TB kifizetőhely – 100 fő felett kötelező

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A tartósan száz fő feletti dolgozói állománnyal rendelkező munkáltatók esetében kötelező a pénzbeli társadalombiztosítási szolgáltatások helyben elbírálása és kifizetése. Idetartozik a táppénz, a szüléssel és az üzemi balesettel összefüggő készpénzellátások elbírálása, számfejtése és ezeknek a munkabérekkel történő egyidejű kifizetése. Ezt a feladatot a munkáltatónak az állami szervvel kötött együttműködés alapján kötelező átvállalnia – írja az RSM blogja.

Száz fős munkavállalói létszám felett a bérszámfejtési feladatok szerves részét képezi a társadalombiztosítási kötelezettségek kezelése és kifizetése is. A dolgozók számára ez az összes olyan ellátást és juttatást lefedi, amely a szociális ellátás égisze alatt keletkezik és illeti meg őket: ilyen a táppénz, gyed, csed, illetve minden olyan ellátás, amely a bére után a dolgozót megilleti, vagy azzal összefüggésben keletkezik.

TB kifizetőhely – a cég, vagy az általa megbízott külső szolgáltató is elláthatja ezt a feladatot

A társadalombiztosítási (1998. évi XXXIX.) törvény rendelkezik arról, hogy minden munkáltatónak, amelynél a társadalombiztosítási ellátásra jogosult személyek száma hat hónap átlagában eléri, vagy meghaladja a 100 főt, köteles társadalombiztosítási kifizetőhelyet létrehoznia, és ily módon gondoskodnia dolgozóinak társadalombiztosítási pénzbeli ellátásáról. A TB kifizetőhelyi feladatok ellátására kötelezett cégek hasonlóan a bérszámfejtési feladatok kiszervezéséhez, ezen kötelezettség megoldására külső szolgáltatóval is megállapodást köthetnek. 

Kommentár a társadalombiztosítási törvényhez

Az elmúlt évek jogszabályi változásai megteremtették egy, a törvényhez kapcsolódó kommentár létjogosultságát, melynek segítségével átfogó képet kaphatunk a társadalombiztosítási rendszer alapjairól.

Megrendelés >>

 

A TB kifizetőhelynek a társadalombiztosítási feladatokat saját költségén, szakképzett alkalmazottakkal kell elvégeznie. Erre a feladatra a cég általában TB ügyintézőt foglalkoztat.

A munkavállalók igényeinek szabályos adminisztrálása, elbírálása, az ellátások kifizetése a kifizetőhely feladata, amelyért anyagi felelősséggel is tartozik. A társadalombiztosítási ellátások összegét - a foglalkoztatót terhelő táppénz-hozzájárulás összegét kivéve - a MÁK megtéríti a kifizetőhely felé. A jogszabályokban előírt társadalombiztosítási feladatok ellátásáért a kifizetőhely fenntartóját a kifizetőhely által megállapított és folyósított  ellátások (táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj és baleseti táppénz) egy százalékának megfelelő összegű költségtérítés illeti meg.

Mi a TB kifizetőhelyi kötelezettség az előnye a munkáltatók számára? 

Az előny igazából ott keletkezik, hogy a cég munkavállalóinak nem kell várnia a TB ellátások kifizetésére.  A munkahelyi, azonnali elszámolás miatt nem lesz bérkiesés a munkavállalóknál, minden dolgozó a cégénél – vagy az általa kinevezett szolgáltatónál - helyben el tudja intézni az ellátásokhoz szükséges adminisztrációt. Nincs elmaradás, nincsenek póteljárási körök – így a TB kifizetések jóval hatékonyabban működhetnek a munkavállaló számára, mint a hatóságoknál az egyéni ügyintézések esetén. Ez azt jelenti, hogy a dolgozónak nem kell várnia arra, hogy ellátásban részesüljön a MÁK (Magyar Államkincstár)-tól, ellátásait a cégétől kapja meg, abban a hónapban, amikor jogosult rá. 

TB ellátások – mi tartozik a TB kifizetőhelyi ellátások körébe? 

Ha a dolgozóval bármi történik, amelytől munkaképtelenné válik, akkor lépnek be a képbe a társadalombiztosítási ellátások; mint a betegszabadság, táppénz, vagy a gyermekápolási táppénz. Hasonlóan a TB kifizetőhely feladata a gyermekvállaláshoz kapcsolódó pénzbeli ellátások nyilvántartása, elbírálása és kifizetése is.  

Táppénz

A munka törvénykönyve alapján minden munkavállaló évi 15 nap betegszabadságot vehet igénybe. Amennyiben a munkavállaló a betegszabadságletelte után is munkaképtelen, a pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme alapján táppénzre jogosult. A táppénz alapja a pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme. A táppénz mértéke a biztosításban töltött idő és az esetleges kórházi ápolás alapján kerül meghatározásra, maximális mértéke a napi jövedelem 50 illetve 60 százaléka lehet.

Fontos azonban, hogy az elmúlt években a kifizethető táppénz összege maximálásra került.  A táppénz napi maximuma a minimálbér kétszeresének harmincad része, azaz jelenleg legfeljebb naponta bruttó 9.200 forint. Ennek akkor van jelentősége, ha valaki ennél a plafonnál magasabb jövedelemmel rendelkezik, hiszen a felső korlát miatt a táppénzként kézhez kapott összeg nem fogja elérni a korábban megszokott nettó fizetés összegét.

