Az összeolvadások és vállalatfelvásárlások (M&A) globális piaca 2021-ben új csúcsot döntött meg mind a tranzakciók összértékét, mind azok számát tekintve a 2020-as év jelentős visszaesése után – tájékoztatott a Deloitte könyvvizsgáló cég legújabb tanulmánya részleteiről csütörtökön.
Jelentős változást hozhat, hogy egyre hosszabb lesz a készülékek élettartama – állapítja meg elemzésében a Deloitte Global.
Stabilak a kilátások a biztosítói piacon; a régiós biztosítási iparágra kevésbé volt kedvezőtlen hatással a koronavírus-járvány, mint a gazdaság egészére a Deloitte közép-európai piacokat vizsgáló tanulmánya szerint.
Nyilvánosságra hozta modellszabályait a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a globális minimumadóról, és az EU is kiadta irányelv-tervezetét a minimumadó unión belüli gyakorlatba ültetéséről – hívta fel a figyelmet a Deloitte nemzetközi üzleti tanácsadó.
A nagyvállalatok IT működésre és fejlesztésre fordított kiadásai idén az előrejelzések szerint 8,4 százalékkal emelkednek, és a történelem során először meghaladják a 4 ezermilliárd dollárt – közölte a Deloitte.
A legerősebb vállalatfelvásárlási aktivitás a fogyasztói, a pénzügyi és az energia ágazatot érintette Magyarországon, ahol jelentősen megnőtt a magyar befektetői aktivitás – derül ki a Deloitte M&A piaci tanulmányából.
Gyorsan reagáltak a koronavírus-járvány miatti kihívásokra az adóhatóságok, kétharmaduk informatikai berendezéseket vásárolt vagy bérelt a távmunkában dolgozó munkatársainak, illetve változtatott munkafolyamatain, a helyszíni adóellenőrzések egy részét például digitális környezetbe helyezték át – közölte a Deloitte az OECD Adóigazgatás Fórumának felmérése alapján, amelyet több mint 30 ország, köztük Magyarország adóhatóságának részvételével készítettek.
A koronavírus-járvány hatására a pénzintézetek 60 százaléka komoly digitális fejlesztésbe kezdett, ugyanakkor a magyar bankok lemaradása ezen a térem jelentős – állapítja meg a Deloitte.
Új kormányrendelet védi az élelmiszer-beszállítókat a nagyobb kereskedőknek történő eladásoknál a koronavírus miatti veszélyhelyzet idején, ez alapján a kereskedők nem csökkenthetik egyoldalúan a beszerzési árat, és nem is fenyegethetik a beszállítókat a rendelések csökkentésével az alacsonyabb beszerzési ár elérése érdekében – hívta fel a figyelmet közleményében a Deloitte tanácsadó vállalat.
Kiskereskedelmi különadó volt már korábban, 2010. és 2012. között Magyarországon, és ahogy várható volt, lényegében a korábbi szabályokat vezetik be újra, kisebb módosításokkal. Melyik szektorokat érinti az adó? A webshop-ok is fizetnek? A szabály gyakorlatilag a hagyományos bolti kiskereskedelmet és az internetes kereskedelmet is teljes egészében lefedi azzal, hogy benne van többek között az élelmiszer, ital, dohányáru, állateledel, elektronikai eszközök, háztartási cikkek, könyv, sportszer, játék, ruha és bútor kiskereskedelme. Három kevésbé klasszikusnak tekinthető kiskereskedelmi szektor is fizetni fog: az autókereskedők, a benzinkutak (az üzemanyag és az ottani boltok eladása után is) valamint a gyógyszer kiskereskedők. Mi alapján és mennyit kell fizetni? Az adót az éves nettó (áfát nem tartalmazó) árbevétel alapján kell kiszámítani, függetlenül attól, hogy az adott kereskedő nyereséges vagy veszteséges. Az adómérték sávosan emelkedik: 500 millió Ft éves árbevétel alatt nem kell fizetni, az 500 millió és 30 milliárd Ft közötti részre az árbevétel 0,1%-a, a 30 milliárd és 100 milliárd Ft közötti részre az adó az árbevétel 0,4%-a, a 100 milliárd Ft feletti árbevétel részre pedig 2,5%. Mennyi kiskereskedő van Magyarországon? Ebből mennyi fog fizetni? Valóban csak…
A koronavírus okozta gazdasági vihar egyik első áldozata a turizmus és a vendéglátás. Az ágazatban tevékenykedő vállalkozások már az első hazai megbetegedés bejelentése óta a bőrükön érzik a negatív gazdasági hatásokat. A kormány jó előre jelezte, hogy valamilyen támogatásban kell részesíteni a szektort, hogy átvészelje a rá váró nehéz időszakot. A megfelelő támogatási eszközök meghatározása azonban nem is olyan egyszerű – írja közleményében a Deloitte.
