3,6 százalékkal csökkent a GDP az utolsó negyedévben
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A bruttó hazai termék (GDP) volumene a tavalyi negyedik negyedévben éves összehasonlításban visszaesett, de az előző negyedév viszonyítva 1,4 százalékkal nőtt – jelentette kedden második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az első becsléshez képest némiképp 0,3 százalékponttal nagyobb volt a gazdasági növekedés, éves összehasonlításban pedig 0,1 százalékponttal kisebb volt a visszaesés. 2020-ban a GDP volumene 5,0 százalékkal elmaradt az előző évitől, ami szintén 0,1 százalékponttal kisebb visszaesés, mint az első becslésben.
A feldolgozóiparé 2,4 százalékkal nőtt
Az előző negyedévhez képest a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke 2,9 százalékkal, az iparé 0,9 százalékkal, az építőiparé 12,9 százalékkal nőtt, a szolgáltatásoké 0,1 százalékkal mérséklődött. A felhasználási oldalon a beruházások 4,4 százalékkal emelkedtek. A külkereskedelemben az export 3,2 százalékkal, az import 3,0 százalékkal növekedett.
Az előző év negyedik negyedévéhez képest az ipar teljesítménye 2,2 százalékkal, ezen belül a feldolgozóiparé 2,4 százalékkal nőtt. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a közútijármű-gyártás és a villamosberendezések gyártás növekedése járult hozzá az ipar bővüléséhez.
Az építőipar hozzáadott értéke 3,9 százalékkal, a mezőgazdaságé 5,6 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 5,7 százalékkal csökkent. A legnagyobb visszaesést a szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás, illetve a szállítás, raktározás szenvedte el, rendre 51,1 és 20,0 százalékkal.
A kereskedelem teljesítménye 0,1 százalékkal nőtt. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység, valamint a művészet, szórakoztatás, egyéb szolgáltatás hozzáadott értéke 6,3 és 8,7 százalékkal csökkent. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 3,3 százalékkal nőtt. A közigazgatás és az egészségügy hozzáadott értéke 0,1 és 7,9 százalékkal kisebb lett, mint az előző év negyedik negyedévében. Az oktatásban a hozzáadott érték 1,9 százalékkal növekedett.
A bruttó hazai termék 2020. negyedik negyedévi, éves 3,6 százalékos csökkenéséhez a szolgáltatások 3,2, a mezőgazdaság és az építőipar egyformán 0,2-0,2 százalékponttal járult hozzá. A szolgáltatásokon belül a leginkább, 1,1 százalékponttal a szállítás, raktározás fogta vissza a GDP-t. Az ipar 0,4 százalékponttal javította a gazdaság negyedik negyedévi teljesítményét.
A végső fogyasztás 2,7 százalékkal lett alacsonyabb
A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 4,2 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakihoz képest. A tényleges fogyasztás összetevői között a háztartások fogyasztási kiadása 3,4 százalékkal csökkent.
A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 8,5 százalékkal kisebb, a közösségi fogyasztásé 6,2 százalékkal nagyobb lett.
A végső fogyasztás 2,7 százalékkal alacsonyabb lett, mint ez előző év utolsó három hónapjában.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás, azaz a beruházások, 1,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A beruházásokon belül a legnagyobb súllyal rendelkező nemzetgazdasági ágak közül az ingatlanügyletek és a közigazgatás, védelem esetében nagyobb, a feldolgozóiparban és a szállítás, raktározásban kisebb lett a beruházási volumen.
A bruttó felhalmozás a készletváltozás következtében 8,1 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.
337 milliárd forint lett a külkereskedelmi aktívum
A fogyasztási és felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás összességében 4,3 százalékkal elmaradt a 2019 negyedik negyedévitől.
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában – folyó áron – 337 milliárd forint aktívum keletkezett. Az export volumene 1,7, az importé 0,9 százalékkal nőtt. Az áruforgalomban a kivitel 9,6, a behozatal 3,8 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 25,8, importja 13,1 százalékkal zuhant.
A bruttó hazai termék tavalyi negyedik negyedévi, 3,6 százalékos visszaeséséhez a végső fogyasztás 1,8, a bruttó felhalmozás pedig 2,4 százalékponttal járult hozzá a készletváltozások miatt, mert a beruházások 0,3 százalékponttal fékezték a visszaesést. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 0,6 százalékponttal növelte a gazdasági teljesítményt, ami az áruforgalmi többlet 3,3 százalékpontos növekedési hozzájárulásából, és a szolgáltatások 2,7 százalékpontos csökkentő hatásának eredőjéből adódik.
2020-ban 47 605 milliárd forint volt a folyó áron számolt bruttó hazai termék, a GDP a KSH első értékbecslése szerint. A naptárhatással kiigazított adatok alapján a gazdaság teljesítménye az előző évhez képest 5,1 százalékkal, a nyers adat szerint 5,0 százalékkal csökkent.
A termelési oldalon a mezőgazdaság hozzáadott értéke 6,7, az iparé 4,8, az építőiparé 9,4, a szolgáltatásoké 4,8 százalékkal maradt el az előző évitől.
A GDP csökkenéséhez a szolgáltatások 2,7, az ipar 1,0, az építőipar 0,5, a mezőgazdaság pedig 0,2 százalékponttal járult hozzá a tavalyi évben.
A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 2,6 százalékkal csökkent, a közösségi fogyasztás 2,0 százalékkal nőtt, ezek együttes eredményeként a végső fogyasztás volumene 2,0 százalékkal csökkent. A bruttó felhalmozás 4,4, ezen belül a bruttó állóeszköz-felhalmozás 7,3 százalékkal csökkent. Az export volumene 6,7, az importé 3,9 százalékkal mérséklődött.
A felhasználási oldalon a végső fogyasztás 1,3, a bruttó felhalmozás 1,2, míg a külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 2,4 százalékponttal járult hozzá a gazdaság visszaeséséhez.
(MTI)
