Mire jó a nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása?

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Évről évre felmerül a kérdés december végéhez közeledve, hogy az öregségi nyugdíjba vonulás időpontját az adott évre vagy a következő év januárjára tegyük. E kérdést járjuk körbe cikkünkben.

A kérdést az veti fel, hogy a nyugdíj összegét meghatározó tényezők, így a valorizációs szorzószámok, és az ún. degressziós sávhatárok évről-évre változnak, nagy mértékben képesek befolyásolni a nyugdíj összegét mind pozitív, mind negatív irányban.

Ezért nem közömbös, hogy a nyugdíjjogosultság megnyílását követően, azaz az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétől a nyugellátást mikortól igényeljük.

Előrelátni csak korlátozott mértékben lehet. Azt pontosan megítélni, tudni, hogy a következő időben milyenek lesznek a nyugdíjszámítást befolyásoló mutatók (valorizációs szorzószámok, egyéb tényezők) nem lehetséges.

Ha az a cél, hogy rosszabbul ne járjon a személy, mint ha a nyugdíjkorhatár betöltésekor azonnal nyugdíjba vonult volna, a nyugdíjrögzítés lehetőségét tanácsos igénybe venni.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) 82. §-a szerint az, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt elérte, és eddig az időpontig legalább húsz év szolgálati időt szerzett, kérheti a nyugdíja összegének folyósítás nélküli megállapítását (a továbbiakban: rögzített nyugdíj).

Amennyiben az érintett személy a nyugdíjra jogosító korhatáron túl tovább dolgozik, úgy, hogy legalább 365 naptári napra szolgálati időt szerez, és ez idő alatt nem kéri a nyugdíja folyósítását, a tényleges nyugdíjba menetel idején – amennyiben számára kedvezőbb – választhatja a nyugdíjkorhatár betöltésekor rögzített nyugdíjként kiszámított és az évenkénti emelésekkel növelt nyugdíját a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiszámított összeg helyett.

Aki nyugdíjának folyósítás nélküli megállapítását kéri, nem minősül öregségi nyugdíjasnak.

Fontos tudni, hogy a nyugdíj rögzítése iránti kérelemnél nem kell megszüntetni a jogviszonyt.

Ezzel a lehetőséggel azt tudjuk biztosítani, hogy a tényleges nyugdíjba vonuláskor, amikor már a nyugdíj folyósításra is kerül, legalább azt az összegű ellátást kaphassuk, amely a nyugdíjkorhatár betöltésekor megállapítható volt, nevezettet a változó szabályok ellenére sem éri hátrány.

Ha szerencsénk van, magasabb összegű nyugellátáshoz azonban hozzájuthatunk, ha a folyósítás megkezdésének időpontjában hatályos szabályok szerinti számítás előnyösebb a nyugdíj rögzítésekor számított összegnél.

ADÓ-kódex 2017 csomagok

ADÓ-TB-SZÁMVITEL 2017 csomag >>
ADÓ-TB-SZÁMVITEL 2017 + ÁHT >>
Adótörvények 2017 csomag >>
Adótörvények 2017 + ÁHT >>

 

Azt azonban ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy a nyugdíjrögzítés csak elméleti nyugdíj, a rögzített nyugellátás idején az érintett személy nem minősül öregségi nyugdíjasnak, a járulékfizetés szempontjából ez fontos körülmény.

Nem élhet a nyugdíjrögzítéshez kötődő választási lehetőséggel az, akinek a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltésétől a tényleges nyugdíjazás időpontjáig betöltött időszak legalább fele része alatt özvegyi nyugdíjat folyósítottak.

Alacsony összegű özvegyi nyugdíj esetén érdemes megfontolni az özvegyi nyugdíj szüneteltetésének kérdését, hogy a rögzített és a ténylegesen folyósított nyugdíj közötti választási lehetőséggel élhessünk.

A nyugdíjrögzítést követően végzett keresőtevékenységgel tehát további szolgálati időt szerezhetünk, szemben a nyugdíj folyósítása melletti keresőtevékenységgel, amely szolgálati időt már nem eredményez, hanem a nyugdíj 0,5 százalékos mértékű növelésére ad jogosultságot.

Nem élhet természetesen a nyugdíjnövelés lehetőségével a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátás megállapítását kérő hölgy, mert a nyugdíjrögzítés egyik fontos feltételével, a nyugdíjkorhatár betöltésével ebben az időpontban még nem rendelkezik.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • család

    Néhány napja volt Anyák napja - ünnepünk alkalmából tekintsük át, hogyan érinti a nyugdíjra jogosító szolgálati időt a gyermekszülés, gyermeknevelés.

  • nyugdíjas

    Év végéhez közeledve gyakran felmerül az a kérdés hogy, a nyugdíj, illetve egyéb ellátások folyósítása mellett végzett keresőtevékenység jövedelmi korlát túllépése miatt szüneteltetett folyósítása meddig fog tartani.

  • munkaviszony megszüntetés

    Sokan készülnek munkaviszonyuk megszüntetésére annak érdekében, hogy legkésőbb 2015. december 31-i folyósítási kezdettel öregségi nyugdíjuk megállapításra kerülhessen, és így részesülhessenek a 2016. évi nyugdíjemelésben.
     

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • könyvelő

    A NAV informatikai háttérfejlesztéseinek legjelentősebb és leglátványosabb eredménye az online pénztárgépek és az EKAER-rendszer bevezetése. Az adóellenőrzések területén bekövetkezett paradigmaváltás következtében az adó- és vámhatóságok már messze tovább képesek látni az adatok egyszerű begyűjtésénél és a múltban történt gazdasági események feltárásánál.

  • ingatlan, pénzügy, mérleg, ház

    Az Ítélőtábla ítéletében leírta, hogy színlelt szerződésről akkor beszélhetünk, ha a felek szerződéses nyilatkozatot annak ellenére tesznek, hogy valós ügyleti szándékuk nincs, vagy az - a kinyilvánítottól eltérően - részben vagy egészben másra irányul.

  • Attila 452-es hadjárata

    Attiláról, a hun birodalomról kevés korabeli írás maradt fenn. Az utókor a történeteket jelentősen kiszínezte. A hun-magyar rokonság, a székelyek eredete olyan történetek, amelyekről korabeli források nem szólnak, bár kétségtelen, hogy a középkori krónikások is gyakran hasonlították a magyarokat a hunokhoz, és Árpád bejövetelét egy második honfoglalásnak tekintették.

  • adatvédelem

    A 2018 májusában hatályba lépő egységes európai adatvédelmi rendelettől, az az a GDPR-től leginkább azt várja a piac, hogy a vállalati ügyfelek nagyobb biztonságban tudhassák legfontosabb adataikat - írja közleményében az EY. A GDPR rendeletnek való megfelelés azonban nem kizárólag jogszabályi, sokkal inkább technikai kérdés is - figyelmeztet a tanácsadó cég.

  • Varga Mihály

    Cégalapítás, az építési engedélyek felülvizsgálata, az energiaellátás biztosításának a kérdése, az adóadminisztráció, a kistulajdonosok védelme és a fizetésképtelenség kérdése - e témákban várhatók új törvényjavaslatok, derült ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szavaiból.