A legfontosabb tudnivalók a fizetési moratóriumról Koronavírus
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Március 19-én lépett hatályba a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III.18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet), amely a hitel-, kölcsön-, illetve pénzügyi lízingszerződések adósainak igyekszik segítséget nyújtani új szabályaival. A Rendelet egyes részletszabályait tartalmazza a 2020. március 25-én hatályba lépett 62/2020. (III. 24.) Korm. rendeletet. Jelen cikkünkben e két rendelet együttes ismertetésével igyekszünk tájékoztatni tisztelt olvasóinkat.
- Lakossági és vállalati fizetési moratórium
A Rendelet értelmében amennyiben a felek eltérően nem rendelkeznek, a veszélyhelyzet fennállása alatt az adósnak a hitelező által üzletszerűen nyújtott
- hitel- és kölcsönszerződésből, illetve
- pénzügyi lízingszerződésből (a továbbiakban: szerződés)
eredő
- tőkefizetési,
- kamatfizetési, illetve
- díjfizetési
kötelezettsége teljesítésére fizetési haladékot kap (a továbbiakban: fizetési moratórium).
A fizetési moratórium a munkáltatói kölcsönre is érvényes.
A Rendeletben foglaltakat, tehát a fizetési moratórium szabályait a 2020. március 18-án huszonnégy órakor fennálló szerződések alapján már folyósított kölcsönökre kell alkalmazni.
- A fizetési moratórium időbeli hatálya
A fizetési moratórium a hatályos szabályok szerint 2020. december 31-éig tart, amelynek időtartamát később a Kormány rendeletével meghosszabbíthatja. Az adott szerződéses jogviszonyban tehát a fizetési moratóriumot nem kell kérnie az adósnak a hitelezőtől, mert az a Rendelet erejénél fogva beáll.
- A fizetési moratórium személyi hatálya
A Rendelet az 1. pont szerinti szerződések, illetve jogviszonyok adós fogalmának általános értelmezéséből kizár egyes személyeket, amelyekre így nem vonatkozik a fizetési moratórium, továbbá egyes személyek esetében kifejezetten megállapítja azt, hogy adósnak minősülnek.
A Rendelet alkalmazásában nem minősülnek adósnak
- az állam,
- az önkormányzat,
- a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 39. §-ában meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó vállalkozások, kivéve a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény szerinti pénzügyi vállalkozások és a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény szerinti befektetési alapok.
Adósnak minősül ugyanakkor a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvényben (magáncsőd) meghatározott eljárások alatt álló adós, valamint az adós hiteltörlesztési kötelezettségeiért helytállni köteles személy is.
- Szerződésszerű teljesítés
Megmarad az adós azon joga, hogy az eredeti szerződési feltételek szerint teljesítsen, ha ez számára nem jelent túl nagy terhet. A felek tehát rendelkezhetnek úgy, hogy az adós az eredeti szerződéses feltételek alapján teljesíti vonatkozó kötelezettségeit. Fontos kiemelni, hogy a fizetési moratóriummal az év folyamán később is lehet élni, így aki most a törlesztést választja, az is kihasználhatja később a moratóriumot.
A moratórium ideje alatti teljesítést a moratórium elrendelése előtt hatályos rendelkezés szerint kell jóváírni.
- Teljesítési határidők meghosszabbodása
- A fizetési moratóriumra tekintettel a szerződéses kötelezettségek teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás időtartama is meghosszabbodik a fizetési moratórium idejével, jelen állapot szerint kilenc hónappal.
- Amennyiben a veszélyhelyzet fennállása alatt járna le a szerződés, akkor annak hatálya is meghosszabbodik 2020. december 31-éig.
- A szerződések teljesítési határidejének módosulása a szerződést biztosító járulékos és nem járulékos mellékkötelezettségeket (pl. garanciaszerződés, illetve a garanciavállaló nyilatkozat) is módosítja, függetlenül attól, hogy a mellékkötelezettséget szerződésbe vagy egyoldalú jognyilatkozatba foglalták-e a felek.
A Rendelet szerint módosult szerződést nem kell közjegyzői okiratba foglalni, a korábbi közjegyzői okirat a szerződés módosult tartalmának keretei között érvényes.
6. A felhalmozódó kamat kezelése
- A moratórium ideje alatt felhalmozódó kamat nem tőkésíthető, tehát a tőketartozás sem a moratórium alatt, sem utána nem növelhető a kamat összegével.
- A moratórium ideje alatt felhalmozódott kamatot a hátralévő futamidő alatt az esedékes törlesztőrészletekkel kell megfizetni a moratórium lejártát követően, évente egyenlő részletekben.
- A moratórium lejártát követően a futamidő úgy hosszabbodik meg, hogy az esedékessé váló törlesztőrészlet és a fizetési moratórium ideje alatt keletkező, részletekben megfizetendő kamat összege együttesen ne haladja meg az eredeti szerződés szerinti törlesztőrészletek összegét.
- A kamatra megállapított fenti szabályok vonatkoznak a díjakra is.
A THM-plafonról és a kormányrendelet egyéb rendelkezéseiről – melyek többek között a babaváró hitelt érintik – itt olvashat részletesen.
A cikk szerzője dr. Csoszánszky Zoltán, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatási igazgatója.