A KSH-hoz kerültek a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség tulajdonosi jogai


A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) lett a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség Kft. (NAVÜ) tulajdonosi jogainak gyakorlója a Digitális Magyarország Ügynökség helyett 2024. február 1-i hatállyal. Azzal, hogy a NAVÜ tulajdonosi jogai a KSH-hoz kerültek, hatékonyabbá és gyorsabbá válik az adatok gyűjtésének, feldolgozásának, elemzésének és közzétételének folyamata – jelentette be csütörtöki közleményében a KSH.

A tulajdonjogváltás után a NAVÜ változatlan formában, viszont már a KSH tulajdonosi irányítása alatt folytatja tevékenységét. A KSH Magyarország legnagyobb adatvagyon kezelője, a hazai hivatalos statisztika előállítója, és több mint 150 éves tapasztalattal rendelkezik az adatok gyűjtésének, feldolgozásának, elemzésének és közzétételének terén.

A KSH továbbá kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik mind az Európai Unióban, mind a szélesebb nemzetközi viszonylatban is. A NAVÜ a nemzeti adatvagyon-gazdálkodás megvalósításával kapcsolatos állami feladatokért, a Nemzeti Közadatportál üzemeltetéséért, a nemzeti közadatkataszter és nemzeti adatvagyon leltár létrehozásáért és gondozásáért felel, továbbá adatelemzési, adatszolgáltatási és tájékoztatási feladatokat lát el.

A KSH fontosnak tartja kiemelni, hogy nem összevonásról, hanem a tulajdonosi jog gyakorlásának váltásáról van szó, mely után a NAVÜ változatlan formában, viszont már a KSH tulajdonosi irányítása alatt folytatja tevékenységét.

A változással megszűnnek a KSH és a NAVÜ tevékenységei közötti párhuzamosságok, érvényesülnek a racionalizáció és a költséghatékonyság szempontjai.

A NAVÜ adatkormányzással és adathasznosítási szolgáltatásaival kapcsolatos feladatok részleges átfedést mutatnak a KSH statisztikai tevékenységével. A két intézmény egy ernyő alá vonása azért is célszerű, mert ezáltal hatékonyabban tudják támogatni a felhasználók, a kutatók, a társadalom vagy az üzleti élet szereplőinek munkáját.

A KSH emlékeztet arra, hogy az adatkormányzással kapcsolatos feladatokat és az erre vonatkozó uniós jogszabályokban meghatározott koordinációs tevékenységet több országban is a statisztikai hivatalok látják el.

A KSH és a NAVÜ eddig is együttműködött a hatályban lévő európai uniós Adatkormányzási rendelet (European Data Governance Act – DGA) kapcsán. A DGA célja az adatmegosztásba vetett bizalom növelése, az adatok hozzáférhetőségét fokozó mechanizmusok megerősítése és az adatok újrafelhasználását gátló technikai akadályok leküzdése – tették hozzá.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 7.

OC: Emelkednek az árak a fővárosi ingatlanpiacon

Némi lassulás és kismértékű csökkenés után újfent emelkedő árspirál jellemezi a fővárosi ingatlanpiacot, a legmarkánsabban a családi házak négyzetméterára nőtt, ismertette az Otthon Centrum elemzési vezetője az első negyedéves adatokat.

2024. május 7.

GKID-Mastercard: elfogyni látszik a belföldi e-kereskedelem lendülete

Továbbra sem látszik a fellendülés a belföldi e-kereskedelmi piacon. Ráadásul a jelenség nem magyar sajátosság, szinte minden régiós és EU-s piacot érint. Az okok között pedig elsősorban az elmúlt két év folyamatos vásárlóerő-csökkenése,  valamint a látványosan megerősödő kínai e-kereskedők térhódítása áll. Ebben a piaci környezetben az online vásárlókért folyó versenyben egyre nehezebb dolga van a hazai vállalkozásoknak – derül ki a GKID és a Mastercard közös, Digitális Kereskedelmi Körkép néven publikálásra kerülő riportjának legújabb, 2024-es kiadásából.

2024. május 7.

OTP Mobil: Még mindig óvatlan az online vásárló magyarok ötöde

A magyar lakosság majdnem háromnegyede rendszeresen vásárol és fizet interneten keresztül (69 százalék), és szinte mindenki (97 százalék) tudatában van az ezzel járó kockázatoknak. A megkérdezettek négyötöde legalább egy módszert alkalmaz is a biztonsága érdekében viszont ötből egy fő még mindig nem ellenőrzi a fizetési felületek hitelességét – derült ki az OTP Mobil friss felméréséből.A magyar lakosság majdnem háromnegyede rendszeresen vásárol és fizet interneten keresztül (69 százalék), és szinte mindenki (97 százalék) tudatában van az ezzel járó kockázatoknak. A megkérdezettek négyötöde legalább egy módszert alkalmaz is a biztonsága érdekében viszont ötből egy fő még mindig nem ellenőrzi a fizetési felületek hitelességét – derült ki az OTP Mobil friss felméréséből.