Gazdasági bűnözés: új csalási formák

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Világszerte tovább növekszik a gazdasági bűnözés. Minden negyedik magyar vállalat, globális szinten pedig a válaszadók 37 százaléka nyilatkozta azt, hogy gazdasági bűncselekmény áldozatává vált az elmúlt két év során. A tényleges adatok valószínűleg még ennél is riasztóbbak. A hűtlen kezelés továbbra is a leggyakoribb gazdasági bűnözési típus, azonban a kockázatok egyre változatosabbá válnak, és új csalási formák jelennek meg.

A számos országból több mint 5 000 felsővezetőtől kapott válasszal – Magyarország 91 vezető vállalatát is beleértve – felmérésünk világszerte a legátfogóbb tanulmány a gazdasági bűnözés témakörében. A gazdasági bűnözés folyamatosan átalakul, az új kihívások pedig újfajta megoldásokat és technológiákat igényelnek. A vállalatok, amelyek nem teszik meg a szükséges intézkedéseket eszközeik védelme érdekében elkerülhetetlenül nagyobb kockázatnak lesznek kitéve.

Számviteli változások 2014

Először alkalmazzuk a mikrogazdálkodói beszámolót A hibajavításokkal kapcsolatos gyakorlati tudnivalók Milyen változásokat kell figyelembe vennünk a 2014-es üzleti évben? Milyen hatása van  az új Ptk. hatályba lépésének  a számvitelre? Értesüljön az újdonságokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadóinknak dr. Andor Ágnesnek és Tomcsányi Erzsébetnek, jöjjön el 2014. február 25-én szakmai konferenciánkra! A továbbképzésen való részvétel mérlegképes könyvelőknek, vállalkozási szakterületen, számviteli témakörben 8 kreditpontot ér. Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90. Bővebb információk és jelentkezés itt

A gazdasági bűnözés minden iparágat érint Magyarországon. A beszerzési csalás és a számítógépes bűnözés fokozatosan jelentős csalási formákká váltak, és az idei felmérésünkben már mindkettőt önálló kategóriaként kezeltük. Mivel mindkét típust nehéz felderíteni, ezért azt javasoljuk a vállalatoknak, hogy fordítsanak kiemelt figyelmet a kockázatfelmérési eljárásaik megfelelő kialakítására“ – összegezte Fekete Miklós, a PwC Magyarország üzleti tanácsadásért felelős cégtársa.

A csalás gyakorisága változatlan, azonban új formák jelentek meg

A magyar vállalatok 26 százalék a tapasztalt egy vagy több gazdasági visszaélést az elmúlt két év során. A hűtlen kezelés továbbra is a leggyakoribb csalási típus, azonban a gazdasági bűncselekmények egyre sokrétűbbek, és növekszik az egyéb csalási formák aránya.

Magyarországi főbb megállapítások:

• A hűtlen kezelés (63 százalék) a leggyakoribb gazdasági bűncselekmény, ezt követi a korrupció és vesztegetés (38 százalék), a pénzmosás (25 százalék), a beszerzési csalás (25 százalék), és a számítógépes bűnözés (17 százalék).
• Közel minden ötödik magyarországi válaszadó nyilatkozott úgy, hogy a vállalatától kenőpénzt kértek az elmúlt 24 hónapban, és minden harmadik szerint vállalata már került hátrányba kenőpénzt fizető versenytárssal szemben.
• A korrupció elterjedtebb Magyarországon (38 százalék), mint a közép-kelet-európai régióban (36 százalék) és globális szinten (27 százalék).
• A számítógépes bűnözést tapasztaló válaszadók aránya négyszeresére, 4 százalékról 17 százalékra nőtt. Míg 2011-ben csupán a cégek 14 százaléka érezte úgy, hogy a számítógépes bűnözéssel kapcsolatos kockázatok az elmúlt két évben növekedtek, idén már a válaszadók közel harmada számolt be erről.
• A gazdasági bűncselekmény elkövetője jellemzően vállalaton kívüli személy (beszállító vagy ügyfél). A beszállítók által elkövetett esetek aránya (21 százalék) közel duplája a régiós (11 százalék) és globális (10 százalék) értékeknek.
• A vállalaton belüli elkövetők aránya 42 százalék, ami valamivel a régiós érték (46 százalék) alatt van. A tipikus vállalaton belüli elkövető 31 és 40 év közötti férfi, aki három-öt éve dolgozik a cégnél.
• Ha vállalaton belüli elkövetőről van szó, a vállalatok általában értesítik a bűnüldöző szerveket (70 százalék) vagy polgári peres eljárást indítanak (60 százalék), a régiós és a globális gyakorlatnál nagyobb arányban. A vállalaton belüli elkövetőket azonban csak az esetek felében (50 százalék) bocsátják el, ami lényegesen alacsonyabb a régiós (78 százalék) és a globális (79 százalék) szintnél.
• Ha az elkövető külső személy, a vállalatok szintén a hatóságokhoz fordulnak (50 százalék) vagy polgári peres eljárást indítanak (57 százalék), azonban csupán az esetek harmadában szakítják meg az üzleti kapcsolatukat az elkövetővel.
• A vállalatok erőteljesebben lépnek fel a csalással szemben: míg 2011-ben 22 százalékuk mondta, hogy vállaltuk semmilyen intézkedést nem tett a vállalaton belüli elkövetővel szemben, idén már senki nem számolt be ilyen esetről.

