Nagyobb magyar növekedést vár az EB


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tovább javította Magyarország idei gazdasági növekedési előrejelzését az Európai Bizottság szerdán közzétett nyári prognózisában.

A brüsszeli testület gazdasági és pénzügyi főigazgatóságának (Ecfin) szakértői a magyar hazai össztermék (GDP) idei növekedési ütemét a tavaszi jelentéshez képest 0,7 százalékponttal, 4,4 százalékra emelték, a jövő évit pedig változatlanul 2,8 százalékra becsülték.

A magyar gazdaság a fogyasztás és a beruházások erőteljes bővülésének köszönhetően tavaly 4,9 százalékkal nőtt, jóval meghaladva a még ősszel előrejelzett 4,3 százalékot. Egy évvel korábban, 2017-ben 4,1 százalékkal, 2016-ban pedig 2,3 százalékkal bővült a bruttó hazai termék.

A gazdasági növekedés éves összevetésű üteme az idei első negyedévben 5,3 százalékra erősödött.

A növekedés egyebek mellett az exportnak köszönhető, mivel az autóipar magasabb sebességfokozatra kapcsolt az előző néhány gyengébb negyedév után. Az építőiparnak kedvezett az enyhe tél, így az ágazat teljesítménye az év első negyedében több mint 46 százalékkal nőtt éves szinten.

A havi gazdasági mutatók és felmérések azt mutatják, hogy a GDP-növekedés erőteljes maradt a második negyedévben. Mindazonáltal az építőipari cégek új megrendeléseinek állománya éves szinten 6 százalékkal zsugorodott áprilisban, ami a befektetések és a GDP növekedésének jelentős lassulását jelzi a következő negyedévekre.

A beruházási ráta már magas szintet ért el, ezért a befektetések növekedése várhatóan lassulni fog 2020-ban. A közel teljes foglalkoztatottság körülményeinek közepette lassul a munkahelyteremtés, ami valószínűleg visszafogja a lakossági fogyasztás növekedését. Az export növekedési üteme ugyancsak lassul Magyarország kulcsfontosságú exportpiacainak tartós gyengesége miatt. Ugyanakkor az erős belső kereslet magasan fogja tartani az importnövekedést, ami rontja a kereskedelmi mérleg egyenlegét – mutattak rá az elemzők.

Az európai uniós tagországok inflációs mutatóinak összehasonlíthatóságát biztosító harmonizált fogyasztói árindex (HICP) májusban 4,0 százalékra emelkedett, azonban az év második felében várhatóan csökkenni fog. Mindazonáltal a maginfláció 4 százalék közelében marad, mert a gyors béremelkedésből fakadó erős kereslet hatására nőnek a fogyasztói árak.

A bruttó átlagbér 2019 első négy hónapjában 10,4 százalékkal nőtt a feszes munkaerőpiac szűkössége és a minimálbér-emelés következményeként. A dohányra kivetett jövedéki adó folyamatos emelése mintegy 0,2 százalékpontot tesz hozzá az inflációhoz 2020-ban. A harmonizált fogyasztói árindex idén és jövőre is 3,2 százalékos lesz az Ecfin szakértőinek előrejelzése szerint.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

JóAutók.hu: 13 százalékkal nőtt a használtautó-piac forgalma az első öt hónapban

A lakosság egy része a jövedelmi helyzetének lassú rendeződése nyomán most pótolja az előző években elmaradt autóbeszerzéseit állapította meg a JóAutók.hu a DataHouse előzetes adatai alapján; május végéig 368 600 személygépkocsi cserélt gazdát, 13 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A havi adásvételek átlagos mennyisége immár második hónapja alakul korábban sosem látott szinten, 79 ezer körül.

2024. június 19.

Adathalász SMS-ekre figyelmeztet a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató

Adathalász SMS-eket küldenek csalók látszólag a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt. nevében, a rövid szöveges üzenetben útdíjtartozásról értesítik a felhasználót, és azt kérik, hogy jelentkezzen be az SMS-ben érkezett linken – hívta fel a figyelmet a szolgáltató.