A járműgyártás húzta az ipart 2013-ban – infografika


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A hazai ipar a korábbi évi visszaesés után 2013-ban enyhe bővülést tudott felmutatni. Ez főként a járműgyártás folyamatosan javuló teljesítményének, illetve a növekvő exporteladásoknak köszönhető. A belföldi értékesítés eközben tovább zsugorodott.


A magyarországi ipari termelés volumene 2013-ban 1,4 százalékkal bővült az előző évhez képest, s folyó áron 24,83 ezer milliárd forintra rúgott; 2012-ben a Központi Statisztikai Hivatal még 1,8 százalékos visszaesést regisztrált.

Az elmúlt év folyamán az ipari kibocsátás negyedévről negyedévre nőtt, így az első háromhavi 3,7 százalékos visszaesésből eljutott az utolsó negyedévi 5,4 százalékos bővülésig. A legnagyobb mértékű, 6,8 százalékos javulást az utolsó hónapban mérték.

 

Az ipar nagy nemzetgazdasági ágazatai közül a csekély súlyú bányászat termelése 13,9 százalékkal zuhant, az energiaipar 7,7 százalékkal csúszott vissza, a feldolgozóipar viszont összességében 2,0 százalékkal javítani tudott, köszönhetően a jó második félévi teljesítménynek. A feldolgozóipar tizenhárom alága közül a KSH hatnál mért növekedést, a többinél 0,3 és 12,3 százalék között csökkent a volumen.

A három legnagyobb súlyú alágazat közül a járműgyártás minden egyes hónapban nőni tudott a 2012-es bázishoz képest. Így kibocsátása éves viszonylatban kiemelkedő mértékben, 19 százalékkal futott fel, s ezzel egyértelműen az ipari növekedés motorjának bizonyult. Ugyanakkor a szintén komoly súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása alágazat 12,3 százalékos visszaesést volt kénytelen elkönyvelni. Az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása eközben gyakorlatilag stagnált.

A hazai ipart 2013-ban is az export húzta: a kivitel 4,9 százalékos erősödésével a belföldi értékesítés 1,8 százalékos zsugorodása áll szemben. A kivitel tempója folyamatosan gyorsult, az utolsó hónapban 12,9 százalékot mértek. Az év egészét tekintve a teljes ipari értékesítés 58 százaléka ment a külpiacokra; csak a feldolgozóipart nézve – amelynek mintegy egyharmadát a járműgyártás adja – az exporthányad 72 százalékos. Az ipar összes rendelésállománya a tavalyi utolsó hónapban 12,8 százalékkal haladta meg az előző év decemberében regisztráltat.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

A BKIK javaslata alapján visszaállított SZÉP-kártya jelenti a belföldi turizmus motorját

A Nemzetgazdasági Minisztérium április 22-én kiadott közleménye szerint 2024 első negyedévét tekintve megállapítható, hogy az év első három hónapjában a SZÉP Kártya feltöltések összértéke meghaladta a 109,4 milliárd forintot, ami az előző év azonos időszakát 22 százalékkal, a 2019-es évet pedig 107 százalékkal múlta felül. A költések összege az első negyedévben meghaladta a 86 milliárd forintot. A területi kereskedelmi és iparkamarák tavaly év végén egyöntetűen javasolták a kormány számára, hogy a belföldi turizmus élénkítése érdekében 2024. január elsejével állítsa vissza a SZÉP-kártya felhasználásának eredeti kereteit, melyet a Kormány meg is valósított.

2024. április 24.

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak 3,7 százalékos növekedése mellett – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).