Romániában a munkavállalók fizetnek minden tb-járulékot

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Elfogadta a román kormány szerdai ülésén azokat a szakszervezetek által kifogásolt járulék- és adóintézkedéseket, amelyekkel jövő év elejétől a munkavállalókra hárítanak minden társadalombiztosítási járulékot.

Jelenleg a romániai munkavállalók bruttó fizetéséből 16,5 százalék társadalombiztosítási járulékot vonnak le, amely felett a munkáltatónak is be kell fizetnie a bruttó bér 22,75 százalékának megfelelő tb-járulékot.

A bukaresti kormány azonnal hatályba lépő sürgősségi rendelete szerint jövő évtől a munkavállaló bruttó fizetését terhelik meg 35 százalékos tb-járulékkal, a munkáltatónak ezenfelül csak a bruttó bér 2,25 százalékát kell befizetnie egy úgynevezett munkabiztosítási alapba.

A rendelet értelmében a jelenlegi 16-ról 10 százalékra csökken januártól a jövedelemadó Romániában. Ilyen körülmények között a munkáltatóknak mintegy 20 százalékkal meg kellene emelniük a bruttó béreket ahhoz, hogy az alkalmazottak nettó jövedelme ne csökkenjen. A versenyszférában ez a munkáltatók jószándékán múlik, mert semmilyen törvény nem kényszeríti őket arra, hogy a bruttó bérek növelésére fordítsák, és ne könyveljék el nyereségként a mostanig tb-járulékokra befizetett összeget.

Az állami szektorban azért nem csökkennek a nettó bérek, mert szintén január elsejétől lép hatályba a júniusban elfogadott új bértörvény, amely 25 százalékos bruttó béremelést irányoz elő a közalkalmazottaknak. A kormány vezető erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD), amely tavaly jelentős béremelések és adócsökkentések ígéretével nyert választásokat, így betarthatja a 25 százalékos közalkalmazotti béremelésekről szóló ígéretét, anélkül, hogy az néhány százaléknál nagyobb többletkiadást jelentene a költségvetésnek.

Kommentár a társadalombiztosítási törvényhez

Az elmúlt évek jogszabályi változásai megteremtették egy, a törvényhez kapcsolódó kommentár létjogosultságát, melynek segítségével átfogó képet kaphatunk a társadalombiztosítási rendszer alapjairól.

Megrendelés >>

 

A bruttó bérek 25 százalékos emelése a tb-járulékok átcsoportosítása miatt alig néhány százalékos többletet eredményez a nettó béreknél. A nagy szakszervezeti tömörülések emiatt általános sztrájkot helyeztek kilátásba, a kormányülés idején pedig több százan tüntettek a tervezett intézkedések ellen. 

Mihai Tudose miniszterelnök a kormányülés elején a járulék- és adóintézkedésekkel szembeni utcai tiltakozásokat a multinacionális cégek háttérmanőverének tulajdonította, lévén, hogy az adótörvény módosításával Románia megnehezíti a profitjuk külföldre menekítését is. A román kormányfő szerint országa az EU tavaly elfogadott, a belső piacokat sújtó adóelkerülési gyakorlatok elleni irányelvét ülteti át jogrendjébe. Ennek értelmében ezentúl kevesebb kamatot lehet költségként leírni (és ezáltal csökkenteni a nyereségadót) a cégcsoporton belüli kölcsönök esetében, megadóztatják a tőkekivonást, korlátozzák a bevételek adóparadicsomok felé irányítását.

"Most hallom, hogy egyes bankok szabadnapot adtak alkalmazottaiknak, hogy tüntethessenek a kormány előtt. Gratulálok, miniszter úr. Ha a bankok idegesek, azt jelenti, hogy jó úton jár" - jegyezte meg ironikusan a kormányülés első, nyilvános részén Tudose, Ionut Misa pénzügyminiszterhez intézve szavait. A miniszterelnök a legnagyobb forgalmat lebonyolító, a Renault-csoport tulajdonában lévő Dacia autógyárra is csípős megjegyzést tett, azt sugallva, hogy tüntetni küldi alkalmazottait a Pitesti-Nagyszeben autópályáért, miközben külföldre menekíti nyereségét.

Az adótörvény egy másik módosítása nyomán azoknak a Romániában bejegyzett kisvállalkozások, amelyek éves forgalma nem haladja meg az egymillió eurót, a 16 százalékos nyereségadó helyett jövő évtől a "mikrovállalatoknál" alkalmazott, a forgalom egy százalékával egyenlő adót kell fizetniük. Eddig a félmillió eurós éves forgalom alatti cégek minősültek mikrovállalatoknak Romániában. Az intézkedés csaknem félmillió vállalkozást érint.

A pénzügyminiszter azzal indokolta a járulék- és adóintézkedéseket, hogy ezáltal két százalékkal csökkennek a munkavállalók után fizetendő járulékterhek, kisebb lesz a bürokrácia, ami a feketemunka kifehérítését segítheti. A tárcavezető számításai szerint csökkennek a vállalkozások munkaerő-költségei, anélkül, hogy csökkennének a nettó bérek.

A jobbközép ellenzék azzal vádolta a szociálliberális kormányt, hogy választási hazugságait próbálja egy adópolitikai bűvészmutatvánnyal elkendőzni, ezért szerdán bejelentették: bizalmatlansági indítványt terjesztenek be a Tudose-kormány ellen.

(MTI)

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • építkezés

    Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az InfoRádiónak adott interjújában azt mondta, hogy 2019 után megszűnik a kedvezményes építőipari áfa. 

  • vám

    Az internetes rendelés előtt fontos tájékozódni az adó- és vámjogszabályokról, az esetlegesen fizetendő vámokról és egyéb közterhekről - hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az MTI-hez eljuttatott pénteki közleményében.

  • webshop

    A magyarországi kereskedők az idei fekete pénteken (Black Friday) 25-30 milliárd forint forgalomra, csaknem 1,1 millió vásárlásra számítanak. A webáruházak 62 százalékánál lesz elérhető az akció - derül ki a GKI Digital és az Árukereső.hu közös, online kiskereskedelmi index kutatás-sorozatának idei negyedik felméréséből. 

  • Fotó: shutterstock

    Jövőre várhatóan tovább emelkedik az alanyi adómentesség árbevételi határa, aminek köszönhetően még több mikro- és kisvállalkozás állíthat ki áfamentes számlát, a legtöbbet a katás adózók profitálhatnak a változással. 

  • megbeszélésés, tárgyalás

    A munka törvénykönyve a munkavállalók nagyobb csoportját érintő létszámcsökkentésre a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó általános szabályok mellett – illetve azoktól részben eltérően – további kötelezettségeket ró a munkáltatóra. Például köteles tárgyalni az üzemi tanáccsal, igaz, megállapodás hiányában az előírt 15 napos határidő eltelte után a tárgyalások befejezhetőek s az eljárás folytatható.