A kormány meghosszabbította a kamatstopot


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kormány 2023. június 30-ig meghosszabbította a 2022 januárjában bevezetett kamatstopot, valamint arról is döntött, hogy kiterjeszti annak hatályát a legfeljebb 5 éves kamatperiódusokban rögzített hitelkamattal nyújtott, államilag nem kamattámogatott jelzáloghitel-szerződésekre.

Az elhibázott szankciós politika és a szankciós infláció folyományaként kialakult rendkívüli pénzpiaci környezetben a kamatok drasztikusan megnövekedtek, ezért a kormánynak folyamatosan rendkívüli és jelentős segítséget nyújtó intézkedéseket kell hoznia a családok megvédése érdekében. Meg kell őrizni a családok pénzügyi stabilitását és meg kell őrizni a lakhatás biztonságát is – jelentette ki hétfői közleményében Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter.

A kormány 2023. június 30-ig meghosszabbította a 2022 januárjában bevezetett kamatstopot, valamint arról is döntött, hogy kiterjeszti annak hatályát. Ennek értelmében a kamatstop már a legfeljebb 5 éves kamatperiódusokban rögzített hitelkamattal nyújtott, államilag nem kamattámogatott jelzáloghitel-szerződéseket is megvédi a drasztikus kamatnövekedéstől.

Összességében így a kamatstop már 350 ezer családot véd meg attól, hogy szankciós kamatfelárat kelljen fizetnie, amelyből 284 ezret tesz ki a kamatstop hatálya alá eddig is tartozók száma (őket érinti a hosszabbítás), valamint további 66 ezret az újonnan érintettek köre (rájuk vonatkozik a kiterjesztés) – olvasható a közleményben.

A kormány döntése értelmében a szankciós kamatfelár a családoknál marad, ami számukra 2022-ben 80 milliárd forintot jelent, 2023 első félévében pedig több mint 60 milliárd forintot ér el. Ez a 140 milliárd forintnyi támogatás marad tehát a családok zsebében. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kamatstopnak köszönhetően 2022-ben egy család 282 ezer forintot takarít meg, 2023 első félévében pedig 174 ezer forintra tehető az az összeg, amit a kormány intézkedésének köszönhetően nem kell kamatként megfizetnie.

„Megállapíthatjuk, hogy 2023 első félévében a kamatstop intézménye nélkül egy átlagos család törlesztőrészlete 55 százalékkal emelkedne” – hangsúlyozta a miniszter.

A kamatstop intézményének megszűnését követően a kamatok a szerződésekben meghatározott szintre állnak vissza. A döntés a pénzügyi szektornak is előnyös, hiszen a bedőlő hitelek komoly kockázatot jelentenének minden szereplő számára.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 27.

2024. első három negyedévében a közép- és kelet európai befektetési volumen mintegy 24%-kal nőtt éves szinten

A közép- és kelet európai (CEE) befektetési volumen 2024 első három negyedévében elérte az 5 milliárd eurót, ami éves szinten 24%-os növekedést jelent. Ez összhangban áll az európai és globális piacok fellendülésével a 2023 utáni lassulást követően. Az év végi volumenek elérhetik a 7–7,5 milliárd eurót, ami még így is körülbelül 30%-kal marad el a 10 éves átlagtól – derül ki a Colliers legfrissebb „Q1-Q3 CEE Investment Scene” című regionális jelentéséből.

2024. november 27.

Félmillió alá csökkenhet a cégek száma

A társas vállalkozások száma két éve csökken, idén októberig közel 23 ezerrel lett kevesebb, és mára alig haladja meg a félmilliót. Az új cégek alapítása idén 20 ezer alatt maradt, ami közel ezerrel kevesebb, mint tavaly, míg a megszűnések száma közelíti a 30 ezret. Az új kényszertörlési és az előzmény nélküli felszámolási eljárások száma növekedett az előző évhez képes.

2024. november 27.

Az UniCredit Bank is áthárítja februártól a tranzakciós illeték emelését

Most közzétett hirdetménye szerint az átutalásokra, csoportos beszedésekre egy plusz díjat vezet be 2025. február 1-től az UniCredit Bank az Ikon Plusz számlacsomagjában, a megemelt pénzügyi tranzakciós illeték miatt. Az állami elvonás megemelkedésének dacára megmarad ugyanakkor a Mobil Aktív Plusz számla korlátlanul díjmentes átutalási lehetősége mobilapplikációval – értesült a BiztosDöntés.hu.