Hogy alakítja a munkaidőt az új Mt?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A munkaidő fogalma és annak díjazása elválik egymástól az új Mt-ben; az új és pontos fogalmakkal tisztában kell lenniük a munkaadóknak és a munkavállalóknak is – mondta dr. Pál Lajos ügyvéd a Rodin Felnőttképzési Üzletágának rendezvényén. Változik a munkaközi szünet fogalma, könnyebb lesz munkaidőkeretet alkalmazni, és a szabadságra vonatkozó új szabályok csak jövőre lépnek életbe – hangzott el a rendezvényen.
Az új Munka törvénykönyvével kapcsolatos, hamarosan nyilvánosságra kerülő átmeneti szabályok nem érintik majd a munkaidő szabályozását: továbbra is az elrendeléskor, illetve a közlésekor hatályos szabályokat kell alkalmazni – mondta a Rodin Felnőttképzési Üzletágának a Munka-és pihenőidő szabályai az új Mt-ben című konferenciáján dr. Pál Lajos ügyvéd, a Pál és Kozma Ügyvédi Iroda tagja. A jogszabály megalkotásában részt vevő szakember emlékeztetett: most sincs, és júniustól sem lesz olyan szabály, amely arról rendelkezne, hogy mennyivel korábban lehet rendelkezni a dolgozók munkaidejéről, míg a közlésnek egy héttel meg kell előznie a munkavégzés kezdetét. Az új Mt hatályba lépte előtt érdemes megfontolniuk a cégeknek, mikor rendelkeznek a munkaidőről – tanácsolta a munkajogász.
Fontos újdonságok csak jövőre lépnek életbe
A szabadsággal kapcsolatos új rendelkezések csak január elsejétől hatályosak; ez helyes, mert mindenkit megkímél a bonyolult számításoktól – hívta fel a konferencia résztvevőinek figyelmét dr. Pál Lajos. 2013 januárjától szabadságot pénzben csak a munkaviszony megszűntekor lehet megváltani, így például a gyermek gondozásáért járó szabadság csak december 31-ig váltható meg.
Január elsejétől lép hatályba szintén a távolléti díj számításának új módszere, és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra – vagyis az átirányításra, a kiküldetésre és a kirendelésre – vonatkozó szabályozás.
Pontos fogalmakkal dolgozik az új Mt
Az új Mt feltétlen erénye, hogy a benne szereplő fogalmak kimunkáltsága összehasonlíthatatlanul jobb, mint a most hatályos jogszabályban – fogalmazott dr. Pál Lajos
A munkaidőt például így határozza meg: a munkáltató által a munkavégzésre előírt idő. Nincs szó munkavégzéssel töltött időről, így érdektelen, hogy elmaradt-e a munkavégzés, mint ahogy az is, hogy miért maradt el – hívta fel a figyelmet a jogász. Mielőtt a munkaadók a szívükhöz kapnának: munkaidőre nem feltétlenül jár munkabér, vagyis a díjazás kérdésköre független a munkaidő fogalmától – tette hozzá.
E logika mentén az állásidő is pusztán díjazási kérdés az új Mt szerint. Az állásidőről szóló bekezdések eddig is, és a jövőben is lényegében kockázatkezelési szabályok voltak arra nézve, hogy a munkavégzés elmaradásából származó károkat ki viselje – fogalmazott dr. Pál Lajos. A konferencián felmerült, az állásidő új szabályait bemutató példa szerint a továbbképzésre küldött dolgozó nem tette le az előírt vizsgát, így nem foglalkoztatható korábbi munkakörében. Ez esetben számára továbbra is „ketyeg” a munkaidő, de nem kap díjazást, mert saját hibájából nincs munkaképes állapotban, sőt szabadság sem jár erre az időszakra. A munkaadó ebben a helyzetben átirányíthatja a dolgozót más beosztásba, de akár el is bocsáthatja. A legfontosabb változtatásként dr. Pál Lajos arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkaadók szempontjából enyhül a vállalt kockázatok mértéke, mivel az új jogszabály szerint az elháríthatatlan külső okot kivéve (pl. áramszünet miatt nem működik a gyár) alapbér illeti meg a dolgozókat állásidőre. Ha a munkavállalónak volt munkaidő-beosztása, akkor megilleti a beosztás szerinti bérpótlék időarányos része is – tette hozzá a jogász.
Csakúgy, mint eddig, továbbra is munkaidőnek számítanak majd az előkészítő-, és befejező munkák, melyek fogalmát szintén pontosan definiálja a jogszabály. Általánosságban elmondható, hogy a szokásos, munkaidőhöz tartozó tevékenység tartozik ide. Az átöltözés továbbra sem ilyen, mivel a munkavállalónak munkaképes állapotban kell megjelennie; kivételt jelent, ha az átöltözés a szokásosnál bonyolultabb, például a használt technológia része: ilyenkor már előkészítő tevékenységről beszélünk – mondta dr. Pál Lajos. Kérdésre válaszolva úgy vélte: például a lassan felálló számítógép bekapcsolása előkészítő tevékenység lehet, míg a lakástól a munkahelyig tartó utazás nem az.
Jelentős változások következnek a munkaközi szünet szabályozásában, bér az továbbra sem lesz része a munkaidőnek, és díjazás sem jár érte, igaz, ettől a munkaadó egyoldalúan eltérhet. Az új Mt szerint 6 óránál több napi munkaidő esetében 20 perc, 9 óránál hosszabb napi munkaidő esetében pedig még 25 perc kell hogy legyen a munkaközi szünet, amelynek eső 20 percét 3 óránál több, de 6 óránál kevesebb munkavégzés után kell kiadni. A munkaközi szünet 20 perc feletti részét több részben is ki lehet adni, és kollektív szerződés vagy munkaszerződés a munkaközi szünetet legfeljebb 60 percre növelheti – hangzott el az előadáson.
