Így változik a számvitel 2013-ban

A sajátos egyszerűsített éves beszámolót felváltja a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló, megváltoznak az önellenőrzés szabályai, és megszűnik számos jogalkalmazási bizonytalanság. A november 29-én 2012. évi CLXXVIII. számú törvényként kihirdetett adócsomag a számviteli törvény jövő évi módosításait is tartalmazza.

Mikrogazdálkodói standard

Változik a kisebb vállalatok által választható egyszerűsített beszámolóforma. Megszűnik a sajátos egyszerűsített éves beszámoló típusa, amelyet a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló vált fel. A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóra vonatkozó részletes számviteli szabályokat kormányrendelet fogja szabályozni. 2013-tól mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készíthet a könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

  • a mérlegfőösszeg a 100 millió forintot,
  • az éves nettó árbevétel a 200 millió forintot,
  • az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt.

A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló választása esetén a vállalkozó a választásától – a határértékek teljesítése mellett – leghamarabb három, mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóval lezárt üzleti év után térhet el.

Beszámoló készítés kényszertörlési eljárás és átalakulás esetén

A cégtörvény alapján bizonyos esetekben kényszertörlési eljárásra kerülhet sor, illetve a kényszertörlési eljárás felszámolási eljárásba fordulhat át. A számviteli törvény módosítása rendezi a kényszertörlési eljárásra vonatkozó beszámolási kötelezettséget. Ennek értelmében a vállalkozó kényszertörlési eljárása esetén az üzleti év az előző üzleti év mérlegfordulónapját követő naptól a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző napig – mint mérlegfordulónapig – terjedő időszak. A kényszertörlési eljárás időszaka egy üzleti évnek minősül, függetlenül annak időtartamától. Ha a kényszertörlési eljárás lefolytatása során felszámolási eljárás kerül elrendelésre, a felszámolás időszaka üzleti évének kezdő napja a felszámolás elrendelésének a napja.

A számviteli törvény módosítása egyértelművé teszi, hogy az átalakulás során megszűnő gazdasági társaság köteles a végleges vagyonmérleg elkészítését megelőzően az átalakulás napjával – mint mérlegfordulónappal – a számviteli törvény szerinti beszámolóját elkészíteni, és annak letétbe helyezéséről és közzétételéről is gondoskodnia kell.

Üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatása

A számviteli törvény szerint az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatására három, beszámolóval lezárt üzleti év után vagy az anyavállalat személyében bekövetkezett változás esetén van lehetőség.

A számviteli törvény eddig megkövetelte, hogy a megváltoztatott mérlegfordulónappal készített beszámoló kiegészítő mellékletében a mérleg és az eredménykimutatás adatai mellett bemutatásra kerüljenek az azokkal összehasonlítható (egy üzleti évvel korábbi) bázisadatokat tartalmazó mérleg és eredménykimutatás adatai is. Ennek a követelménynek a teljesítése a szakmai nehézségek mellett jelentős erőforrásokat vett igénybe, így a továbbiakban az összehasonlító adatok bemutatása a kiegészítő mellékletben nem kötelező.

Önellenőrzés

Megváltozik a háromoszlopos beszámoló készítését meghatározó jelentős összegű hiba értékhatára, a megváltozott szabályt már a 2012. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is lehet alkalmazni.

A hatályos szabályozás szerint minden esetben jelentős összegű az ellenőrzések során feltárt hiba, ha az ugyanazon évet érintően megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka meghaladja az 500 millió forintot, akkor az 500 millió forintot.

A törvénymódosítás értelmében a jelentős összegű hiba határa maradt az adott üzleti év mérlegfőösszegének 2 százaléka általános szabályként, ha azonban a mérlegfőösszeg 2 százaléka nem haladja meg az 1 millió forintot, akkor 1 millió forint a hibahatár. Lényeges változás, hogy a törvényből hatályon kívül helyezték a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba fogalmát és az ehhez kapcsolódó ismételt beszámoló közzétételi kötelezettséget. Ez a módosítás 2013. január 1-jével lép hatályba. Az indokolás szerint a magyar vállalati gyakorlatban elhanyagolható az ismételt közzétételre kerülő beszámolók száma, így ez a módosítás egyszerűsíti a vállalati adminisztrációt.


