A részletfizetés is csak 15 napon belül kérhető


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A fizetési meghagyásról szóló 2009-es törvény elfogadásával az elektronikus rendszer bevezetése és az eljárás közjegyzői hatáskörbe utalása mellett számos egyéb, kevésbé fontosnak tűnő változás bevezetésére került sor, így egyebek között módosultak a részletfizetési kérelem előterjesztésének a szabályai is.

A korábbi szabályozással egyezően a fizetési meghagyás ellen a kötelezettnek (azaz az adósnak) továbbra is lehetősége van arra, hogy annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül ellentmondással éljen. Az újdonság csupán annyi, hogy az új előírások 2010-es hatályba lépése óta az ellentmondást a meghagyást kibocsátó közjegyzőnél kell előterjeszteni. A jogi képviselő nélkül eljáró felek szóban, illetve papír alapon is élhetnek az ellentmondás lehetőségével, míg a jogi személyiségű társaságok, illetve a jogi képviselővel eljáró felek esetében az elektronikus út ebben az esetben is kötelező.

Nem változott a szabályozás ellenben a tekintetben, hogy továbbra sem minősül a fizetési meghagyás megtámadásának, ha a kötelezett csak fizetési halasztást vagy részletfizetés engedélyezését kéri. Újdonság azonban, hogy az ilyen kérelem előterjesztésére kizárólag az ellentmondásra nyitva álló határidőben, azaz a meghagyás kézbesítésétől számított 15 napon belül van lehetőség. Mindezt azért fontos kiemelni, mert korábban a bíróság előtti eljárásban kivételesen ugyan, de akár a fizetési meghagyás jogerőre emelkedése után benyújtott kérelem alapján is sor kerülhetett a részletfizetés kedvezményének a biztosítására. A jelenleg hatályos törvény szerint azonban a határidő elteltével benyújtott részletfizetési kérelmet a közjegyző érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Ebből következően annak, aki nem képes a tartozását egy összegben megfizetni, erre a határidőre különösen figyelnie kell. A meghagyás jogerőre emelkedését követően ugyanis a részletfizetés már nem kérhető és a jogosultnak lehetősége van a végrehajtási eljárás megindítására is.

A részletfizetési és fizetésre halasztás engedélyezése iránti kérelemhez – a főszabály alóli kivételként – mellékletek is csatolhatók. Ebből következően, ha az egyébként elektronikus útra kötelezettek (jogi személyiségű társaság, vagy jogi képviselővel eljáró felek) mellékletet kívánnak a közjegyzőhöz benyújtani, akkor nekik is papír alapon kell a részletfizetési kérelmet előterjeszteni.

A fizetési meghagyásos eljárásban bizonyítási eljárás lefolytatásának nincs helye. Ez a rendelkezés nem akadályozza azonban, hogy a részletfizetés és fizetésre halasztás engedélyezése iránti kérelem alaposságát a közjegyző megvizsgálja. A közjegyző a kötelezett részére, indokolt kérelme alapján, kivételesen fizetésre halasztást vagy részletfizetést engedélyezhet, ha ez a felek méltányos érdekeinek mérlegelése alapján vagy a kötelezettség természetére való tekintettel indokoltnak mutatkozik. A kérelem elbírálásánál figyelembe veszik a feleknek az ügy vitelében megnyilvánult jó- vagy rosszhiszeműségét is. Részletekben való teljesítés engedélyezése esetében azonban bármely részlet megfizetésének elmulasztása esetében az egész tartozás esedékessé válik.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 26.

Negyedmillió fölött a budapesti albérletár

Tovább drágult a budapesti bérlakáspiac, az átlagos havi albérletár átlépte a negyedmillió forintos határt; eközben vidéken a tavalyi extrém áremelkedés után ellenkező trend rajzolódott ki: ott csökkennek a bérleti díjak.

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.