Számos csalásmegelőzési és -felderítési módszer áll rendelkezésre a gazdasági bűnözés kockázatának kezelésére. Az üzletfelek alapos megismerése kulcsfontosságú lehet, a szervezetek azonban, erőforrások hiányában, gyakran mégsem végzik el a harmadik felek (pl. beszállítók, üzleti partnerek, ügynökök) megfelelő háttérellenőrzését.

 

 

Az anonim és biztonságos bejelentési lehetőség biztosítása az alkalmazottak számára, és a csalási kockázatok rendszeres értékelése szintén alapvető elemei minden hatékony csalás elleni stratégiának. A legtöbb vállalat csupán megelőző intézkedéseket tesz, amivel növeli annak kockázatát, hogy egy esetleges csalás hosszabb ideig felderítetlen marad. A közvetlen pénzügyi kár mellett az ilyen bűncselekmények a vállalat hírnevét és üzleti kapcsolatait is súlyosan károsíthatják, valamint a munkavállalói morálra is negatív hatással vannak.

Úgy tűnik, hogy a magyar szervezetek a regionális és globális társaikhoz képest alábecsülik annak lehetőségét, hogy számítógépes bűnözés áldozataivá válhatnak. A bejelentett gazdasági bűncselekmények száma ugyan alacsonyabb lehet a regionális és globális szintnél, az újabb csalási formákat azonban gyakran nehéz észlelni, és a felderítési arány is alacsony. Csak egy erős, robusztus ellenőrzési környezettel, és a megfelelő észlelési mechanizmusok alkalmazásával kerülhetjük el a kellemetlen meglepetéseket – mondta George Surguladze, a PwC Magyarország forensic szolgáltatásokért felelős vezető menedzsere.

Számítógépes bűnözés – Alacsony kockázat és magas megtérülés

A számítógépes bűnözés globális és regionális szinten is növekvő kockázatot jelent, mivel magas megtérüléssel kecsegtet, míg az észlelés, azonosítás és felelősségrevonás kockázata viszonylag alacsony a hagyományos gazdasági bűnözési formákhoz képest. A számítógépes bűnözés áldozatává váló magyar válaszadók aránya drámaian, 4 százalékról 17 százalékra nőtt a 2011-es felmérésünk óta. A válaszadók egyre nagyobb hányada rendelkezik ismeretekkel erről a gazdasági bűnözési formáról: a 2011-es 14 százalékhoz képest idén közel harmaduk számolt be arról, hogy a számítógépes bűnözéssel kapcsolatos kockázatuk növekedett az elmúlt két évben.

A regionális (26 százalék) és globális (30 százalék) válaszadókhoz képest azonban nagyon kevés magyar vezető (16 százalék) gondolja azt, hogy a szervezete számítógépes bűncselekmény áldozatává fog válni a következő két évben. Könnyen lehet, hogy tévednek, mivel a növekvő függés a számítógépes alkalmazásoktól, a hálózati megoldások terjedése, valamint napjaink üzleti tranzakcióinak jellege jelentősen növelik a számítógépes támadások valószínűségét.

Mivel a jogszabályok gyakran le vannak maradva a technológiai fejlődés mögött, ezért a számítógépes bűnözés új formái, mint a munkaidő- és sávszélességlopás, vagy a Bitcoinhoz kapcsolódó csalások, valamint a közösségi média és a mobil eszközök növekvő használata új kihívások elé állítják a vállalatvezetőket.

A beszerzési csalás önálló kategóriává nőtte ki magát

Az idei felmérésünk első ízben kezelte külön gazdasági bűncselekmény kategóriaként a beszerzési csalást. Minden negyedik válaszadó nyilatkozott úgy, hogy vállalata legalább egy alkalommal beszerzési csalás áldozatává vált az elmúlt két évben, így ez a második leggyakrabban előforduló gazdasági bűncselekmény típus.

A beszállítók kiválasztásának folyamata különösen sok kockázatot rejt magában. A felek (a munkavállalók és a beszállítók, vagy egy ágazat beszállítói) közötti összejátszás miatt az ilyen esetek észlelése és feltárása különösen nehéz lehet. A beszerzési csalás tényleges előfordulási aránya ezért valószínűleg magasabb a mért értéknél.

A gazdasági bűnözés továbbra is jelentős problémát jelent a szervezetek és vállalatok számára. Az új technológiák és az átalakuló munkakörnyezet új lehetőségeket és új kihívásokat is teremtenek. Azok a vállalatvezetők, akik mindkettővel kellően tisztában vannak versenyelőnyhöz juttathatják a szervezetüket a számítógépek világban kevésbé otthonosan mozgó versenytársakkal szemben.

---