A klímaváltozástól tartanak leginkább a nemzetközi cégvezetők

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A globális nagyvállalatok cégvezetői a klímaváltozást ítélik a következő évek legsúlyosabb kihívásának, gazdasági válságtól viszont nem tartanak – derül ki a KPMG 2019-es cégvezetői felméréséből.

Robert Stöllinger, a KPMG magyarországi vezérigazgatója a kutatást bemutató budapesti sajtótájékoztatón szerdán megjegyezte, hogy a válaszadók ugyanazokat a kihívásokat nevezték a legfontosabbnak, mint tavaly, ám ezek sorrendje módosult.

A klímaváltozás a 2018-as felmérésben még csupán a 4. helyen szerepelt a növekedést fenyegető tényezők között, a tavaly első helyen említett kereskedelmi háborúk pedig idén a harmadik helyre estek vissza. A technológiai változások a harmadik helyről a másodikra jöttek föl a veszélyek sorában, a digitális bűnözés a másodikról a negyedik helyre esett vissza idén. A céges működési kockázatokat 2018-ban és 2019-ben egyaránt az 5. legfontosabb kihívásként értékelték a megkérdezettek.

A növekedési kilátásokat az amerikai cégvezetők ítélik meg a legkedvezőbben, a derűlátók aránya 52 százalékról 87 százalékra nőtt a tengerentúlon tavaly óta. Más kontinenseken viszont, így többek között az európai országokban is többnyire visszafogottabbak a vállalati várakozások 2018-hoz képest. A válaszokból kiderül, hogy a cégek 84 százaléka nyitott a vezetés átalakítására, hogy javítsa a vállalat működését, 68 százalékuk pedig új technológiák beszerzésével készülne a digitális környezet változásaira.

Robert Stöllinger szerint a visszajelzések azt mutatják, hogy felértékelődött a rugalmasság, az alkalmazkodóképesség szerepe, tehát egy vezetőnek szükség esetén a vállalat szervezeti felépítését, működését egyaránt át kell értékelnie és alakítania.

A cégméret ugyanakkor – mint mondta – egyre kevésbé elsődleges, a kisebb cégek és startupok sokszor eredményesen szakítanak ki maguknak értékes részeket a nagyvállalatok értékláncaiból. Ezzel párhuzamosan a vállalatok felvásárlási stratégiája is módosult, egyre inkább azért vesznek cégeket, hogy új szervezeti kultúrát szerezzenek – tette hozzá.

A vezérigazgató a cégvezetői visszajelzések alapján úgy látja, hogy a technológia kiszámíthatatlanul gyors átalakulása a legjelentősebb kihívások egyike. Véleménye szerint ugyanakkor a munkahelyeket nem veszélyezteti, inkább kiegészíti és javítja az emberi munkaerő hatékonyságát.

Kovács Csaba energetikai tanácsadó a felmérésre utalva hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás jelentősége nem új körülmény a vállalatok számára, működésüket az energiahatékonysági előírások, a károsanyag-kibocsátás és a fenntarthatóság előírásai már eddig is jelentősen meghatározták. A környezetvédelmi intézkedéseket ennek ellenére a közvélemény többnyire a politika döntéshozóitól várja, miközben a gazdasági élet szereplői és a társadalom vállalásai ennél is fontosabbak – fogalmazott.

Bár a környezetvédelmi keretek kétségtelenül az állami szabályozástól függvényei, a szakértő szerint a vevői igények változása, a fenntartható termékek iránti kereslet erősödése a legerősebb fenntarthatósági ösztönző a cégek számára. A KPMG 1989-ben nyitotta meg budapesti irodáját. A könyvvizsgáló, üzleti és adótanácsadó társaság Magyarországon több mint 1400 munkavállalót, világszerte pedig összesen csaknem 200 ezer munkavállalót foglalkoztat, és több mint 150 országban nyújtanak szolgáltatásokat. 2019-es cégvezetői felmérésük januárban és februárban készült 1300 cégvezető megkérdezésével. A kutatásban amerikai, angol, ausztrál, francia, holland, indiai, japán, kínai, német, olasz, és spanyol vállalatok vettek részt.

(MTI)

---