Üzemi tanács

Társaságunknál üzemi tanács működik, mely 5 főből áll.
Az egyik tag év közben elment nyugdíjba, egy másik pedig most jelentette be, hogy tekintettel a 40 éves jogviszony meglétére 2015. december hó 30. napjával szeretné munkaviszonyát megszűntetni.
Nevezett dolgozónk munkaviszonyának megszűnésével, megszűnne az üzemi tanács is, hiszen tagjainak száma több, mint egyharmaddal csökkenne.
Ez a megszűnés eredményezné egyben az üzemi megállapodás megszűnését is.
Ebben kérném a segítségüket, hogy ha elindítanánk a (nem rövid) folyamatot egy új üzemi tanács megválasztására vonatkozóan, lenne e valamilyen lehetőség, hogy 2015. december 30.-ával még ne szűnjön meg az üzemi megállapodás.
Megjegyzem az üzemi tanács választás, valamint az üzemi megállapodás módosítása a Társaság rövid távú tervében szerepelt, de most az új helyzet miatt félő, hogy átmenetileg nem lesz hatályos üzemi megállapodásunk.

Lehet-e a 2002. július 12-e előtt kötött, de meg nem szűnt – csupán az üzemi tanács mandátum lejártával hatályát vesztett és az új üzemi tanács , illetve a munkáltató által hatályában fenntartott – üzemi megállapodásokban a munkaviszonyból származó jogokra és kötelezettségekre, ezek gyakorlása, teljesítése módjára, eljárások rendjére vonatkozó érvényes szabályozást (pl. éves munkaidőkeret) fenntartani és alkalmazni ?

Álláspontom szerint igen, az alábbiak szerint:

A 2002. évi XIX. törvény a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról záró rendelkezései között – 14. § (4) – rögzíti, hogy a törvény kihirdetésének napján (2002. július 12.) az Mt. 31. §-ának (2)-(4) bekezdése hatályát veszti.

A jogszabály 15. § (6) bekezdése szerint az e törvény hatálybalépését megelőzően az Mt. 31. §-ának (2) bekezdése alapján megkötött üzemi megállapodásra annak megszűnéséig (megszüntetéséig) az e törvény hatálybalépését megelőzően hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

A 2002. évi XIX. törvény 15. §-hoz fűzött indokolása szerint a módosításról rendelkező törvény hatálybalépését megelőzően megkötött üzemi megállapodásra annak megszűnéséig (megszüntetéséig) hatályba lépését megelőzően hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

Korábban ott, ahol nem volt képviselettel rendelkező szakszervezet, volt lehetőség olyan üzemi megállapodás kötésére, amely kiterjedhetett a munkaviszonyból származó jogokra és kötelezettségekre, ezek gyakorlása, teljesítése módjára, eljárások rendjére.

Mivel csak a 31. § (2) – (4) bekezdéseket helyezték hatályon kívül, így csak annak a lehetősége veszett el, hogy olyan üzemi megállapodások szülessenek, amelyek a 30. § a) pontjában írtakra vonatkoznak. Más üzemi megállapodások, pl. az üzemi tanács és a munkáltató viszonyára vonatkozóan természetesen megköthetők.

A 31. § (3) bek. is hatályát vesztette, amely a kollektív szerződésre vonatkozó rendelkezések alkalmazását írta elő az üzemi megállapodások vonatkozásában is.

Mindez tehát azt jelenti, hogy a 2002. július 12- előtt kötött üzemi megállapodások továbbra is teljes hatályúak, azonban az ezt követően megkötött üzemi megállapodások már nem terjedhetnek ki a munkaviszonyból származó jogokra és kötelezettségekre, ezek gyakorlása, teljesítése módjára, eljárások rendjére.

A hatályon kívül helyezettv – de az átmeneti szabályok alapján a fennálló üzemi megállapodásra mégis alkalmazandó – Mt. 31. (4) bekezdése szerint a megkötött üzemi megállapodás hatályát veszti, ha az üzemi tanács megszűnik. Az Mt. 55. § (1) b. és d. pontja alapján az üzemi tanács megszűnik, többek között akkor is, ha megbízatási ideje lejárt, vagy tagjainak száma bármely okból több mint egyharmaddal csökken. Az Mt. 43. § (4) bekezdés szerint az üzemi tanácsot, illetve az üzemi megbízottat három évre választják.

Mivel az Mt. módosítás hatálybalépését megelőzően megkötött üzemi megállapodásra csak annak megszűnéséig lehet alkalmazni a régi szabályokat (azaz többek között a munkaviszonyból származó jogokra és kötelezettségekre, ezek gyakorlása, teljesítése módjára, eljárások rendjére vonatkozó kérdések szabályozása), ezért a jelenleg hivatalban levő üzemi tanács bármilyen jogcímen történő megszűnése esetén az üzemi megállapodás hatályát veszti.

A jogalkotó nyilvánvaló szándéka az volt, hogy ezek a „kifutó” üzemi megállapodások előbb vagy utóbb kerüljenek ki a régi Mt. hatálya alól, azaz ne szabályozhassanak munkaviszonyból származó jogokra és kötelezettségekre, ezek gyakorlása, teljesítése módjára, eljárások rendjére vonatkozó kérdéseket.
Az Mt. módosítás azonban ezt nem tökéletesen valósította meg.
Az Mt. régi, de a „futó” üzemi megállapodásokra fenntartott 31. (4) bekezdése szerint a megkötött üzemi megállapodás hatályát veszti, ha az üzemi tanács megszűnik.
Az Mt. módosítás átmeneti rendelkezése – 15. § (6) bekezdése a korábbi üzemi megállapodásra annak megszűnéséig (megszüntetéséig) az e törvény hatálybalépését megelőzően hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

Alapvető jogdogmatikai alapelv, hogy egy megállapodás léte, érvényessége és hatálya három különböző kategória. Tehát egy hatályát vesztett megállapodás megszűntnek semmiképpen nem tekinthető, ezért a jogértelmezés eszközeit segítségül hívva, azt lehet megállapítani, hogy a jogalkotó szándékaival ellentétben a „futó” üzemi megállapodások, amelyek az üzemi tanácsok megszűnése miatt hatályukat vesztik, de nem szűnnek meg, azaz rájuk továbbra is alkalmazható az Mt. azon régi szabályozása, amely lehetővé teszi, hogy szabályozhassanak munkaviszonyból származó jogokra és kötelezettségekre, ezek gyakorlása, teljesítése módjára, eljárások rendjére vonatkozó kérdéseket.

A fentiek alapján azt lehet rögzíteni, hogy a jelenlegi üzemi megállapodás alapján továbbra is lehet éves munkaidőkeretet alkalmazni, azonban az üzemi tanács megszűnésével az üzemi megállapodás hatályát veszti. Elképzelhető és szerintem egy védhető menekülő megoldásnak tűnik az, ha az újonnan megválasztott üzemi tanács és a cégvezetés közös megállapodással nem új üzemi megállapodást kötnek, hanem rendelkeznek a régi üzemi megállapodás hatályáank felélesztéséről.

Kérem, hogy fenti okfejtésre is kiterjedően szíveskedjenek részemre mielőbb választ adni.