Az adóigazgatási eljárások új gyakorlata szerint az adózó a jogorvoslati eljárásban nem hivatkozhat olyan új tényre, bizonyítékra, amit korábban nem terjesztett elő, ami sok esetben azt eredményezi, hogy az adózó bizonyítása korlátok közé szorul – hívja fel a figyelmet a Deloitte.
Elnyerte végső formáját az online számla rendszer, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) valós idejű számlaadat-szolgáltatás támogatására fejlesztett rendszere, a 2.0 verziószámot viselő csomag jelentős változásokat hoz – hívja fel a figyelmet a Deloitte.
Jelentős adminisztrációs könnyítést hozhat a nyári adócsomag az Európai Unión kívülre exportálóknak – hívja fel a figyelmet a Deloitte.
Könnyen kezelhető, átlátható, egyszerű és gyors megoldást jelent a hazai vállalkozások számára a hatóságokkal való kapcsolattartásban a Cégkapu. A cégek életébe komoly változásokat hozó megoldásnak ugyanakkor vannak még hiányosságai – írja közleményében a Deloitte.
Kétszintű dokumentációt kell készíteni a transzferár nyilvántartás összeállításához az idei évtől a jogszabályi változás miatt, ami miatt a vállalkozásoknak a korábbinál lényegesen nagyobb erőforrásra lehet szükségük ehhez a feladathoz.
Az Egyesült Királyság rendezetlen kilépése továbbra sem került le a napirendről, ezért a magyar parlament egy esetleges rendezetlen kilépés esetére külön jogszabályt alkotott, amelynek célja, hogy a legfontosabb kérdéseket azonnal kezelni lehessen. A rendezetlen kilépés esetére szóló törvény nyolc hatályban lévő törvényt módosítana, többek között a nyugdíjjal, társadalombiztosítási és szociális ellátásokkal, beutazással és tartózkodással kapcsolatos jogszabályokat – hívta fel a figyelmet közleményében a Deloitte.
Továbbra is komoly kihívást jelent a GDPR gyakorlati alkalmazása során a vállalkozásoknak a jogalap nélkül tárolt személyes adatok törlése. Alternatív megoldást jelenthet az adatok deperszonalizációja, azonban az üzleti érdekek és a jogszabályi megfelelőség közötti egyensúly érdekében fontos a megfelelő stratégia kialakítása.
Az 1.1-es adatszolgáltatásra történő kötelező áttérés határidejének elhalasztásával nagyjából egy időben, megjelentek a tervezett nyári változtatási csomag részletei az online számlaadat-szolgáltatás kapcsán.
A Kúria legutóbbi döntése értelmében sztornózható a számla és nem kell általános forgalmi adót fizetni, ha az adóhatóság szerint a számla teljesítése nem történt meg. Ez jelentős előrelépés az eddigi adóhatósági gyakorlathoz képest, ami akkor is megkövetelte a számlán feltüntetett áfa befizetését, ha az adóhatóság szerint a fizetést nem teljesült.