Üzemi baleset

Jegyzőkönyv formájában rögzítendő, hogy milyen baleset történt a munkavállalóval a munkahelyén, illetve munkába menet, vagy onnan jövet. Amennyiben a baleset következtében a dolgozó bizonyos időre munkaképtelenné vált, baleseti táppénz illeti meg.  Mértéke úti baleset esetén 90%, míg munkahelyi baleset esetén 100%.   

GYÁP (gyermekápolási táppénz)

Ezt az ellátást bármelyik szülő igénybe veheti. A gyerek életkora szerint kerül meghatározásra az igénybe vehető napok száma, amely orvosi igazolással igényelhető. A gyáp (gyermekápolási táppénz) legfeljebb a gyermek 12 éves korági vehető igénybe akkor, ha a szülő a beteg gyermekét otthon ápolja, és saját háztartásában neveli. Gyermekápolási táppénz illeti meg akkor is a szülőt, ha gyermeke kórházi kezelése időtartamára a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben.

CSED (csecsemőgondozási díj, korábbi TGYÁS)

A csecsemőgondozási díj a szülési szabadság időtartamára, legfeljebb a gyermek születését követő 168 napig jár. A csecsemőgondozási díj összege a naptári napi alap, illetve a naptári napi jövedelem 70%-a, ami személyi jövedelemadó köteles bruttó összeg, melyből a kifizető a személyi jövedelemadó előleget az adókedvezmények figyelembevételével levonja. A csecsemőgondozási díj után egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot nem kell fizetni. 

GYED (gyermekgondozási díj)

A gyermekgondozási díj legkorábban a csecsemőgondozási díj lejártát követő naptól jár, a gyermek két éves koráig, ikergyermekek esetén a gyermekek három éves koráig. A CSED-hez hasonlóan összege a naptári napi alap, illetve a naptári napi jövedelem 70%-a, azonban összege nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százalékát, azaz 2018-ban a 193.200 forintot. 

Amit nem a TB kifizetőhelynél kell igényelni…

GYES (Gyermekgondozást segítő ellátás) – A gyerek kétéves korát követően - alanyi jogon is – igénybe vehető juttatás, amely a családtámogatási ellátások körébe tartozik.

Nyugdíj – Ez az ellátás nem kapcsolódik a munkáltatókhoz, ezt továbbra is a MÁK bírálja el, intézi és folyósítja az érintettek számára, nem a TB kifizetőhely, vagy a munkáltató. 

A bejegyzés szerzője Pentz Edina, az RSM Hungary Zrt. bérszámfejtési vezetője. Az RSM  blog az Adó Online szakmai partnere.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • bankkártya

    Sokszor felmerülhet a kérdés, különösen év elején az adóigazolások kézhezvételekor, hogyan lehetne megtudni, vajon rendben van-e társadalombiztosítási jogviszonyunk, a kifizetett munkabér, illetmény után mennyi nyugdíjjárulékot fizettünk.

  • pénz

    A társadalombiztosítás területén, akár az egészségbiztosításban, akár a nyugellátásoknál, akár a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainál az ellátások összege több ellátásfajtánál egy általános mérőszámhoz igazodik, nem a jogosult egyéni jövedelméhez. Ilyen általános mérőszám a minimálbér, illetve az öregségi nyugdíj legkisebb összege. Ezen túlmenően bizonyos ellátások ún. fix összegűek, azaz szintén nem az egyéni keresetektől, jövedelemtől függenek, hanem mindenki számára azonosan határozzák meg. 

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • nav_logo

    A NAV elmagyarázza a feltételes adóbírság intézményét, és fórumokat szervez az online számlázóprogramok bekötéséről.

  • Lengyelország

    Az áru, a tőke, a szolgáltatások és a munkaerő személyes áramlása – az Európai Unió működését szervesen befolyásoló négy alapszabadság, melyet mindannyian jól ismerünk. De mit is jelent ez a gyakorlatban? Milyen feltételek mellett fektethetünk be, vagy vállalhatunk munkát az EU tagállamaiban? Cikksorozatunkban a Közép-európai EU tagállamok adózási rendszerének főbb jellemzőit, az egyes országok gazdasági helyzetét illetve a várható adójogszabály változásokat mutatjuk be. Cikksorozatunk negyedik és egyben befejező részében Lengyelország adórendszerét mutatjuk be: az ország adórendszere a magyarnál kevésbé kedvező a vállalkozások számára.

     

  • laptop

    A valós idejű számlaadat-szolgáltatás éles bevezetéséig már csak néhány nap van hátra, a NAV a napokban kiadott tájékoztatások alapján szinte az utolsó percekben is tervez módosításokat. Az alábbiakra lehet számítani a következő napokban...

  • Fotó: shutterstock

    Az étel- és italautomata beazonosítását lehetővé tevő automata felügyeleti egységet (AFE) 2018. június 30-áig kell beszerelni és összekötni az adóhivatal informatikai rendszerével, ezt követően már csak az ilyen automaták üzemeltethetők - hívta fel a figyelmet a Magyar Posta pénteken.

  • Fotó: shutterstock

    A vállalkozók versenyképességének növelésében jelentős szerepet játszhat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal - jelentette ki Varga Mihály a NAV vezetői értekezleten, amelyen bemutatta Sors Lászlót, az adóhivatal új vezetőjét. A pénzügyminiszter leszögezte, a NAV amellett, hogy 2021-re papírmentes hivatallá válik, a hozzá beérkező adatok felhasználásával a vállalkozásoknak a lehető legtöbb bevallását kiajánlja, ezzel felére csökken az adóadminisztráció.