Ötletek a dolgozói szegénység ellen


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az ellenzéki pártok leginkább az szja-rendszer átalakításával és az áfa csökkentésével küzdenének a dolgozói szegénység ellen.


Magyarországon egymillió dolgozó kevesebbet visz haza havonta, mint a létminimum összege – hangzott el a napokban megrendezett „Mit lehet tenni a dolgozói szegénység ellen? – a minimálbérkérdés unortodox útja Magyarországon” című konferencián.

A dolgozói szegénység kérdése ezzel fölkerült a politikai napirendre: az LMP ötpárti egyeztetés hívott össze a dolgozói szegénység felszámolása érdekében. Az MTI beszámolója szerint a kormánypártok távol maradtak. Az ellenzéki pártok képviselői azonban eljöttek, s a beszámoló szerint mindannyian csökkentenék a minimálbér és az átlagjövedelem terheit. s egyetértettek az alapvető élelmiszerek áfájának 5 százalékra mérséklésében is.

Háromkulcsos szja

Az MSZP később jelezte, hogy határozati javaslatot nyújt be a szegénység csökkentése érdekében. A cikk készítésének időpontjában a javaslat a parlament.hu-n még nem érhető el, azonban olvasható már az LMP  „egyes törvényeknek a dolgozói szegénység elleni küzdelem érdekében szükséges módosításáról” címet viselő javaslata.

A javaslat háromkulcsos szja-rendszert vezetne be, évi 1,26 millióig 0 százalék (ezzel szja-mentessé válna a minimálbér), évi 1,26 és 3 millió között 12 százalék, évi 3 millió fölött 24 százalék lenne az szja kulcs. Egy huszárvágással pedig hatályon kívül helyezné a stabilitási törvény 36 §-át, amely lehetetlenné tenné az adókulcs emelését – ennek elfogadásához egyébként kétharmados többségre lenne szükség, sarkalatos törvényről lévén szó.

A javaslat a családi adókedvezményt is duplájára emelné egy, illetve két gyereknél (gyermekenként két gyermekig a jelenlegi 10 ezer helyett 20 ezer forint lenne az szja-kedvezmény havonta, gyermekenként).
Munkavállalói járulékcsökkentés, a családi pótlék emelése és áfacsökkentés is található még a javaslatban. Az áfacsökkentés (5 százalékra) a „helyben termelt alapvető élelmiszerekre” vonatkozna, amelyeket tételesen felsorol a javaslat.

Bérkiegészítés

Az LMP javaslatától jelentősen eltér a Párbeszéd Magyarországért elképzelése, de az szja-rendszer átalakítása itt is jelentős szerepet kap. A párt közleményben hívta föl a figyelmet, hogy az alapjövedelem-javaslata teljes egészében fölszámolná a dolgozói szegénységet: itt a minimálbér szja-mentesítése (adójóváírással)  mellett az alacsony jövedelműek állami bérkiegészítést is kapnának, hogy munkabérük meghaladja a létminimumot.

Magyarországon egymillió dolgozó kevesebbet visz haza havonta, mint a létminimum összege – hangzott el a napokban megrendezett „Mit lehet tenni a dolgozói szegénység ellen? – a minimálbérkérdés unortodox útja Magyarországon” című konferencián.

A dolgozói szegénység kérdése ezzel fölkerült a politikai napirendre: az LMP ötpárti egyeztetés hívott össze a dolgozói szegénység felszámolása érdekében. Az MTI beszámolója szerint a kormánypártok távol maradtak. Az ellenzéki pártok képviselői azonban eljöttek, s a beszámoló szerint mindannyian csökkentenék a minimálbér és az átlagjövedelem terheit. s egyetértettek az alapvető élelmiszerek áfájának 5 százalékra mérséklésében is.

Háromkulcsos szja

Az MSZP később jelezte, hogy határozati javaslatot nyújt be a szegénység csökkentése érdekében. A cikk készítésének időpontjában a javaslat a parlament.hu-n még nem érhető el, azonban olvasható már az LMP  „egyes törvényeknek a dolgozói szegénység elleni küzdelem érdekében szükséges módosításáról” címet viselő javaslata.

A javaslat háromkulcsos szja-rendszert vezetne be, évi 1,26 millióig 0 százalék (ezzel szja-mentessé válna a minimálbér), évi 1,26 és 3 millió között 12 százalék, évi 3 millió fölött 24 százalék lenne az szja kulcs. Egy huszárvágással pedig hatályon kívül helyezné a stabilitási törvény 36 §-át, amely lehetetlenné tenné az adókulcs emelését – ennek elfogadásához egyébként kétharmados többségre lenne szükség, sarkalatos törvényről lévén szó.

A javaslat a családi adókedvezményt is duplájára emelné egy, illetve két gyereknél (gyermekenként két gyermekig a jelenlegi 10 ezer helyett 20 ezer forint lenne az szja-kedvezmény havonta, gyermekenként).
Munkavállalói járulékcsökkentés, a családi pótlék emelése és áfacsökkentés is található még a javaslatban. Az áfacsökkentés (5 százalékra) a „helyben termelt alapvető élelmiszerekre” vonatkozna, amelyeket tételesen felsorol a javaslat.

Bérkiegészítés

Az LMP javaslatától jelentősen eltér a Párbeszéd Magyarországért elképzelése, de az szja-rendszer átalakítása itt is jelentős szerepet kap. A párt közleményben hívta föl a figyelmet, hogy az alapjövedelem-javaslata teljes egészében fölszámolná a dolgozói szegénységet: itt a minimálbér szja-mentesítése (adójóváírással)  mellett az alacsony jövedelműek állami bérkiegészítést is kapnának, hogy munkabérük meghaladja a létminimumot.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 8.

MASZSZ: csak úgy jön ki a matek, ha 2027-re 500 forint lesz az euró

Ez a matek nem jön ki, legfeljebb csak akkor, ha 2027-re 500 forint lesz az euró – reagált a Magyar Szakszervezeti Szövetség a miniszterelnök elképzelésére, miszerint 2-3 éven belül ezer euróra nő a hazai minimálbér és 1 millió forintra az átlagbér. Így viszont már egyáltalán nem olyan biztató ez a vízió. Amennyiben a terv mégis megvalósul, a MASZSZ elvárja, hogy ennek nyertesei a kis- és középkeresetűek legyenek. A szövetség ehhez minden szakmai segítséget megadna – olvasható az Adó Online közleményben.

2024. október 8.

A munkáltatói utasítás írásba foglalása

A munkavégzés során gyakran felmerül a kérdés, hogy a munkáltató által közölt utasításokat minden esetben szükséges-e írásban rögzíteni vagy elegendő, ha azok csak szóban hangzanak el. A szóbeli utasítás sokszor kézenfekvőbb, kevesebb adminisztrációval és ráfordított idővel jár, mintha a munkáltató mindent írásban rögzítene. Azonban mind a szóbeli, mind az írásbeli utasítási formának megvannak a maga előnyei és hátrányai a munkaviszony keretein belül, így minden helyzetben megtalálható a megfelelő forma.

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.