Tisztelt Látogatónk! A válasz csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, ellenkező esetben tájékozódjon kedvező előfizetési lehetőségeinkről!

Egy reklámügynöki tevékenységet folytató nonprofit gazdasági társaság (Szervező) a megbízóival kötött szerződés alapján használtelem-gyűjtő versenyt szervez általános iskolás diákok és iskoláik számára. A részvétel feltétele, hogy a diákok iskolája előzőleg regisztráljon a programba a Szervező honlapján és aláírja a kapcsolódó együttműködési megállapodást.
Ebben az együttműködési megállapodásban az iskola vállalja:
– a kapcsolattartó tanár kinevezését,
– a kapcsolódó reklámanyagok kihelyezését a gyerekek számára jól látható helyeken,
– az elembegyűjtő verseny népszerűsítését a tanulók, tanárok és a szülők előtt,
– hulladék begyűjtési megállapodás kötését a Szervező megbízójával.

A megállapodásban rögzítik továbbá, hogy a Felek az általuk egymás részére nyújtott kölcsönös szolgáltatással teljesítenek, az együttműködéssel kapcsolatban egymással szemben semmilyen ellenszolgáltatás megfizetése iránti igényt, díjat nem érvényesítenek.
A diákok a begyűjtött elemek mennyiségétől függően pontokat kapnak, ezek beváltásával az un. PontBoltban ,,vásárolhatják” meg nyereményeiket, melyeket később a Szervező szállít ki az iskolákba.
Iskolánként egy kapcsolattartó tanár van, aki az iskolában felügyeli, illetve ellenőrzi az elemgyűjtést, vezeti a szükséges adminisztrációt. A kapcsolattartó tanár az iskolai szinten begyűjtött összes elemmennyiség után, illetve bizonyos adminisztratív és programszervezői feladatokért szintén pontokhoz juthat. A pontjait ő is a PontBoltban válthatja be nyereményre.
A diákok által begyűjtött elemek alapján Szervező a résztvevő iskolák között is versenyt hirdet. Az iskolák közötti verseny eredményeként az első 10 iskola meghatározott értékű nyereményt, vagy célzott nyereményre váltható pénzt kap.
A versenyhez kapcsolódó néhány adókötelezettségét a szervező nonprofit társaság a következők szerint ítélte meg, kérem mérvadó állásfoglalásukat.

1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 76.§ (3) és (5) bekezdései alapján a PontBoltban ,,vásárolt” tárgynyereményeket a Szervező versenyen szerzett nyereménynek minősíti és bruttó beszerzési értékének, mint piaci árnak 19%-kal növelt összegét alapul véve határozza meg a 16%-os személyi jövedelemadót. Ezt az adót, mint a verseny szervezője vallja és fizeti be a juttatás, tehát az iskolákba történő kiszállítás-átadás időpontjában (és nem a PontBoltban történt vásárlással egyidejűleg).
2. Az Szja törvény 70. §-ában sorolja fel az egyes meghatározott juttatásnak minősülő tételeket, melyek után az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998.évi LXVI. törvény 3.§ (1) bekezdés ba) pontja alapján a kifizetőnek, a juttatónak 27%-os mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Mivel az szja törvény hivatkozott 70. §-a nem sorolja a versenyen szerzett tárgynyereményeket az egyes meghatározott juttatások közé, ezért értelmezésünk szerint a tárgynyeremények után nem merül fel az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség.
3/ A Szervező egyik megbízója korábban befejeződött reklám kampányához készíttetett promóciós termékei (fejlámpa, elemtöltő, asztali ledes lámpa, stb.) egy része megmaradt, nem került felhasználásra. Ennek a készletnek a megbízó számára értéke nincsen, pl. a termékeken szereplő, konkrét eseményhez kötődő feliratok miatt sem, ezért leselejtezte azt, ill. térítésmentesen átadta a Szervezőnek. Bár ezek a termékek piaci értékkel nem, használati értékkel a PontBoltban azonban bírnak, ill. tárgynyereményként vonzóak lehetnek a ,,vásárlók” számára. Kérdésünk: mi képezi az szja tv. 76.§ (5) bekezdése alapján számított adó alapját ebben az esetben?

4. Az iskolák közötti versenyen elért helyezéseik alapján az iskolák is szert tehetnek tárgynyereményekre. Álláspontunk szerint a tárgynyeremények átadásával a Szervező térítés nélküli eszköz átadást valósít meg. A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996.évi LXXXI. törvény 3. számú melléklet alapján nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül az adózó által az adóévben nem adomány céljából visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, ha az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredmény e a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámoló elkészítését követően nyilatkozat útján igazol.
A PM Jövedelemadók Főosztálya 5376/2010. számon kiadott tájékoztatója alapján a költségvetési szerv, vagy az általa fenntartott intézmény esetében nem értelmezhető a ,,beszámolóban kimutatott eredmény”, ezért elismert költségnek minősül nyilatkozat nélkül is az ezen szervezeteknek történő térítés nélküli eszköz ill. pénzátadás.
Helyesen alkalmazzuk-e a szabályt, ha a nyilatkozat nélkül, rendkívüli ráfordításként elszámolt átadás értékével nem emeljük meg a társasági adó alapját?
5. A PontBoltban ,,vásárolt” tárgynyeremények döntő hányada megfelel az általános forgalmi adóról szóló 2007.évi CXXVII. törvény 258. § (1) bekezdés 9. pontjának, hiszen ,,szokásos piaci ára” nem haladja meg az 5 000 forintot. A Szervező szokásos piaci árként a termékek minden nagykereskedelmi vevő által elérhető beszerzési árát definiálja.
Szabályosan jár-e el a Szervező, ha
– az Áfa törvény 120. § a) pont alapján kisértékű, tárgynyereményként felhasználandó termékek beszerzéséhez kapcsolódó előzetesen felszámított adót levonja,
– az Áfa törvény 11. § (3) bekezdés b) pontja alapján kisértékű tárgynyeremények átadását nem minősíti ellenérték fejében történő átadásnak és fizetendő általános forgalmi adót nem állapít meg a juttatáskor.