Mire jó a nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása?

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Évről évre felmerül a kérdés december végéhez közeledve, hogy az öregségi nyugdíjba vonulás időpontját az adott évre vagy a következő év januárjára tegyük. E kérdést járjuk körbe cikkünkben.

A kérdést az veti fel, hogy a nyugdíj összegét meghatározó tényezők, így a valorizációs szorzószámok, és az ún. degressziós sávhatárok évről-évre változnak, nagy mértékben képesek befolyásolni a nyugdíj összegét mind pozitív, mind negatív irányban.

Ezért nem közömbös, hogy a nyugdíjjogosultság megnyílását követően, azaz az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétől a nyugellátást mikortól igényeljük.

Előrelátni csak korlátozott mértékben lehet. Azt pontosan megítélni, tudni, hogy a következő időben milyenek lesznek a nyugdíjszámítást befolyásoló mutatók (valorizációs szorzószámok, egyéb tényezők) nem lehetséges.

Ha az a cél, hogy rosszabbul ne járjon a személy, mint ha a nyugdíjkorhatár betöltésekor azonnal nyugdíjba vonult volna, a nyugdíjrögzítés lehetőségét tanácsos igénybe venni.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) 82. §-a szerint az, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt elérte, és eddig az időpontig legalább húsz év szolgálati időt szerzett, kérheti a nyugdíja összegének folyósítás nélküli megállapítását (a továbbiakban: rögzített nyugdíj).

Amennyiben az érintett személy a nyugdíjra jogosító korhatáron túl tovább dolgozik, úgy, hogy legalább 365 naptári napra szolgálati időt szerez, és ez idő alatt nem kéri a nyugdíja folyósítását, a tényleges nyugdíjba menetel idején – amennyiben számára kedvezőbb – választhatja a nyugdíjkorhatár betöltésekor rögzített nyugdíjként kiszámított és az évenkénti emelésekkel növelt nyugdíját a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiszámított összeg helyett.

Aki nyugdíjának folyósítás nélküli megállapítását kéri, nem minősül öregségi nyugdíjasnak.

Fontos tudni, hogy a nyugdíj rögzítése iránti kérelemnél nem kell megszüntetni a jogviszonyt.

Ezzel a lehetőséggel azt tudjuk biztosítani, hogy a tényleges nyugdíjba vonuláskor, amikor már a nyugdíj folyósításra is kerül, legalább azt az összegű ellátást kaphassuk, amely a nyugdíjkorhatár betöltésekor megállapítható volt, nevezettet a változó szabályok ellenére sem éri hátrány.

Ha szerencsénk van, magasabb összegű nyugellátáshoz azonban hozzájuthatunk, ha a folyósítás megkezdésének időpontjában hatályos szabályok szerinti számítás előnyösebb a nyugdíj rögzítésekor számított összegnél.

[htmlbox adokodex_2]

 

Azt azonban ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy a nyugdíjrögzítés csak elméleti nyugdíj, a rögzített nyugellátás idején az érintett személy nem minősül öregségi nyugdíjasnak, a járulékfizetés szempontjából ez fontos körülmény.

Nem élhet a nyugdíjrögzítéshez kötődő választási lehetőséggel az, akinek a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltésétől a tényleges nyugdíjazás időpontjáig betöltött időszak legalább fele része alatt özvegyi nyugdíjat folyósítottak.

Alacsony összegű özvegyi nyugdíj esetén érdemes megfontolni az özvegyi nyugdíj szüneteltetésének kérdését, hogy a rögzített és a ténylegesen folyósított nyugdíj közötti választási lehetőséggel élhessünk.

A nyugdíjrögzítést követően végzett keresőtevékenységgel tehát további szolgálati időt szerezhetünk, szemben a nyugdíj folyósítása melletti keresőtevékenységgel, amely szolgálati időt már nem eredményez, hanem a nyugdíj 0,5 százalékos mértékű növelésére ad jogosultságot.

Nem élhet természetesen a nyugdíjnövelés lehetőségével a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátás megállapítását kérő hölgy, mert a nyugdíjrögzítés egyik fontos feltételével, a nyugdíjkorhatár betöltésével ebben az időpontban még nem rendelkezik.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • család

    Néhány napja volt Anyák napja - ünnepünk alkalmából tekintsük át, hogyan érinti a nyugdíjra jogosító szolgálati időt a gyermekszülés, gyermeknevelés.

  • nyugdíjas

    Év végéhez közeledve gyakran felmerül az a kérdés hogy, a nyugdíj, illetve egyéb ellátások folyósítása mellett végzett keresőtevékenység jövedelmi korlát túllépése miatt szüneteltetett folyósítása meddig fog tartani.

  • munkaviszony megszüntetés

    Sokan készülnek munkaviszonyuk megszüntetésére annak érdekében, hogy legkésőbb 2015. december 31-i folyósítási kezdettel öregségi nyugdíjuk megállapításra kerülhessen, és így részesülhessenek a 2016. évi nyugdíjemelésben.
     

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • Románia

    Letett a román szociálliberális kormány arról, hogy úgynevezett szolidaritási adót vessen ki a jól kereső munkavállalókra - jelentette be Mihai Tudose miniszterelnök kedden.

  • billentyű, vásárlás, kosár, webshop

    Az Európai Bizottság friss felmérése szerint egyre több uniós fogyasztó intézi vásárlásait az interneten keresztül, és erősödik az elektronikus kereskedelembe vetett bizalmuk is, különösen a más uniós országokból történő internetes vásárlásnál.

  • reklám

    2017 májusában ismét változtak a reklámadó szabályai, melyek miatt adó-visszatérítésre van lehetőség, de a 2017 januárjától érvényben lévő módosítások miatt milliárdos bírság is elképzelhető - hívja fel a figyelmet közleményében a Leitner + Leitner tanácsadó cég.

  • Tállai

    Idén újabb 15, jövőre pedig további 64 helyszínen nyílik úgynevezett NAV-ablak – nyilatkozta a Magyar Időknek Tállai András, az adóhatóság vezetője.

  • jog

    Továbbra is sok tartós adósa van a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV), június végén 3003 magánszemély és egyéni vállalkozó tartozott egyenként több mint 10 millió forinttal, és 1880 társaság, szervezet egyenként több mint 100 millió forinttal 180 napon keresztül, folyamatosan az adóhatóságnak - derül ki a NAV honlapján közzétett adatokból.