A készpénz a nyerő – hogyan próbálják túlélni a cégek a válságot?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A vállalatok finanszírozási lehetőségei jelentősen beszűkültek a pénzügyi és reálgazdasági válság hatására: a cégek nagy része nehezebben vagy egyáltalán nem jut hitelhez, eközben csökkennek a bevételek, és az árfolyamingadozás miatt nőnek az adósságterhek. A megváltozott környezetben a cégek olyan megoldások után néznek, amelyek segíthetik túlélésüket. Összegyűjtöttünk néhány jellemző megoldást.

Az utóbbi 7-8 évet jellemző óriási tőkeáramlás az elmélyülő hitel- és reálgazdasági válság következtében jelentősen lelassult, mozgásirányai pedig megváltoznak. A fejlett országok, elsősorban az Egyesült Államok gazdaságélénkítő csomagjai, valamint a befektetők kockázatkerülése elszívják a likviditást a feltörekvő piacokról.

Az USA kormányának nagy pénzösszegeket igénylő gazdaságélénkítő beavatkozásai, melynek következtében jelentősen megugrik az államháztartási hiány, nagy mennyiségű állampapír kibocsátást tesznek szükségessé, ami a befektetőket arra fogja ösztönözni, hogy megszabaduljanak a kockázatosnak ítélt feltörekvő piaci befektetéseiktől és biztonságos, fejlett piaci eszközökbe menekítsék a pénzüket.

Ez a feltörekvő piacokon, például Magyarországon magasabb kamatokat, alacsonyabb beruházási szintet és alacsonyabb gazdasági növekedést eredményezhet. A vállalati finanszírozás is átalakul a megváltozott pénzpiaci környezet hatására, és a cégek olyan megoldások után néznek, amelyek segíthetik túlélésüket.

Konzervatívok előnyben

A válságot megelőzően a tőkepiacok a nagy hitelfelvételt preferálták, vagyis előnyben részesültek azok a cégek, amelyek tőkéjüknél sokkal nagyobb hitellel finanszírozták dinamikus fejlődésüket. A hitelezés befagyásával viszont ezek a cégek forrás nélkül maradnak, sőt többen megroppannak adósságterheik alatt.

Ennélfogva a jelenlegi helyzetben sokkal több esélye marad a túlélésre az olyan vállalatoknak, amelyek konzervatívabb finanszírozási stratégiát követtek, vagyis kevesebb hitellel éltek tevékenységük során már a válságot megelőzően is. A hitelezés visszaesése következtében a jelentős készpénztartalékkal rendelkező vállalatok kerülnek előnyös helyzetbe – derül ki a Deloitte 2009 első negyedévére vonatkozó globális gazdasági elemzéséből.

Leépítések és szűkítések

Ebben az időszakban tehát azok a vállalatok vészelhetik át az általánosan jellemző forráshiányt és a csökkenő bevételeket, amelyek könnyebben jutnak likvid forrásokhoz. Mivel a banki hitelezés jelentősen megdrágult, illetve leállt, a cégek költségeik lefaragásával és üzleti stratégiájuk átalakításával próbálnak forráshoz jutni.

A cégek jelentős része újratárgyalja hitelszerződéseit vagy rövid távú finanszírozási megoldásokat keres, illetve változtat az alvállalkozókkal és az ügyfelekkel kötött megállapodásokon – állapítja meg az Ernst & Young nemzetközi felmérése, amely közel 350 nemzetközi nagyvállalat közreműködésével mutatja be az üzleti szféra válságra adott válaszait.

Több cég felszámolja a magas kockázatú ügyfélszerződéseit, ugyanakkor több energiát fordít a fontos ügyfelek megtartására. A vállalatok nagy része leszűkíti a beszállítói körét is azért, hogy kedvezőbb szerződési feltételekkel folytathassa tevékenységét. A beszállítói kör leszűkítése mellett többen stratégiai közösségre lépnek a kulcsfontosságú beszállítókkal.

A felmérés szerint a vállalatoknál a leggyakoribb, a megkérdezettek kétharmadánál jelzett költségcsökkentő stratégia a leépítés. Emellett sokan élnek az információ-technológiai költségek racionalizálásával és az alkalmazotti juttatások ésszerűsítésével, visszafogásával. Az instabil szabályozási környezettel és nem versenyképes adórendszerrel rendelkező országok számára, mint amilyen például Magyarország is, nem túl jó hír, hogy a megkérdezett cégek közel egyharmada gondolkodik azon, hogy kisebb költségű országokba vigye el gyártását.

A likviditás megőrzésének másik módja a cég egyes eszközeinek eladása. A megkérdezett cégek közel fele tervezi a nem alaptevékenységéhez kapcsolódó, illetve gyengén teljesítő üzletágak eladását. Ezzel párhuzamosan a megkérdezettek egyharmadánál megkezdődik a tevékenységek kiszervezése is. Az eszközök eladása gyorsan forráshoz juttathatja a céget, azonban megvan ennek is a kockázata: a jelenlegi körülmények között könnyen előfordulhat, hogy áron alul tudja csak értékesíteni eszközeit, ráadásul a gazdaság újraéledésével versenyhátrányt fog okozni az értékesített eszközök hiánya.

A cikk teljes terjedelemben elolvasható a Hírszerző portálon.

Forrás: Hírszerző


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

MNB: erősödhet a kereskedelmi ingatlanpiac aktivitása

Miután 2023-ban az irodapiaci és ipari-logisztikai kihasználatlansági ráták visszafogott kereslet és érdemi új átadások mellett tovább emelkedtek, 2024-ben a gazdasági növekedésen keresztül erősödhet a kereskedelmi ingatlanpiac aktivitása – állapította meg a jegybank szakértője a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtöki online sajtótájékoztatóján.