Új korszak kezdete a pénzügyi ágazati szakmai képzésben


Az elmúlt években több jelentős változás történt a szakterületünkön, amelyek jelentősen átalakították a pénzügyi ágazat képzéseit is. A legjelentősebb átalakulás azonban még előttünk áll, hiszen 2024. július 1-jétől a mérlegképes könyvelői, adótanácsadói és okleveles adószakértői képzések már csak az új, hatósági képzési rendszerben indulhatnak. Cikkünkben áttekintjük az érintett képzések múltját és jelenét, és a legfontosabb tudnivalókat az új hatósági képzési és vizsgáztatási rendszerről.

Vonatkozó jogszabály: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0000100.tv

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1700150.tv

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a2100607.kor 

– – –

A mérlegképes könyvelői, az adótanácsadói és az okleveles adószakértői képzések több évtizedes múltra tekintenek vissza, amelyben meghatározó szerepet játszott az 1993-ban bevezetett Országos Képzési Jegyzék (OKJ). Az OKJ-ban szereplő szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit minden esetben jogszabályok rögzítették, a képzések és a vizsgák országosan egységes feltételekkel zajlottak, biztosítva a megszerzett képesítések egyenszilárdságát. Az OKJ rendszer egységes keretei azonban a szakképzés egészére vonatkoztak, az ágazati sajátosságok, piaci igények figyelembe vételére nem volt lehetőség.

A Szakképzés 4.0. program keretében – az OKJ rendszer hiányosságaira válaszul – átalakításra került a szakképzés rendszere, melynek meghatározó mérföldköve volt, hogy 2020-ban megszűnt az Országos Képzési Jegyzék. Az új szakképzési koncepció szerint élesen elváltak egymástól a széles alapozású szakmák és a piaci igényekre gyorsabban reagáló szakképesítések. Míg a szakmákat csak szakképző intézményben lehet tanulni és a képzések kimeneti követelményeit a szakképzésért felelős miniszter határozza meg, addig a szakképesítések oktathatóak felnőttképző szervezeteknél is. A szakképesítések követelményeit úgynevezett programkövetelményekben meghatározhatja az adott szakképesítés ágazati miniszterén túl bármelyik piaci szereplő, így a képzések gyorsan és hatékonyan tudnak reagálni a piaci igényekre.

A mérlegképes könyvelői, valamint az adótanácsadói és okleveles adószakértői képzések esetében azonban kevésbé tudnak érvényesülni az új rendszer előnyei, mivel ezekkel a szakképesítésekkel szabályozott szakmák gyakorolhatóak, ahol nem elegendő csak a piaci szereplők igényeit figyelembe venni, a gazdaság átlátható működéséhez kapcsolódó közérdek az elsődleges. A képzések programkövetelményét ezért továbbra is az ágazati miniszter – a pénzügyminiszter – határozta meg, az OKJ rendszert követő új képzések 2021-ben indultak el megújult tartalommal, igazodva az OKJ rendszerben meghatározott követelmények megjelenése óta eltelt időben történt változásokhoz.

Az új, jelenleg alkalmazott felnőttképzési szabályok nagyobb mozgásteret adnak a felnőttképző szervezeteknek a képzések kialakítására, mivel a programkövetelmény nem a képzéseket szabályozza, hanem a képzések eredményeként megszerezhető szakképesítésre koncentrál. A felnőttképzők választhatnak a jelenléti és távoktatási képzési formák között, a képzések óraszámát – bizonyos határok között – maguk alakíthatják ki a résztvevők igényei alapján, de az előzetes tudásmérés és tudásbeszámítás is a résztvevők eltérő bemeneti tudásának figyelembevételét szolgálja.

A jelenlegi rendszerben a képzések sikeres teljesítését követően az államilag elismert szakképesítés a független vizsgaközpontok képesítő vizsgáin szerezhető meg. A vizsgáztatás során nincsen olyan egységes vizsgaszabályozás, mint az OKJ rendszerben volt, a vizsgaközpontok maguk alakíthatják ki vizsgaszabályzatukat és ebbéli működésüket, melyet a Nemzeti Akkreditáló Hatóság engedélyez.

