A GVH a fúziós ügyekben is a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentésére törekszik


A vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentésére törekszik a Gazdasági Versenyhivatal (GVH): a fúziós ügyekben például egyszerűsített űrlapok szolgálnak a cégek összefonódásának bejelentésére, amivel idén az első fél évben már csaknem minden harmadik vállalkozás élt – közölte a GVH pénteken.

A közlemény idézte Rigó Csaba Balázst, a hivatal elnökét, aki elmondta, hogy bő egy éve vezették be az egyszerűsített űrlapokat az összefonódások bejelentésére, amelyek egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a cégek körében. Míg tavaly az űrlap bevezetését követően az ügyek 11 százalékában adtak be a vállalkozások egyszerűsített űrlapot, addig 2024 első félévében ez az arány már elérte a 31 százalékot, tehát csaknem minden harmadik vállalkozás élt a lehetőséggel.

Ismertették, a GVH 2023. július 1-jétől lehetőséget biztosít arra, hogy azokban az esetekben, amikor a tervezett összefonódás nem vet fel versenyaggályt, az ügyfelek egyszerűsített űrlap kitöltésével tegyenek eleget a bejelentési kötelezettségüknek.

Jelezték ugyanakkor, hogy az egyszerűsített űrlap csak akkor alkalmazható, ha a vizsgálandó összefonódásnál nem azonosíthatók átfedő vagy kapcsolódó piacok, valamint, ha az összefonódás olyan teljes funkciójú közös vállalat alapítására vonatkozik, amelynek érdemi magyarországi piaci aktivitása belátható időn (főszabályként három éven) belül igazolhatóan nem lesz.

Ezen felül fontos, hogy az egyszerűsített űrlap csak akkor alkalmazható, ha olyan vállalat feletti közös irányításszerzésről van szó, amelynek a versenytörvény szerint számított nettó árbevétele nem haladja meg a 150 millió forintot, és nem merül fel az alapítók, illetve irányításszerzők közötti versenyre káros koordináció esélye sem, valamint, ha a lehetséges összefonódás a közös irányítók számának csökkenését vagy a közös irányítás egyedüli irányítássá alakulását eredményezi.

A GVH felhívja a vállalkozások figyelmét, hogy az űrlap benyújtása előtt ajánlott a hatósággal előzetesen egyeztetni, így elkerülhető, hogy a hivatal esetleg versenyfelügyeleti eljárást indítson, mert az adott összefonódásnál egyszerűsített űrlap alkalmazásának nem lett volna helye.

Közölték, hogy 2023 folyamán először érte el a fúziós bejelentések kapcsán tartott előzetes egyeztetések aránya a 100 százalékot. Ennek köszönhetően javul az eljárások hatékonysága, a vállalkozások számára pedig kiszámíthatóbb az összefonódási folyamat.

A GVH 2023-ban az összefonódás bejelentések 92 százalékát zárta le négy napon belül hatósági bizonyítvány kiadásával. Ezzel Európában továbbra is az egyik leggyorsabb fúziókontrollt tudhatja magáénak a magyar versenyhatóság – olvasható a hivatal közleményében.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 21.

Megszületett a bérmegállapodás, jövőre 9 százalékkal nő a minimálbér

Megszületett a hároméves bérmegállapodás: jövőre kilenc, két év múlva tizenhárom, három év múlva pedig tizennégy százalékkal nő a minimálbér – jelentette be a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára csütörtökön Miskolcon.

2024. november 21.

Deloitte: A Z generáció a biztosítási piacon is mást akar

A Z generáció új kihívások elé állítja az európai biztosítási piacot. Ők a digitális technológiák fejlődése, a gazdasági bizonytalanságok és a környezeti válságok hatására másfajta hozzáállással viszonyulnak a pénzügyi és biztosítási termékekhez. Amellett, hogy elsősorban a személyre szabott és kisebb biztosítási termékeket keresik, a családi és baráti kapcsolatokon alapuló bizalom is meghatározó szerepet kap döntéseikben – derül ki a Deloitte friss, kilenc európai országra kiterjedő kutatásából. A magyar fiatalok, külhoni társaikhoz hasonlóan a megszokott biztosítási termékek helyett inkább digitális megoldásokat és környezettudatos szolgáltatókat keresnek, miközben elvárják a rugalmas és átlátható szolgáltatásokat és termékeket. A biztosítók számára óriási a feladat, hogy alkalmazkodjanak a változó igényekhez és hosszú távú kapcsolatokat építsenek a jövő generációjával.

2024. november 20.

A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák

A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.