Vagyis például ki kell neki fizetnie a visszaútból eredő kiadásokat, de ugyanígy a nyaralás megszakításával vagy lemondásával összefüggésben felmerült kárt, például a kötbérmentesen már le nem mondható szállás költségét.

A munkáltató azonban a fent említett indokokkal, vagyis a kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a cég működését közvetlenül és súlyosan érintő ok felmerülése esetén nem csupán arra jogosult, hogy megkezdett szabadságunkat megszakítsa, hanem arra is, hogy a még meg nem kezdett szabadságunk időpontját módosítsa.

Abban az esetben, ha a munkavállaló igazoltan a szabadság engedélyezését követően fizette be útját, azonban munkája – pontosabban a szabadság időpontjának utólagos módosítása – miatt nem, vagy csak később, drágább főszezonban tud elmenni, akkor a munkáltatónak a fentiekhez hasonlóan meg kell térítenie a munkavállaló minden ezzel kapcsolatban felmerülő költségét és kárát.

Amennyiben a munkavállaló önként foglalkozik munkájával szabadsága napján, abban az esetben nem jár új szabadságnap a számára.

Bárcsak úgy döntöttem volna, mint Inocskin, aki a szabályok helyett a gyermeki játék és a forró nyárban igényelt hűsölés diktálta vágyaknak engedelmeskedve élvezettel úszik át a tiltott szigetre…. Igaz, hosszú távon valószínűleg jobb döntés volt felvenni a telefont.

A bejegyzés szerzője Pentz Edina, az RSM DTM Hungary Zrt. bérszámfejtési vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. április 30.

A tavalyi év végéhez képest jobban aggódnak a munkahelyükért a magyar munkavállalók

Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.

2024. április 30.

A kollektív szerződést az a szakszervezet is felmondhatja, amelyik részt sem vett a megkötésében?

Korábban írtunk már az Alkotmánybíróság egy határozatáról, amelynek nyomán megváltozott a munka törvénykönyvének a kollektív szerződés módosítását érintő rendelkezése. A változás értelmében a kollektív szerződés módosításakor aláíró félként járhat el az a szakszervezet is, amelyik egy már meglévő kollektív szerződés hatálya alatt teljesíti a kollektív szerződés megkötésére való jogosultsághoz szükséges feltételt. Kérdésként merül fel ugyanakkor, hogy az ilyen szakszervezet vajon a kollektív szerződés felmondásának jogát is megkapja-e.

2024. április 26.

Nőtt a munkanélküliség

A foglalkoztatottak száma 4 millió 746 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt márciusban. 2024 márciusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 38 ezerrel, 4 millió 746 ezerre nőtt. A munkanélküliek száma 217 ezer volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).