Kapcsolódó termékek: Cégjogi kiadványok, Vállalati Jogtár demo
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2024 első negyedévétől kezdődően 15 nappal korábban, a tárgyidőszak végét követő 30. napon teszi közzé a bruttó hazai termék (GDP) adatait – közölte a KSH kedden.
Az intézkedéssel a KSH a gyorsabban elérhető, de mégis megbízható GDP-adatok iránti felhasználói igényekre reagál, stratégiai célja a piacra kerülési idők csökkentése, a felhasználói elégedettség növelése – írták.
A bruttó hazai termék (GDP) a szezonálisan és naptári hatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján 2024 első negyedévében az előző negyedévihez képest 0,8 százalékkal nőtt, míg a nyers adatok alapján 2023 első negyedévéhez viszonyítva 1,1 százalékkal bővült – idézték fel a közleményben a kedden már az új feltételeknek megfelelően közölt adatokat.
A közlemény szerint Magyarország általános gazdasági fejlődéséről szóló első, hivatalos GDP-eredmények eddig 45 nappal a tárgynegyedév vége után álltak rendelkezésre, a most bevezetett változással ez az időtartam 30 napra csökken, a GDP-számítás módszertana változatlan marad.
A KSH egyik legfontosabb célkitűzéseinek egyike a piacra kerülési idők csökkentése, az időszerűség javítása. A GDP-adatok esetében látható, hogy az EU-ban már 12 ország T+30 napra közli az adatokat, ezért fontos előrelépés, hogy ezentúl a KSH is ebbe a körbe tartozik – idézi a közlemény Kincses Áront, a KSH elnökét.
A GDP az egyik legfontosabb, nemzetgazdasági jelentőségű mutató. A korábban elérhető GDP-adatok segítik az adatalapú szakpolitikai döntéshozatalt, a gazdasági helyzet nyomon követését, az elemzések és prognózisok készítését. A gyorsabb GDP-adatközlés különösen fontos az üzleti és pénzügyi szektor, valamint a befektetők és piaci szereplők számára, hiszen az időszerű információk által lehetővé válik, hogy pontosabb előrejelzéseket készítsenek, és jobban felkészüljenek a piaci változásokra – áll a közleményben.
(MTI)
A hazai vállalatok közel kétharmada már használja vagy gondolkodik a mesterséges intelligencia (MI) bevezetésén, miközben 29 százalékuk érdemben még nem is foglalkozott a területtel – derül ki az EY 53 országban, köztük Magyarországon összesen 5464 munkavállaló és igazgatósági tag bevonásával készült nemzetközi kutatásból.
Tovább drágult a budapesti bérlakáspiac, az átlagos havi albérletár átlépte a negyedmillió forintos határt; eközben vidéken a tavalyi extrém áremelkedés után ellenkező trend rajzolódott ki: ott csökkennek a bérleti díjak.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) két új rendeletet adott ki – a korábbi rendelet hatályon kívül helyezésével egyidejűleg – a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megakadályozásának további támogatására – jelentette be a jegybank.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
