Ha a részesedést értékesítik és a tulajdonos társaságnál árfolyamnyereség keletkezik, az társaságiadó-alapot képez és meg kell fizetni utána az adót, kivéve, ha bejelentett részesedés értékesítésére kerül sor, amelyet a tulajdonos a kivezetést megelőzően legalább egy évig folyamatosan az eszközei között nyilvántartott. Ebben az esetben a keletkezett árfolyamnyereséggel csökkenthető az adózás előtti eredmény.
| Releváns jogszabályok:
– 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról |
Egy gazdasági társaságban meglévő részesedés kivezetésére különböző okokból kerülhet sor. Az egyik gyakori eset, amikor a részesedést elidegenítik, értékesítik. Amennyiben az értékesítés okán a tulajdonos társaságnál árfolyamnyereség keletkezik, az társaságiadó-alapot képez és meg kell fizetni utána az adót, kivéve, ha bejelentett részesedés értékesítésére kerül sor, amelyet a tulajdonos a kivezetést megelőzően legalább egy évig folyamatosan az eszközei között nyilvántartott. Ebben az esetben a keletkezett árfolyamnyereséggel csökkenthető az adózás előtti eredmény a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 7. § (1) bekezdés dz) pontja alapján. Az adóalap-csökkentés lehetősége tehát mindenképpen indokolja, hogy ha egy társaságiadó-alany egy másik gazdasági társaságban részesedést szerez, ennek tényét jelentse be az állami adóhatóság felé.
A meglévő részesedés kivezetésének további tipikus esete, amikor a részesedést jelentő befektetés jogutód nélküli, vagy jogutódlással történő megszűnés (átalakulás, egyesülés, szétválás) okán szűnik meg. Az így keletkező nyereség is mentesülhet a társaságiadó-fizetési kötelezettség alól, ha a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés gy) pont 1. alpontjában szereplő feltételek teljesülnek. A szabályozás három esetkört határoz meg, amikor a társaságiadó-alap csökkentésre sor kerülhet:
A b) pont szerinti tényállás – jegyzett tőke leszállítás tőkekivonással – következik be például akkor, ha a társaság egyik tulajdonosa úgy dönt, hogy kilép a gazdasági társaságból. A tag üzletrésze a cégjegyzékbe történt bejegyzés időpontjával bevonásra kerül, és annak névértékével a jegyzett tőkét le kell szállítani. Ebben az esetben a részesedés megszűnik. Egy másik esetkör, amikor a tagok a jegyzett tőke leszállításáról döntenek, és emiatt kerül sor tőkekivonásra. Ebben az esetben a részesedés értéke csökken.
A c) pont kapcsán hangsúlyozni kell, hogy nem a jogutódlással történő megszűnés (átalakulás, egyesülés, szétválás) összes esete tartozik ide, hanem kizárólag a kedvezményezett átalakulás (Tao. tv. 4. § 23/a. pont).
A három említett esetkörnél az adózás előtti eredményt csökkenti a tagnál (részvényesnél, üzletrész-tulajdonosnál) a kivezetett/részben kivezetett részesedés okán az elszámolt bevétel, csökkentve a részesedés bekerülési értékének a könyv szerinti értéket meghaladó részével.
Jelen írásunkban azokat az eseteket vizsgáljuk, amikor a tulajdoni részesedést jelentő befektetés nem ellenőrzött külföldi társaságban áll fenn.
Részesedés kivezetése jogutód nélküli megszűnés esetén
Vegyük azt az esetet, amikor „A” társaság üzletrésszel rendelkezett „B” társaságban, majd „B” társaság végelszámolással megszűnt. „A” társaság részesedésének értéke „B” társaságban 35 000 e Ft volt. „A” társaság a vagyonfelosztás során átvett 50 000 e Ft értékű eszközt, és a részesedés kivezetésekor elszámolt 15 000 e Ft nyereséget.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 84. § (2) bekezdés c) pontja szerint a részesedésekből származó bevételként, árfolyamnyereségként kell elszámolni a gazdasági társaság tulajdonosánál, tagjánál a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnésekor (a végelszámolás befejezésekor) a megszűnt tartós részesedés nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és a megszűnt részesedés ellenében kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti – (átvett kötelezettségek megállapodás szerinti értékével csökkentett) értékének a különbözetét, amennyiben a kapott eszközök értéke a több.
Mindezen rendelkezések alapján tehát a tulajdonosi részesedés végelszámolás miatti megszűnése miatt keletkező, az Szt. alapján bevételként elszámolt árfolyamnyereséget csökkenteni kell az adott részesedésnek a Tao tv. 7. § (10) bekezdése szerinti bekerülési értéke és könyv szerinti értékének különbözetével, és az így kapott összeg csökkenti a társasági adóalap megállapításakor az adózás előtti eredményt a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés gy) pont 1. alpontja alapján.
Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonás okán
Az Szt. 84. § (2) bekezdés f) pontja szerint részesedésekből származó bevételként, árfolyamnyereségként kell elszámolni a tulajdonosnál (a tagnál) a gazdasági társaság jegyzett tőkéjének leszállításakor, ha a tőkeleszállítás tőkekivonás útján valósul meg, a bevont tartós részesedés (részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és névértéke fejében átvett eszközök értékének a különbözetét, amennyiben az átvett eszközök értéke a több.
Vegyük azt az esetet, amikor „A” társaság tagja, „B” kft. úgy dönt, hogy kilép „A” társaságból, és emiatt az üzletrésze bevonásra kerül. „B” kft. a kilépés ellenében pénzeszközt kap. Ebben az esetben „B” társaság az „A” társaságban lévő részesedés kivonása miatt a részesedés nyilvántartás szerinti értékét meghaladó bevétellel csökkentheti adózás előtti eredményét.
Cikkünk folytatásában azt vizsgáljuk, amikor a tulajdoni részesedést jelentő befektetés kedvezményezett átalakulás következtében szűnik meg, és a tulajdonos, tag erre tekintettel jogosult az adózás előtti eredményét csökkenteni.
