Kisokos a nyugdíjrögzítésről és a nyugdíjnövelésről

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Amennyiben a nyugdíjra jogosító korhatáron túl tovább dolgozik, úgy, hogy legalább 365 naptári napra szolgálati időt szerez, és ez idő alatt nem kéri a nyugdíja folyósítását, a tényleges nyugdíjba menetel idején választhatja a nyugdíjkorhatár betöltésekor rögzített nyugdíjként kiszámított és az évenkénti emelésekkel növelt nyugdíját.

Nyugdíjrögzítés

A nyugdíj összegét meghatározó tényezők, így a valorizációs szorzószámok, és az ún. degressziós sávhatárok évről-évre változnak, nagy mértékben képesek befolyásolni a nyugdíj összegét mind pozitív, mind negatív irányban.

Ha az a cél, hogy rosszabbul ne járjon a személy, mint ha a nyugdíjkorhatár betöltésekor azonnal nyugdíjba vonult volna, a nyugdíjrögzítés lehetőségét tanácsos igénybe venni.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) 82. §-a szerint az, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt elérte, és eddig az időpontig legalább húsz év szolgálati időt szerzett, kérheti a nyugdíja összegének folyósítás nélküli megállapítását (a továbbiakban: rögzített nyugdíj).

Amennyiben a nyugdíjra jogosító korhatáron túl tovább dolgozik, úgy, hogy legalább 365 naptári napra szolgálati időt szerez, és ez idő alatt nem kéri a nyugdíja folyósítását, a tényleges nyugdíjba menetel idején – amennyiben számára kedvezőbb – választhatja a nyugdíjkorhatár betöltésekor rögzített nyugdíjként kiszámított és az évenkénti emelésekkel növelt nyugdíját a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiszámított összeg helyett.

Aki nyugdíjának folyósítás nélküli megállapítását kéri, nem minősül öregségi nyugdíjasnak.

Fontos tudni, hogy a nyugdíj rögzítése iránti kérelemnél nem kell megszüntetni a biztosítási jogviszonyt.

Ezzel a lehetőséggel azt tudjuk biztosítani, hogy a tényleges nyugdíjba vonuláskor, amikor már a nyugdíjfolyósításra is kerül, legalább azt az összegű ellátást kaphassuk, amely a nyugdíjkorhatár betöltésekor megállapítható volt, nevezettet a változó szabályok ellenére se érje hátrány.

A nyugdíjrögzítés csak elméleti nyugdíj, a rögzített nyugellátás idején az érintett személy nem minősül öregségi nyugdíjasnak, a járulékfizetés szempontjából ez fontos körülmény.

Nem élhet a nyugdíjrögzítéshez kötődő választási lehetőséggel az, akinek a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltésétől a tényleges nyugdíjazás időpontjáig betöltött időszak legalább fele része alatt özvegyi nyugdíjat folyósítottak.

 

Alacsony összegű özvegyi nyugdíj esetén érdemes megfontolni az özvegyi nyugdíj szüneteltetésének kérdését, hogy a rögzített és a ténylegesen folyósított nyugdíj közötti választási lehetőséggel élhessünk.

A nyugdíjrögzítést követően végzett keresőtevékenységgel tehát további szolgálati időt szerezhetünk, szemben a nyugdíj folyósítása melletti keresőtevékenységgel, amely szolgálati időt már nem eredményez, hanem a nyugdíj 0,5 százalékos mértékű növelésére ad jogosultságot.

Nyugdíjigénylés később

Nem kell feltétlenül nyugdíjba vonulni a nyugdíjkorhatár elérésekor.

Aki megszerezte a nyugdíjjogosultságot, azaz legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 nap szolgálati időt szerez, azaz tovább dolgozik, nyugdíjnövelésben részesül.

A növelés mértéke 30 naponként az öregségi nyugdíj 0,5 %-a. A nyugdíjnöveléskor az öregségi nyugdíj meghaladhatja a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet.

A nyugdíj összegének nagyságrendje meghatározó szempont lehet annak eldöntésénél, hogy mikor vonuljunk nyugdíjba.

Ha van választási lehetőség az időpont meghatározásához, mert egészségünk és munkalehetőségünk megengedi a munka folytatását a nyugdíjkorhatár felett is, a megalapozott döntést többféleképpen elérhetjük.