A jelenlegi képzések bevezetése óta eltelt időszak eredményei rámutattak azonban arra, hogy azok az egységes keretszabályok, amelyek az OKJ rendszerben sok esetben ellehetetlenítették egyes szakképesítések esetében a piaci igényekre történő gyors reagálást, bizonyos szakképesítések esetében ma is szükségesek volnának. A felnőttképzés szabályozási rendszerében ezért megjelent a jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés, amely jellemzően a szabályozott szakmákhoz kapcsolódó képesítések esetében jelent megoldást az új rendszer hiányosságaira. A két képzéstípus közötti lényeges különbség, hogy programkövetelmény helyett ágazati jogszabályban jelenik meg a képesítés megszerzésének feltételrendszere, a jogszabály pedig nevesíti a képzési minőség garanciájaként a szabályozási és ellenőrzési jogosítványokkal rendelkező hatóságot.

A mérlegképes könyvelői, az adótanácsadói és az okleveles adószakértői szakképesítés birtokában olyan tevékenységek végezhetőek, amelyek megkövetelik, hogy a képzésben résztvevők egységes és alapos tudást szerezzenek. A tevékenységek végzéséhez a kapcsolódó engedélyek megszerzése is szükséges, az engedélyezési eljárás során pedig a hatóság feladata, hogy meggyőződjön az engedélyt kérelmező megfelelő felkészültségéről. Ehhez elengedhetetlen egy olyan képzési és vizsgáztatási rendszer alkalmazása, amely azonos mélységben és részletezettséggel biztosítja a tananyag elsajátítását, és egységes keretek között méri a megszerzett tudást. Előbbi célok eléréséhez a feltételeket jogszabályban szükséges rögzíteni, ezért a mérlegképes könyvelői, az adótanácsadói és az okleveles adószakértői szakképesítés esetében a programkövetelmény alapú képzés és vizsgáztatás helyett bevezetésre kerül a jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés, illetve az ehhez kapcsolódó vizsgáztatási szabályrendszer.

A mérlegképes könyvelői hatósági képesítéseket a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban számviteli törvény) 151. § (12) bekezdése, az adótanácsadói és az okleveles adószakértői hatósági képesítéseket az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 251. § (1) bekezdés c) pontja vezette be 2023 nyarán. A hatósági képesítés megszerzéséhez szükséges részletszabályok a tavalyi év végén a mérlegképes könyvelői, az adótanácsadói és az okleveles adószakértői szabályozott szakmák hatósági képzéséről és vizsgáztatásáról szóló 607/2013. (XII.22.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet) jelentek meg. A Korm. rendelet szabályozza a hatósági képzéseket és a hatósági vizsgáztatást.

Az új hatósági képzések a Korm. rendelet alapján 2024. július 1-jét követően indulhatnak. Mivel a felnőttképzés rendszerében több, azonos kimenetet és kompetenciákat biztosító képzés nem lehetséges, a jelenlegi, programkövetelmény alapú képzések a hatósági rendszer bevezetéséig megszűnnek. A kapcsolódó programkövetelmények alapján tehát 2024. június 30-ig indulhatnak még képzések, amelyeknek befejezésére a törléstől számított két évük lesz a képzésben résztvevőknek. A törlését követően a programkövetelmény szerint mérlegképes könyvelői, adótanácsadói és okleveles adószakértői képzések nem indíthatóak már.

Az új hatósági rendszerben a Korm. rendelet szerint képzést csak akkreditált hatósági képző szervezhet és bonyolíthat le, a szükséges akkreditáció a számviteli szabályozásért és az adószabályozásért felelős miniszternél (a továbbiakban: hatóság) kérelmezhető. Mivel a hatósági képesítéseket a számviteli törvény és az Art. határozta meg, az akkreditáció a számviteli hatósági képesítésekre, azaz a mérlegképes könyvelői képesítésekre, és az adózási hatósági képesítésekre, azaz az adótanácsadói és az okleveles adószakértői képesítésekre külön-külön szerezhető meg. Az akkreditációs eljárás során a kérelmező felnőttképző szervezetnek azt kell igazolnia, hogy rendelkezik a legalább hároméves, számvitel és adózás témájú oktatásszervezési gyakorlattal, továbbá minőségirányítási-, ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszerekkel. Ezen felül a kérelemnek megfelelően, számviteli vagy adózási hatósági képesítési körbe tartozó valamennyi képesítéshez be kell nyújtani a kormányrendeletben meghatározott tartalmú képzési programot, be kell mutatni az egyes képzések tervezett oktatói körét és a képzés szervezéséhez és lebonyolításához kapcsolódó további személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állását. Az akkreditáció célja, hogy csak olyan kurzusok induljanak, ahol egységes tartalommal és időtartamban valósulnak meg a képzések a színvonalas megvalósítását biztosító végzettséggel, szakmai tapasztalattal és oktatási gyakorlattal rendelkező szakemberek irányítása mellett.

