Elbocsátási hullámot hozhat a rezsicsökkentés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szakszervezeti vezetők szerint nem kizárt, hogy a kormány előre „beárazta” a rezsicsökkentés és az energiaszolgáltatókat fenyegető újabb intézkedések foglalkoztatási hatásait, azaz céljai elérése érdekében eleve számol a várható nagyarányú elbocsátásokkal, de a probléma kezelésére nem készít intézkedési tervet.


Egyelőre nem tudni, az energiaszolgáltatók bármelyike is fontolgatja-e a kivonulását a magyar piacról, mint ahogy azt sem, a gázszektor résztvevői terveznek-e bírósági eljárást az újabb kormányzati elképzelések miatt – jelentette ki újságírói kérdésekre válaszolva Székely Tamás, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének (ASZSZ) és a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke egy minapi háttérbeszélgetésen, miután több gázszolgáltató képviselőjével – munkaadói és érdekvédelmi résztvevőkkel – szakmai kerekasztal tanácskozást tartott a rezsicsökkentés várható munkaerőpiaci hatásairól.

Az elnök elmondta, egyelőre még csak megbecsülni sem lehet, mekkora elbocsátásokkal járhat a rezsicsökkentés a közüzemi szolgáltatóknál, s a nekik beszállító vállalkozásoknál, de a negatív hatások már most jól érzékelhetők. A rezsicsökkentés hatására visszafogott beruházások főként az ezekben közreműködő beszállítókat kényszerítik akár több száz fős elbocsátásokra. Ami közvetlen példaként már ismert: bejelentették, hogy a francia GDF Suez tulajdonában lévő Duna-menti Erőmű gázüzemének leállítása következtében sokszáz fős leépítés lesz a következő időszakban. Az is jól látszik már, hogy az érintett gáz-, áram- és vízszolgáltató cégeknél a dolgozók is megérzik a rezsicsökkentés hatását, hiszen a vállalatok az országos átlagnál kisebb, vagy nulla százalékos béremeléssel, másutt a cafeteria visszamenőleges csökkentésével próbálják elkerülni az elbocsátásokat. Különösen, hogy a hamarosan a duplájára emelkedő tranzakciós illeték további jelentős terhet jelent ezeknek a szolgáltatóknak.

Székely Tamás szerint a kormányzati intézkedések végrehajtásában jól látszik, hogy a kabinet nem törődik ezek foglalkoztatási hatásaival, bár az sem kizárt, hogy a várható elbocsátásokat „egyszerűen beárazták” a döntések meghozatalakor.

Az Adó Online kérdésére – a gázszolgáltatókkal történt találkozón elhangzott-e akár informális megjegyzés is arra vonatkozóan, hogy a cégek terveznek-e bírósági eljárást az új felülvizsgálati előírás miatt – a konföderáció elnöke kijelentette: egyetlen erre vonatkozó említés sem hangzott el. Megjegyzésünkre ugyanakkor maga is úgy vélte: ez a feladat országosan akár százmilliárdos többletkiadást jelenthet a szolgáltatóknak, ami újabb elbocsátási hullámmal fenyegethet.

A szakszervezeti konföderáció többek között ezért is szeretné, hogy a hálózat-felülvizsgálat és a rezsicsökkentés miatti esetleges leépítéseknél ismét alkalmazni lehessen a korábbi korengedményes nyugdíjazáshoz hasonló foglalkoztatáspolitikai eszközt. Így a nyugdíjkorhatárhoz közeli dolgozók nem kerülnének az utcára, mivel a végkielégítésre szánt pénzt akár az öregségi nyugdíjkorhatárig hátralévő járulékok fizetésére is lehetne fordítani. Egy, a vegyipari cégek körében végzett felmérés szerint egyébként ezek a munkaadók kivétel nélkül élnének egy korengedményes nyugdíjszerű konstrukció lehetőségével.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.