A legfontosabb tudnivalók a fizetési moratóriumról Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Március 19-én lépett hatályba a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III.18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet), amely a hitel-, kölcsön-, illetve pénzügyi lízingszerződések adósainak igyekszik segítséget nyújtani új szabályaival. A Rendelet egyes részletszabályait tartalmazza a 2020. március 25-én hatályba lépett 62/2020. (III. 24.) Korm. rendeletet. Jelen cikkünkben e két rendelet együttes ismertetésével igyekszünk tájékoztatni tisztelt olvasóinkat.

  1. Lakossági és vállalati fizetési moratórium

A Rendelet értelmében amennyiben a felek eltérően nem rendelkeznek, a veszélyhelyzet fennállása alatt az adósnak a hitelező által üzletszerűen nyújtott

  1. hitel- és kölcsönszerződésből, illetve
  2. pénzügyi lízingszerződésből (a továbbiakban: szerződés)

eredő

  1. tőkefizetési,
  2. kamatfizetési, illetve
  3. díjfizetési

kötelezettsége teljesítésére fizetési haladékot kap (a továbbiakban: fizetési moratórium).

A fizetési moratórium a munkáltatói kölcsönre is érvényes.

A Rendeletben foglaltakat, tehát a fizetési moratórium szabályait a 2020. március 18-án huszonnégy órakor fennálló szerződések alapján már folyósított kölcsönökre kell alkalmazni.

  1. A fizetési moratórium időbeli hatálya

A fizetési moratórium a hatályos szabályok szerint 2020. december 31-éig tart, amelynek időtartamát később a Kormány rendeletével meghosszabbíthatja. Az adott szerződéses jogviszonyban tehát a fizetési moratóriumot nem kell kérnie az adósnak a hitelezőtől, mert az a Rendelet erejénél fogva beáll.

  1. A fizetési moratórium személyi hatálya

A Rendelet az 1. pont szerinti szerződések, illetve jogviszonyok adós fogalmának általános értelmezéséből kizár egyes személyeket, amelyekre így nem vonatkozik a fizetési moratórium, továbbá egyes személyek esetében kifejezetten megállapítja azt, hogy adósnak minősülnek.

A Rendelet alkalmazásában nem minősülnek adósnak

  1. az állam,
  2. az önkormányzat,
  3. a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 39. §-ában meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó vállalkozások, kivéve a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény szerinti pénzügyi vállalkozások és a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény szerinti befektetési alapok.

Adósnak minősül ugyanakkor a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvényben (magáncsőd) meghatározott eljárások alatt álló adós, valamint az adós hiteltörlesztési kötelezettségeiért helytállni köteles személy is.

  1. Szerződésszerű teljesítés

Megmarad az adós azon joga, hogy az eredeti szerződési feltételek szerint teljesítsen, ha ez számára nem jelent túl nagy terhet. A felek tehát rendelkezhetnek úgy, hogy az adós az eredeti szerződéses feltételek alapján teljesíti vonatkozó kötelezettségeit. Fontos kiemelni, hogy a fizetési moratóriummal az év folyamán később is lehet élni, így aki most a törlesztést választja, az is kihasználhatja később a moratóriumot.

A moratórium ideje alatti teljesítést a moratórium elrendelése előtt hatályos rendelkezés szerint kell jóváírni.

  1. Teljesítési határidők meghosszabbodása
  • A fizetési moratóriumra tekintettel a szerződéses kötelezettségek teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás időtartama is meghosszabbodik a fizetési moratórium idejével, jelen állapot szerint kilenc hónappal.
  • Amennyiben a veszélyhelyzet fennállása alatt járna le a szerződés, akkor annak hatálya is meghosszabbodik 2020. december 31-éig.
  • A szerződések teljesítési határidejének módosulása a szerződést biztosító járulékos és nem járulékos mellékkötelezettségeket (pl. garanciaszerződés, illetve a garanciavállaló nyilatkozat) is módosítja, függetlenül attól, hogy a mellékkötelezettséget szerződésbe vagy egyoldalú jognyilatkozatba foglalták-e a felek.

A Rendelet szerint módosult szerződést nem kell közjegyzői okiratba foglalni, a korábbi közjegyzői okirat a szerződés módosult tartalmának keretei között érvényes.

6. A felhalmozódó kamat kezelése

  • A moratórium ideje alatt felhalmozódó kamat nem tőkésíthető, tehát a tőketartozás sem a moratórium alatt, sem utána nem növelhető a kamat összegével.
  • A moratórium ideje alatt felhalmozódott kamatot a hátralévő futamidő alatt az esedékes törlesztőrészletekkel kell megfizetni a moratórium lejártát követően, évente egyenlő részletekben.
  • A moratórium lejártát követően a futamidő úgy hosszabbodik meg, hogy az esedékessé váló törlesztőrészlet és a  fizetési moratórium ideje alatt keletkező, részletekben megfizetendő kamat összege együttesen ne haladja meg az eredeti szerződés szerinti törlesztőrészletek összegét.
  • A kamatra megállapított fenti szabályok vonatkoznak a díjakra is.

A THM-plafonról és a kormányrendelet egyéb rendelkezéseiről – melyek többek között a babaváró hitelt érintik – itt olvashat részletesen.

A cikk szerzője dr. Csoszánszky Zoltán, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatási igazgatója.


Kapcsolódó cikkek

2020. április 2.

Adófizetési kedvezmények koronavírus idején

A koronavírus sok egyéni és társas vállalkozást hozott nehéz helyzetbe, hiszen igen komoly bevételkiesésekkel és költségtöbbletekkel kell szembenézniük. Néhány ágazat a 47/2020. (III. 18.) kormányrendelettel, illetve a 61/2020. (III. 23.) kormányrendelettel ugyan adó és járulékmérséklést kapott, azonban a likviditási gondok nem csupán a kiemelt ágazatokat érintik. Érdemes tehát összefoglalni azokat a legfontosabb tudnivalókat, amelyek adó/adóelőleg fizetési kötelezettség esetén segítséget jelenthetnek.