Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A nyugdíjasként tovább dolgozók évente 0,5 százalékkal több nyugdíjat kapnak. Korábban 365 nap járulékfizetés után járt a pluszpénz, idén megszüntették ezt a korlátozást. A plusznyugdíj hozzátartozóknak is jár.
A saját jogú nyugellátás mellett keresőtevékenységet folytatók 2007. óta nyugdíj mellett elért jövedelmükből nyugdíjjárulékot kötelesek fizetni.
2007. január 1-től március 31-ig ez a járulékfizetés önkéntesen választható volt, 2007. április 1-től kötelezővé vált.
Bár általános esetben a nyugdíjjárulék fizetéssel fedezett időszak szolgálati időnek minősül, a nyugdíjasként elért kereset után fizetett nyugdíjjárulék nem keletkeztet szolgálati időt (a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény – továbbiakban Tny. – 22/A. § (2) bekezdés).
A járulékfizetés fejében nem további szolgálati idő kerül elismerésre, hanem egy speciális juttatás, a nyugdíj összegének 0,5 százalékkal történő megnövelése.
A Tny. 22/A. §-a szerint a saját jogú nyugellátásban részesülő személy – ideértve azt a személyt is, akinek nyugellátása szünetel – nyugellátását kérelemre saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége alapján a naptári évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege egytizenketted részének 0,5 százalékával növelni kell. A növelést megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet az országos bruttó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve a növelést megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani.
A saját jogú nyugellátásban részesülő személy kérelmére a nyugellátását növelni kell akkor is, ha arra a jogosultságot korábban, azóta megszűnt rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj vagy rehabilitációs járadék mellett szerezte. A saját jogú nyugellátás mellett folytatott keresőtevékenység időtartama szolgálati időként nem vehető figyelembe.
Korábban a 0,5 százalékos mértékű nyugdíjnövelést legalább 365 nap nyugdíjjárulék fizetéssel fedezett időszakot követően lehetett kérelmezni, jelenleg azonban ez az időkövetelmény már nem áll fenn, bármilyen rövid növelésre jogot adó időtartam után benyújtható a növelés megállapítása iránti igény.
Ennek a változásnak igen sokan örültek, mert nagyon sok esetben a nyugdíj melletti foglalkoztatás nem folyamatosan, megszakítás nélkül történt, hanem időszakosan.
Így a 365 nap járulékfizetéssel fedezett időszakot nagyon nehéz volt összegyűjteni.
Sokszor előfordult, hogy megbízási szerződés alapján rövid időre, esetleg egy napra nagy összegű megbízási díj kifizetése után történt nyugdíjjárulék fizetés, a 0,5 százalékos mértékű emeléshez azonban csak ez a rövid jogosultsági idő keletkezett.
Ebben a korábbi időszakban az április kifejezetten „szezonja” volt a növelési kérelmek benyújtásának. A 2007. április 1. utáni kötelező nyugdíjjárulék fizetés 365 napja 2008. március 30-án telt el (2008. szőkőév volt), a kérelem ekkortól volt benyújtható, és ezt követően a további 365 nap után.
A kérelmek benyújtásának csak legkorábbi időpontja volt szabályozott, legvégső ideje nem, így azok időbeli korlátozás nélkül, bármikor benyújthatók.
Még most is érzékelhető ez az időrend, a legtöbb kérelmet március végén, április elején nyújtják be.
Gyakran előfordul, hogy egy személy több évre visszamenőleg nyújtja be a nyugdíjnövelés iránti igényt, ilyenkor időszakonként számítják ki az aktuális növelést.
A Tny. 22/A.§ (3) bekezdése szerint, ha a növelés iránti kérelem több naptári évben megszerzett keresetre, jövedelemre vonatkozik, a növelés összegét naptári évenként kell meghatározni.
Mikor lehet a 0,5 százalékos mértékű nyugdíjnövelést kérni?
A növelés iránti kérelmet évente egy alkalommal, legkorábban a kereset, jövedelem megszerzését követő naptári évben lehet benyújtani.
A hozzátartozók is benyújthatják
2013-tól a nyugdíjnövelés igénylésének lehetősége kibővült. A Tny. 22/A. § (5) bekezdése módot ad a hozzátartozók számára is a nyugdíjnövelés iránti kérelem benyújtására, ha az elhunyt ezzel a lehetőséggel nem élt.
Ha a növelésre jogosult személy a növelés megállapítása előtt elhunyt, a növelésre szerzett jog a hozzátartozói nyugellátásra jogosult személy kérelmére a hozzátartozói nyugellátás megállapítására irányuló eljárás során érvényesíthető.
Az igénylés módja
A kérelmet írásban, formanyomtatványon lehet benyújtani a lakóhely szerinti megyei, fővárosi kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál.
Ez a szabály érvényesül akkor is, ha a növelendő nyugellátást korábban a szolgálati nyugellátásokat megállapító intézmények állapították meg.
A kérelem elektronikus úton is előterjeszthető ügyfélazonosító birtokában, az ügyfélkapun keresztül.
2013-ban megváltozott a nyugdíjnövelés iránti kérelem nemzetközi vonatkozású nyugdíjügyekben történő eljárási szabálya.
A Tny. végrehajtásáról szóló 168/1997.(X.6.) Korm. rendelet 1.§-a új (3) bekezdéssel egészült ki, amely szerint a növelés iránti kérelmet ha a kérelmező nem rendelkezik magyarországi lakóhellyel, a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz, egyéb esetben a lakóhely szerinti megyei, fővárosi kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatóságához kell benyújtani.
Ha a növelésre külföldi saját jogú nyugellátás ad alapot, a külföldi nyugellátás folyósítását megfelelően igazolni kell.
Szintén újdonság, hogy mivel 2013-ban már nincs nyugdíjjárulék-fizetési felső határ, valamennyi járulékköteles jövedelem után meg kell fizetni az egyéni nyugdíjjárulékot, a kapcsolódó nyugdíjnövelés is magasabb összegű jövedelmek után lesz majd megállapítható.
