Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A cégek bő kétharmadának kellett egy vagy több válsághelyzettel szembenéznie az utóbbi fél évtizedben. A kiváltó okok listáját a likviditási problémák vezetik, az igazán nagy szervezetek fő ellensége ugyanakkor a kiberbűnözés. Az InfoTandem infografikája.
Alig akad olyan cégvezető, aki ne számítana arra, hogy vállalata a jövőben válsághelyzetbe kerülhet. A PwC globális kutatása során legalábbis a megkérdezett több mint 2 ezer vezető tisztségviselő 95 százaléka így nyilatkozott. Márpedig a 2019-ben lezajlott kutatás igencsak széles kört ölelt fel, hiszen 43 ország és 25 szektor legkülönbözőbb méretű cégeit érték el vele.
Egy dolog persze a várakozás, és egy másik az, ami már megtörtént. Utóbbiról sem festhető azonban túl derűs kép. A cégvezetők alig egyharmada dicsekedhet ugyanis azzal, hogy eddig megúszta komolyabb krízisek nélkül, 69 százalékuk az utóbbi öt évben már átesett valamilyen válságszituáción. Egynegyedük csak egy ilyet jelölt meg; egynél több, de legfeljebb öt krízis 38 százalékuk vállalatát érintette, 7 százalékuk feje felett pedig ötnél is többször összecsaptak a hullámok az utóbbi esztendőkben.
Az okok listáját a nagy átlagot tekintve a pénzügyi, likviditási problémák vezetik, holtversenyen a technikai, technológiai hibákkal (egyarán 23 százalék említette ezeket). A sorban az üzemeltetési hiba (20 százalék) és a versenyképességi, piaci zavar (18 százalék) következik. A válságot kiváltó lehetséges tényezők 19-es listáján az utolsó helyre a terrorizmus került, 5 százalékos említéssel.
Figyelemreméltó eltérés mutatkozik a vezető okok tekintetében, ha a vizsgált mezőnyt leszűkítjük a valóban nagy, minimum 5 ezer embert foglalkoztató cégekre. Náluk a leggyakoribb veszélyforrás a kiberbűnözés (26 százalék). Dobogós helyen végeztek még a természeti katasztrófák (22 százalék) és a vezetők általi vétségek (17 százalék). A dobogóról mindössze egy százalékponttal szorultak le az etikai vétségek, ide sorolva a csalást, a korrupciót és más vállalati visszaéléseket is.
Azon válaszadók közül, akik cégükkel már túlestek legalább egy súlyos válságon, 42 százalék nyilatkozta azt, hogy a krízis után „jobb helyzetbe” került. A felmérés alapján főként azon vállalatok képesek versenyelőnyhöz jutni válság idején, amelyeknél még a krízis bekövetkezte előtt megfelelő forrásokat rendeltek a válságkezeléshez, illetve amelyeknek kipróbált folyamatuk van ezekre az esetekre. Szintén fontos, hogy végezzünk okfeltáró elemzést, majd kövessük is nyomon azt, s nem utolsósorban cselekedjünk csapatként, és ragaszkodjunk vállalati értékeinkhez.
Az viszont aggodalomra adhat okot, hogy a válaszadók 29 százaléka azt nyilatkozta, nem rendelkezik válságkezeléssel, illetve válságkezelési felkészüléssel foglalkozó munkatársakkal.