A hatósági képzések szakmai és vizsgakövetelményeit a Korm. rendelet határozza meg, az egyes képzési modulok részletes tartalmát pedig útmutató rögzíti, amely a hatóság honlapján érhető el. A Korm. rendelet a követelmények között rögzíti azt is, hogy az egyes modulokat hány tanórában és ezen belül hány kontaktórában kell oktatni. A programkövetelmény szerinti képzések esetében gyakori volt az akár 100%-os elektronikus távoktatási forma, azonban a visszajelzések alapján igény van a kontaktórákon való részvételre. Tekintettel a felnőttek sajátos tanulási stílusára és időbeosztására, a hatósági rendszerben a kontakt képzés azonban nem jelenti a tantermi órákon való részvételi kötelezettséget, a kontaktórák megvalósulhatnak távolléti kapcsolattal is. Az új hatósági képzések tartalma nem változott, azonban a szakmai követelmények hosszabb időt biztosítanak a résztvevőknek a szükséges kompetenciák megfelelő mélységű elsajátítására.

Az egyes képzési modulokat mérések zárják, amelyhez a feladatsort a képző vagy az ágazati miniszter állítja össze. A mérés akkor sikeres, ha a résztvevő legalább a megszerezhető pontok 60%-át elérte. A hatósági vizsgára az a résztvevő bocsájtható, aki tananyagegységenként a kontakt és az elektronikus távoktatási tanórák 80-80%-án jelen volt és valamennyi mérését sikeresen teljesítette. A képzésről történő hiányzások pótlását a képzők saját hatáskörben tudják szabályozni, a cél, hogy a résztvevők valóban részt vegyenek a képzés tanóráin. A hatósági vizsga megkezdéséhez szükséges feltételek teljesítéséről a képző egy igazolást állít ki a képzésben részt vevőnek. Az igazolás a kiállítás napjától egy évig érvényes, tehát a képzés befejezését követően a résztvevőnek egy éve van a hatósági vizsga megkezdésére.

Fontos megjegyezni, hogy a jelenlegi és az új hatósági rendszer között a Korm. rendelet átmenetet biztosít a hatósági vizsgák teljesítésére. Ha valaki a jelenlegi rendszerben 1 éven belül eredményesen teljesítette a hatósági képesítéssel megegyező szakképesítés képesítő vizsgájára bocsátás feltételeit, vagy megkezdte ugyan a jelenlegi rendszerben a képesítő vizsgáját, de az 1 éven belül sikertelen, az összes képzési modul szakmai követelményeinek mérése alól felmentésben részesül és igazolást kaphat a hatósági vizsga megkezdésére. Tehát a jelenlegi rendszer képzéseiben részt vevőknek lehetőségük lesz eldönteni, hogy melyik rendszerben teljesítik a vizsgájukat.

Hatósági vizsga csak a hatóság által a vizsgáztatásra biztosított jogosultság (akkreditáció) mellett lesz szervezhető. Az akkreditációs eljárás során a kérelmezőknek igazolniuk kell, hogy rendelkeznek a vizsgáztatási tevékenységhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, minőségirányítási, ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszerekkel, ügykezelési és titoktartási szabályzattal, valamint legalább három vármegyében, vagy Budapesten és további legalább két vármegyében vizsgahelyszínekkel. A hatósági vizsgaközpontok akkreditációjához szükséges a vizsgaszabályzat benyújtása is az eljárás során, amely részletesen tartalmazza a hatósági vizsga lebonyolításának szabályait. A vizsgaszabályzatban és a Korm. rendeletben előírtak végrehajtását a hatóság ellenőrzi, és szabálytalanság esetén akár a szervezet akkreditációját is visszavonhatja, amely két évig nem adható ki újra.