Változásfigyeltetés

Ne maradjon le!

Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére! Változáskor a Jogtár felületén vagy egyéni beállítás esetén e-mail útján értesítést kap.

További információ >>

 

Nyugdíjnövelés nyugdíj mellett

A saját jogú nyugellátás mellett keresőtevékenységet folytatók 2007. óta nyugdíj mellett elért jövedelmükből nyugdíjjárulékot kötelesek fizetni.

2007. január 1-től március 31-ig ez a járulékfizetés önkéntesen választható volt, 2007. április 1-től kötelezővé vált.

Bár általános esetben a nyugdíjjárulék fizetéssel fedezett időszak szolgálati időnek minősül, a nyugdíjasként elért kereset után fizetett nyugdíjjárulék nem keletkeztet szolgálati időt.

A járulékfizetés fejében nem további szolgálati idő kerül elismerésre, hanem egy speciális juttatás, a nyugdíj összegének 0,5 százalékkal történő megnövelése.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 22/A §-a szerint az öregségi nyugellátásban részesülő személy – ideértve azt a személyt is, akinek nyugellátása a szünetel – nyugellátását saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége alapján a naptári évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege egytizenketted részének 0,5 százalékával növelni kell.

2017. január 1-től a korábbi, kérelemre történő nyugdíjnövelés helyébe a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv (Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központ) által hivatalból történő ügyintézés lépett.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • nyaralás

    A nyugdíj összegét meghatározó tényezők, így a valorizációs szorzószámok, és az ún. degressziós sávhatárok évről-évre változnak, nagy mértékben képesek befolyásolni a nyugdíj összegét mind pozitív, mind negatív irányban.

  • nő

    A saját jogú nyugellátás mellett keresőtevékenységet folytatók 2007 óta nyugdíj mellett elért jövedelmükből nyugdíjjárulékot kötelesek fizetni.

  • Fotó: shutterstock

    Az adategyeztetési eljárással kapcsolatban továbbra is fokozott érdeklődéssel találkozunk. Azokat is foglalkoztatja ez a témakör, akik már megkapták a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervektől a saját személyüket érintő biztosítási jogviszonyukkal kapcsolatos értesítéseket, és az adatokat tanulmányozva azon gondolkoznak, rendben van-e a kimutatás, vagy kiegészítendő, pontosítandó, és azokat a személyeket is, akik még csak hallomásból ismerik ezt az eljárást, a lebonyolításra szolgáló ütemterv szerint még csak később fognak sorra kerülni az egyeztetésben.

  • nő

    Bár a nyugellátások megállapítására vonatkozó jogszabályokban nem volt 2017-től jelentős változás, mégis van egy aprónak tűnő módosítás, ami nagyon sok személyt érint - mindazokat, akik a saját jogú nyugellátás mellett folytatnak keresőtevékenységet.

  • nyugdíjas

    Évről évre felmerül a kérdés december végéhez közeledve, hogy az öregségi nyugdíjba vonulás időpontját az adott évre vagy a következő év januárjára tegyük. E kérdést járjuk körbe cikkünkben.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • búza

    Ragaszkodna a fordított áfához a NAK, ha mégis eltörlik, az áfa csökkentését kérnék a kormánytól.

  • Trump3

    Az amerikai elnök újabb 200 milliárd dollár értékű védővámmal fenyegette meg Kínát.

  • üzleti titok

    Ki kell-e adnia a munkáltatónak a szakszervezet kérésére a következő év tervezett pénzügyi adatait? Megtagadható-e az adatkérés az üzleti titok védelmére hivatkozva, vagy erősebb érv, hogy e nélkül a szakszervezet nem tudna felkészülni a bértárgyalásokra?

  • Fotó: shutterstock

    Tovább folytatva az egyenes adózású ügyletek adóalapjának meghatározását vizsgáljuk meg az adómentes Közösségen belüli értékesítés esetét!

  • Lőcsei Tamás

    2018. július 1-jétől a PwC 29 országból álló közép- és kelet-európai (CEE) régió első számú vezetője lesz Nick Kós, aki hat év után adja át a PwC Magyarország vezérigazgatói posztját. Utódja Dr. Lőcsei Tamás​ ​lesz​​, ​a PwC Adó- és jogi szolgáltatások magyarországi üzletágvezetője - áll a cég közleményében.