Támogatásból beszerzett, térítés nélkül kapott eszközökhöz kapcsolódó halasztott bevétel


A támogatásból beszerzett, illetve a térítés nélkül kapott eszközökhöz a számvitelben halasztott bevétel elszámolás kapcsolódik. A halasztott bevételt az eszköz bekerülési értékének, illetve a bekerülési értéke arányos részének költségkénti, ráfordításkénti elszámolásakor kell megszüntetni.

Ezen eszközök későbbi esetleges felújításakor, illetve átalakulás során történő felértékelésekor a hatályos előírásokból eddig nem következett, hogy a felértékelés során keletkező többletet figyelembe kell-e venni a halasztott bevétel feloldása során. A törvénymódosítás értelmében a halasztott bevétel megszüntetésekor a bekerülési érték növekményét figyelmen kívül kell hagyni, ha az eszköz bekerülési értéke a használatba vételt követően megnő, illetve a halasztott bevétel feloldása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt is, ha az eszköz bekerülési értékének megnövekedése mellett annak hasznos élettartama is megnő.

Osztalékfizetés szabad eredménytartalékból

A jogalkalmazás során tapasztalt bizonytalanság megszüntetése érdekében a törvénymódosítás egyértelművé teszi, hogy negatív tárgyévi adózott eredmény esetében, amennyiben történik osztalékfizetés, és ahhoz a szabad eredménytartalékból is használnak fel összeget, az eredménykimutatásban eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre címen a szabad eredménytartalékból igénybe vett összeget kell kimutatni, míg a mérleg szerinti eredmény a negatív tárgyévi adózott eredménnyel azonos összegű lesz.

Az üzembe helyezés időpontja

A módosítás meghatározza az eszköz üzembe helyezésének (aktiválásának) időpontját, amely az az időpont, amikor az eszköz a szokásos vállalkozási tevékenység keretében rendeltetésszerűen hasznosításra kerül. Ezzel lehetővé válik, hogy egyes, a rendeltetésszerű használatot nem érintő hatósági engedélyek hiánya (vagy a hatósági eljárás elhúzódása) esetén is sor kerülhessen az aktiválásra, és így megvalósulhasson a végzett tevékenység megfelelő költségelszámolása.

A tartósság fogalma az értékelés során

A törvénymódosítás útmutatást ad a mérlegtételek értékelése kapcsán használt tartósság feltétel értelmezéséhez. Eszerint tartósnak minősül a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözete, ha az a múltbeli tények vagy jövőbeni várakozások alapján legalább egy évig fennáll. A különbözet tartósnak minősül – a fennállásának időtartamától függetlenül – akkor is, ha az az értékeléskor rendelkezésre álló információk alapján véglegesnek tekinthető.

Skontó elszámolása

A számviteli törvény szerint a szerződésben meghatározott fizetési határidőn (esedékességen) belül történő pénzügyi rendezés esetén kapott engedményt a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell elszámolni, az így adott engedmény összegét pedig a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között. Az így elszámolt engedmény összegét eddig a törvény a késedelmi kamattal arányos összegben maximálta, ez a korlát a jövőben a szerződésben meghatározott, a pénzügyileg rendezendő ellenérték 3%-át meg nem haladó összeg lesz.

Egyéb számviteli változások

Pontosításra került a szellemi termékek definíciója a szellemi alkotások jogával és a hatályos jogszabályokkal összhangban.

A számviteli törvény módosítása egyértelművé teszi, hogy a készletek között áruként kell kimutatni a használatba vétel időpontjától azokat az értékesítési céllal beszerzett vagy előállított eszközöket, amelyeket a vállalkozó az értékesítésig átmenetileg használatba vett (például a tesztautót).

A módosítás szűkíti a számviteli konszolidációs mentesítési kört azon tőzsdei vállalkozások esetében, amelyek az összevont (konszolidált) éves beszámolójukat az IFRS-ek szerint készítik el, mivel az esetükben a konszolidálási kört nem a számviteli törvény, hanem az IFRS-ek határozzák meg.

Elektronikus számla

A számviteli törvényt az áfa törvény elektronikus számla kiállításával kapcsolatos módosításával is összhangba hozzák. Az áfa törvény módosítása egységesen kezeli a papír alapú és az elektronikus számlákat, és mindkét típusú számlával kapcsolatban előírja, hogy a számla kibocsátásának időpontjától a számla megőrzésére vonatkozó időszak végéig biztosítani kell a számla eredetének hitelességét, az adattartalma sérthetetlenségét és az olvashatóságát.