A hatósági vizsga háromtagú vizsgabizottság részvételével bonyolítható le. A vizsgabizottság két tagját, a vizsgaelnököt és a vizsgabiztost, a hatóság jelöli ki, a harmadik tagot pedig az akkreditált hatósági vizsgaközpont.

A vizsgaelnökökről és a vizsgabiztosokról nyilvántartást vezet a hatóság, a nyilvántartásokba vétel kérelem alapján történik. A nyilvántartásba vételi eljárás során a hatóság megvizsgálja, hogy a jelentkező rendelkezik-e megfelelő végzettséggel, szakmai tapasztalattal vagy szakmai szervezeti tagsággal, amely alapján el tudja látni a vizsgáztatási feladatokat, és meg tudja állapítani, hogy vizsgázó felkészült-e a szakma gyakorlására. A vizsgaelnöki névjegyzékbe az vehető fel, aki rendelkezik szakirányú felsőfokú végzettséggel, a hatósági vizsgán megszerezhető hatósági képesítés szakmai kompetenciáinak meglétét igazoló szakképesítéssel, a hatósági vizsgán megszerezhető hatósági képesítéssel ellátható munkakörben legalább tízéves szakmai gyakorlattal és az elmúlt öt évben szerzett legalább kétéves vizsgáztatási gyakorlattal.

A vizsgabiztosi névjegyzéken az szerepelhet, aki rendelkezik az elnökökre vonatkozó képesítési feltételekkel, és legalább egy éve tagja egy, a vizsgával érintett hatósági képesítés adózási vagy számviteli tevékenységi körben országos jelentőségű érdekképviseleti szervezetének, amely a felvételi kérelem benyújtásakor legalább 100 taggal rendelkezik. A vizsgabiztosi névjegyzékre vételi kérelmet az érdekképviseleti szervezet továbbítja a hatóságnak. A névjegyzékekre felvételi eljárásról részletes tájékoztató anyag és adatlap elérhető a hatóság honlapján: https://penzugyiszakkepzes.kormany.hu/vizsgaelnoki-es-vizsgabiztosi-nevjegyzek. A vizsgabizottság harmadik tagjának a képesítés oktatásához szükséges végzettséggel kell rendelkeznie, azonban nem szükséges, hogy szerepeljen a fenti névjegyzékekben.

Az új hatósági rendszerben megjelennek azok az ágazatszakmai igények és sajátosságok, amelyeknek érvényesítésére sem a korábbi OKJ rendszerben, sem a programkövetelmény alapú képzési és vizsgáztatási rendszerben nem volt lehetőség. A hatósági képzés és vizsgáztatás ágazati szabályozása megteremti a hátterét annak, hogy a frissen végzett szakemberek valóban felkészülten, korszerű tudással kezdjék meg szakmájuk gyakorlását.

A cikk szerzője:

Kincses-Aigner Márta, osztályvezető

Pénzügyminisztérium, Számviteli és Közfelügyeleti Főosztály Felügyeleti Osztálya


Kapcsolódó cikkek

2024. július 19.

Orbán Trump ígérete nyomán adómentessé tenné a borravalót

Orbán Viktor miniszterelnök figyelemre méltónak tartja Donald Trump amerikai republikánus elnökjelölt javaslatát a borravaló adómentességéről, és Magyarországon sem látja annak szükségét, hogy a borravalót adóztassák.

2024. július 17.

Szponzori támogatások a sportban – társasági adó szemmel

2024 nyarán több olyan rangos sportesemény is megrendezésre kerül, amely nemcsak a sportközvetítések nézőit hozza lázba, hanem az esetleges támogatók, szponzorok számára is érdeklődésre tarthat számot. A jelentős marketingérték, amelyet ezek a rendezvények magukban hordoznak, azzal jár, hogy a gazdasági élet szereplői előszeretettel támogatják az adott sportág keretein belül működő sportszervezeteket, illetve sportköztestületet. Mindez természetesen adóvonzattal is jár – ennek kérdéskörét járjuk körül a társasági adó tekintetében.