Kiszervezik a bérszámfejtést a nagy cégek is


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Bár a bérszámfejtés kiszervezését a köztudat még mindig a kisebb cégekhez köti, a legnagyobb hazai cégeknek is mintegy harmada él ezzel lehetőséggel – hívja fel a figyelmet lapunkhoz eljuttatott közleményében a BDO.


A BDO Magyarországnak a TOP 200 hazai vállalat körében végzett felmérése szerint a kiszervezés melleti döntésben a költséghatékonyság mellett számos szempont, így a szakszerűség, a rugalmasság is szerepet játszott. A válaszadó cégek háromnegyede a bérszámfejtés mellett más tevékenységeket, így a cafeteria kezelését, a könyvelést vagy akár a teljes HR szolgáltatások körét is jellemzően ugyanahhoz a szolgáltatóhoz szervezi ki.

„A bérszámfejtési piac mára Magyarországon eljutott odáig, hogy immár a legnagyobb hazai vállalatok közül is minden harmadik saját bérszámfejtési osztály nélkül működik – idézi a közlemény Hajnal Péter, a BDO Magyarország könyvelési, bérszámfejtési és outsourcing üzletágának partnere. – A TOP 200 cégek 30 százaléka teljesen független szereplőhöz szervezi ki ezt a tevékenységet, további 7 százalékuk a cégcsoportjukon belül hoz létre szolgáltatót, amely gyakran egyéb külső megrendelők felé is nyújt hasonló szolgáltatást.”

 

A bérszámfejtés egy vállalat egyik legérzékenyebb tevékenysége, így nem csoda, hogy a szolgáltató kiválasztása során a legfontosabb szempont az, hogy az adott bérszámfejtő cég rendelkezik-e szakmai felelősségbiztosítással. A válaszadók a második helyen említették az adott szolgáltatás díjazását, míg a további helyekre a minőségbiztosítási tanúsítványok megléte, illetve az alkalmazott szoftver fajtája került. A nemzetközi tapasztalat ebben a körben a vártnál kisebb mértékben befolyásolta a döntést.

Azok a válaszadók, amelyek a bérszámfejtést házon belül oldják meg jelenleg is, a választott megoldás mellett elsősorban a megbízhatóság kérdését, illetve a távkapcsolathoz kötött két hátrányt, a felügyelhetőség és a rugalmasság nehézségeit említik, miközben elismerik, hogy a költséghatékonyság szempontjából nem ez a megoldás az előnyösebb.

A BDO szakembere hozzátette: „A rugalmasságot és a felügyelhetőséget a szolgáltatók jellemzően az adott céghez telepített saját munkatársakkal oldják meg, akik fizikailag is jelen vannak, így biztosítva azt, hogy ez a meghatározó szerepet játszó tevékenység minél hatékonyabban illeszkedjék az adott cég gyakorlati működéséhez.”

A bérszámfejtéssel foglalkozó cégek többségének profiljában számos más, többé-kevésbé kapcsolódó szolgáltatás is szerepel, ami racionális alkalmazkodást mutat a piacon is jelentkező igényekhez. A TOP 200 társaság háromnegyede ugyanis fontos szempontnak tartja, hogy az olyan szolgáltatások, mint a bérszámfejtés, a cafeteria, könyvelés, és a HR szolgáltatások egy helyen legyenek elérhetők.

Abban a körben például, ahol létezik cafeteria szolgáltatás, ezt a tevékenységet a bérszámfejtést cégcsoporton belül kiszervezők 80 százaléka végezteti ugyanannál a cégnél, miközben a független szolgáltatót választók körében ez az arány szintén magas, 58 százalékos.

 

„Korábbi piaci felmérések szerint a teljes hazai piacot tekintve már félmillió fő felett van azon munkavállalók köre, amelyeknek bérszámfejtését külső szolgáltatók biztosítják – mutatott rá a Hajnal Péter. – Elsősorban költséghatékonysági okok játszanak szerepet abban, hogy ez a szám évről évre folyamatosan emelkedik, de a megbízotti körben számottevő a felelősség-megosztás iránti igény is: a gyorsan változó jogszabályok naprakész ismerete, illetve a munkaügyi ellenőrzések gyakoribbá válása a nagyvállalati körben is vonzó alternatívaként állította be a bérszámfejtési outsourcingot.”


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.