A módosított jogszabály nem írja elő kötelezően, hogy ennek a feltételnek hogyan lehet eleget tenni. Az áfa irányelvvel összhangban az egyik lehetséges technológiai megoldás az elektronikus számla minősített elektronikus aláírással történő kiállítása. Az elektronikus számla alkalmazásához továbbra is a számlabefogadó beleegyezése szükséges.

A könyvvizsgálói kamarai törvény módosítása

A könyvvizsgálói kamarai törvény módosítása szerint speciális könyvvizsgálói minősítést nem csupán igazolt gyakorlattal lehet megszerezni, hanem a minősítés három év általános könyvvizsgálói gyakorlat mellett szakmai minősítő vizsga teljesítésével is megszerezhető.

Kapcsolódó cikkek

  • Számviteli tanácsadó

    A Számviteli Tanácsadó legújabb számában a tárgyi eszközök számviteli és áfás kérdései kerülnek terítékre. A cikksorozat első része a tárgyi eszköz fogalmát, a saját rezsis beruházás szabályait és az áfa-arányosítás során követendő eljárást tekinti át.

  • adóbevallás

    Sok konkrétum derült ki a mikrovállalkozásokra vonatkozó új beszámolási rendszer alapjairól a CompLex Kiadó Rodin Felnőttképzési Üzletága által szervezett Adómozaik konferencia első napján. A tételes áfabevalláshoz és a pénzforgalmi áfafizetéshez is érdemi segítséget kaptak a résztvevők, akik többek között az adózás rendjét érintő finom kis változásokról is tájékozódhattak.

  • adóbevallás_nyomtatvány

    Egykulcsossá válik a jövedelemadó, kevésbé drágul a cafeteria, nem lesz nyugdíj-járulékplafon, jönnek a kisvállalkozói adók és az új illetékkedvezmények, fordítottan áfáznak a sertéságazatban, az energiaszolgáltatók és a bankok többet fizetnek – hétfőn későn este elfogadták a 2013-tól hatályos szabályokat tartalmazó adósalátatörvényt.

  • számítógép_klaviatura

    A számítógépek és az internet megjelenése új alapokra helyezte a számviteli munkavégzést. A kérdés az, hogy milyen informatikai megoldásokkal lehet a számviteli információk feldolgozását tovább gyorsítani.

  • aktahegy_nyomtatvány

    A kormány új adócsomagja a számviteli törvényt érintő módosításokat is tartalmaz. Új beszámolóformaként megjelenik a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló, és a tervezet szerint jelentősen változnak az ellenőrzéshez kapcsolódó számviteli szabályok is.

  • számol

    A számviteli beszámoló valódisága, az azt alátámasztó könyvvezetés megbízhatósága nem csupán a befektetőknek, hanem az adóhatóságnak is fontos információ, elsősorban a társasági adó adólapjának vizsgálatánál, de a számviteli elszámolások jogszerűtlensége más adónem ellenőrzésekor is megállapítással járhat. Az Adó Kódex 2012/7. számában megjelent cikk a beszámoló és a társasági adónem adóhatósági vizsgálatának összefüggéseire koncentrál.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, vagy regisztráljon!

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • benzin

    Emeli bruttó 5 forinttal a 95-ös benzin literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán a Mol Nyrt., a gázolajé nem változik.

  • Románia

    Márciustól szigorították Romániában az adókerülők elleni fellépést, így a hatóságok bezárhatnak valamennyi olyan kereskedelmi egységet, amely nem ad nyugtát.

  • SZÉPKártya

    Az adótörvény változások ismeretében a hazai kkv-k mindössze 42%-a tervez valamilyen béren kívüli juttatást nyújtani dolgozóinak idén. Ezzel a korábbi javuló trend után rég nem látott mélységbe zuhant a cafeteriában gondolkodó vállalkozások aránya. A középvállalkozásokra azonban egyelőre kevésbé hatnak az adószabály változások, náluk immár fél éve növekszik a béren kívüli juttatással kalkulálók aránya – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból.

  • pénz

    Március 1-jével átalakul a szociális támogatási rendszer; a változtatásokkal több segélyezési forma megszűnik, átalakul, új elnevezést kap vagy máshonnan lesz igényelhető, mint eddig. A változtatások után szociális támogatásokat két helyről kérhetnek majd az érintettek: egyrészt a járásoktól, másrészt a helyi önkormányzatoktól; előbbiektől a jövedelemkompenzáló, míg utóbbiaktól a kiadáskompenzáló támogatások igényelhetők.

Ajánló

Szaklap ajánló