Háromféle lehet a napi munkaidő
Pontosan meghatározza a jogszabály a napi munkaidő fogalmát: az nem más, mint a szerződésben kikötött munkaidő; ha a szerződésben erről nincs szó, akkor az általános teljes napi munkaidő – 8 óra – vonatkozik a munkavállalóra – mondta dr. Pál Lajos.
A teljes munkaidő az általánoson kívül lehet annál rövidebb és hosszabb, míg a részmunkaidő definíció szerint az adott munkakörnél előírt teljes munkakörnél rövidebb munkaidő (a részmunkaidő akár lehet 10 órás is, ha hosszabb teljes munkaidő része) – magyarázta a szakértő. Dr. Pál Lajos nem javasolta a munkaadóknak, hogy heti munkaidőt állapítsanak meg a munkaszerződésben: előnye nem származik ebből a cégnek, hátránya annál több lehet, ráadásul megtöri az új Mt zárt logikai rendszerét.
A rövidebb teljes napi munkaidőt általában egészségügyi, munkabiztonsági kockázat esetén jogszabály állapítja meg, nem arányos a díjazása (vagyis nem jár érte arányosan kevesebb pénz), nem azonos a tevékenységre fordítható idő korlátozásával (például a számítógép előtt végzett munka 6 órás időkorlátjával), és nem keverendő össze a részmunkaidővel.
A hosszabb teljes munkaidő legfeljebb 12 óra lehet, csak akkor alkalmazható, ha készenléti jellegű munkakörről van szó, vagy a munkáltató hozzátartozójáról – utóbbi kategóriát a családi vállalkozásokra szabták. A hosszabb teljes munkaidő díjazása sem arányos, azt a munkáltató egyoldalúan határozza meg ugyan, de a munkaszerződés aláírásakor a munkavállalónak is bele kell egyeznie. Az új Mt szerint ez utóbbi – tehát a munkaidőre vonatkozó – megállapodást a munkavállaló egyoldalúan is felbonthatja. Dr. Pál Lajos felhívta a figyelmet arra, hogy a készenléti jellegű munkakör nem keverendő a készenléttel – utóbbi pihenőidőben történik.
Munkaidőkeret: könnyebben alkalmazható
A munkaidő egyenlőtlen beosztásának feltétele a munkaidőkeret: ebben a munkáltató a teljesítendő munkaidőt állapítja meg egy hosszabb időszakra. A dolgozó számára a beosztandó munkaórák száma a munkaidőkeretben szereplő munkanapok számának és a napi munkaidőnek a szorzata. A munkaviszony kezdetén a tájékoztatóban szerepelnie kell, hogy a munkaadó élni kíván a munkaidőkerettel, sőt érdemes jogfenntartó záradékkal ellátni a tájékoztatót: ez utóbbi azt jelenti, hogy az abban szereplő információk módosulhatnak – javasolta dr. Pál Lajos.
Ha a munkaviszony a munkaidőkeret lejárta előtt szűnik meg, a feleknek úgy kell elszámolniuk, hogy lezárják a munkaidőkeretet úgy, mintha az eleve a munkaviszony megszűntéig tartott volna. Ha a dolgozó az így megállapított munkaidőkeretnél többet dolgozott, azt ki kell fizetni számára. Más esetekben az elszámolás alapja az, hogy ki tehet a munkaviszony megszűnéséről: az a fél viseli a többletterheket. Ha a munkaviszony közös megegyezéssel szűnik meg, az egyezségnek a munkaidőkeret kifizetésére is ki kell terjednie.
A munkaidőkeret tartama általában legfeljebb 4 hónap, kivételes esetekben 6 hónap lehet, de ha a kollektív szerződés erről rendelkezik, 12 hónapos munkaidőkeret is meghatározható. Fontos változás, hogy míg a most hatályos Mt taxativan felsorolja, mikor alkalmazható a 12 hónapos munkaidőkeret, addig az új Mt megengedőbb: úgy fogalmaz, hogy ha a munkaszervezés, az alkalmazott technológia ezt indokolttá teszi – mondta dr. Pál Lajos. A keretben meghatározott hónap és hét nem feltétlenül kötődik naptári időhöz – tette hozzá.
A munkaidőkeret nem hosszabbítható meg: ha lejár, el kell számolni, és újat kell kezdeni. Viszont rövidíthető: ilyenkor úgy kell elszámolnia a munkaadónak és a munkavállalónak, mintha a munkaszerződés a munkaidőkeret lejárta előtt szűnne meg.
Az új Mt. bonyolultnak tűnő, ámde igen logikus kategória-rendszerében úgy lehet könnyen eligazodni, ha feltesszük és megválaszoljuk a „mennyi, hogyan, mikor?” kérdéseket – tanácsolta a jogalkotásban is részt vett szakjogász.
Még néhány újdonság
A jogalap nélkül kifizetett béreket az előlegnyújtás szabályai szerint lehet visszakövetelni az új Mt szerint; így nem lesz szükség fizetési meghagyásra, hanem az a munkavállaló hozzájárulása nélkül is levonható a béréből – emelte ki dr. Pál Lajos.
A szakjogász elmondta: június elsejétől a köztulajdonban álló cégeknél rövidebb teljes munkaidőt nem lehet elrendelni, csak egészségügyi okból; az ezzel ellentétes kollektív szerződések pedig semmissé válnak. A változás a MÁV-ot biztosan érinti: a cégnél legutóbb úgy emelték a béreket, hogy azok nem változtak, viszont a teljes munkaidőt 8-ról 7,6 órára csökkentették.
