Fojtogató korrupció – infografika


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Csupán a magyarok 7 százaléka bízik abban, hogy egyes cégcsoportok egyáltalán nem képesek saját érdekeiknek megfelelően eltéríteni a kormányt a közjó szolgálatától. Vagyis a polgárok kilenctizede – amint az az InfoTandem infografikáján plasztikusan kirajzolódik – kisebb-nagyobb mértékben elképzelhetőnek tart efféle befolyásolást. A Globális Korrupciós Barométer több más téren sem fest hízelgő képet Magyarországról.


Az emberek többsége továbbra is úgy véli, hogy a politikai pártok a legkorruptabbak hazánkban – ez derül ki a Transparency International Magyarország közelmúltban publikált felméréséből. A nemzetközi kutatás hazai helyzetet felmérő részében, az 1000 fős reprezentatív minta tavaly novemberi megkérdezésekor a válaszadók 68 százaléka tette első helyre a pártokat, de az üzleti szféra is igen magas, 63 százalékos aránnyal „dicsekedhet”.

Valamivel jobb, de szintén többségi szavazatot kapott a törvényhozás (56 százalék) és a média (51 százalék). A rangsor másik, pozitívabb megítélésű végén a katonaságot, valamint az oktatási és egyházi intézményeket találjuk, 17–20 százalékos rátákkal.

A pártok imázsa máshol sem sokkal jobb, mint nálunk. A 107 ország 114 ezer állampolgárát megkérdező Globális Korrupció Barométer elnevezésű kutatásban 20 uniós tag kapott helyet, s közülük 16-ban szintén a politikai pártok végeztek az élen (14 esetben önállóan, további egy-egy országban pedig az igazságszolgáltatással, illetve a médiával holtversenyben).

A korrupció változatlanul áthatja a magyarországi hivatalok működését is. Mindössze a polgárok 15 százaléka mondta azt, hogy az állami vagy önkormányzati ügyintézésnél egyáltalán nem fontos a személyes kapcsolat, a döntő többiek szerint erre tehát ma is szükség van. Sőt, az emberek bő egynegyede úgy gondolja, ez egyenesen nélkülözhetetlen ahhoz, hogy olajozottan menjenek a dolgok.

Összességében az állami korrupció kiterjedtségét 5 fokú skálán 3,8-asra osztályozták az emberek, akiknek 61 százaléka azt tapasztalta, hogy a helyzet az elmúlt két évben tovább romlott. Ennek fényében nem meglepő, hogy a kormány korrupcióellenes munkáját a megkérdezettek 48 százaléka eredménytelennek tartja; a 2011-es felméréskor még „csupán” 37 százalék vélekedett így, miközben szűk egyharmadnyian pozitívan nyilatkoztak a kabinet ez irányú erőfeszítéseiről (utóbbiak aránya mára 15 százalékra olvadt).

Komoly problémákat jelez, hogy az emberek több mint fele meg van győződve arról: egy-egy cég vagy cégkör érdemben képes befolyásolni az államot vagy a kormányt, hogy az a közjó szolgálata helyett az adott cégkör érdekeinek megfelelő döntéseket hozzon.

A Transparency International Magyarország – amint azt Martin József Péter, a szervezet ügyvezető igazgatója is hangsúlyozta – a kutatási eredményekből kirajzolódó helyzetkép alapján egyebek mellett a kormánytól független állami kontrollintézmények autonómiájának helyreállítását, a párt- és kampányfinanszírozás átláthatóvá tételét, valamint a közérdekű bejelentések eddiginél hatékonyabb szabályozását, a bejelentők fokozott védelmét sürgeti.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.