A vezető tisztségviselő képviseleti joga a megszűnési típusú eljárásokban


A gazdasági társaságok működésének lehetnek olyan szakaszai, amelyek a hitelezők szempontjából kiemelt kockázatúaknak tekintendők. E szakaszok tartamára a hitelezők védelme érdekében a jogalkotó korlátozza a vezető tisztségviselő által megtehető jognyilatkozatok körét. A jelen tanulmány megírását a szakirodalomban terjedő azon helytelen álláspont teszi indokolttá, hogy a felszámolási eljárás során a vezető tisztségviselő helyett teljes terjedelemben a felszámoló képviseli a gazdasági társaságot, és a vezető tisztségviselő helyett a felszámoló hoz meg valamennyi operatív döntést. A jelen tanulmányban megvizsgáljuk a felszámolási, a végelszámolási és a kényszertörlési eljárás alá került gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének képviseleti jogkörét.

Releváns jogszabályhelyek: 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról 1. § (3) bekezdés, 21/B. §, 22. § (1) bekezdés b) pont, 26. § (2) bekezdés, 27/A. § (12) bekezdés, 34. § (1) – (2) bekezdés, 31. §, 45/A. § (1) bekezdés, 47. § (5) bekezdés

2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról  33. § (3) bekezdés, 55. § (2) bekezdés, 94. § (1) bekezdés, 94. § (3) bekezdés, 95. § (1) bekezdés, 98. § (2) bekezdés, 98. § (3)-(6) bekezdés, 99. §, 101. § (1) bekezdés d) pont, 105. § (3) bekezdés113. §, 114. § (2) bekezdés, 116. § (3b)-(3c) bekezdés, 117/A. § (3) bekezdés, Ctv. 117/A. § (2)-(3) bekezdés, 118. § (1) bekezdés,

2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról 47. § (2) bekezdés és (4) bekezdés, 48. § (1)  bekezdés és (4) bekezdés, 53. § (1) bekezdés

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 3:112. § (1) bekezdés

2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről 12. § (1) bekezdés c) pont,

1. Fogalom-meghatározások

Megszűnési típusú eljárások azok az eljárások, amelyek szükségszerűen vagy nagy valószínűséggel a gazdasági társaság cégnyilvántartásból való jogutód nélküli törléséhez fognak vezetni: ezek a felszámolási[1], a végelszámolási[2] és a kényszertörlési eljárás[3]. Nem tartozik ide a csődeljárás, mert annak eredménye nem jár a gazdasági társaság törlésével: ha a csődeljárás sikertelen, azaz nem jött létre egyezség, vagy az a jogszabályokban foglaltaknak nem felel meg, a bíróság a csődeljárást megszünteti, és elrendeli a gazdasági társaság felszámolását[4], tehát ebben az esetben a csődeljárás átfordul felszámolási eljárássá, amelynek során törlik a cégnyilvántartásból a gazdasági társaságot. A jelen tanulmány nem foglalkozik a szerkezetátalakítási eljárás alatt lévő gazdasági társaság vezető tisztségviselőjével sem.

A megszűnési típusú eljárások nem tévesztendők össze a megszűntnek nyilvánítással, amely a cégbíróságnak a törvényességi felügyeleti eljárása során szankciós jelleggel meghozott határozata. Ez önmagában nem eredményezi a gazdasági társaság cégnyilvántartásból való törlését, erre kényszertörlés vagy – pénzügyi intézmények esetében – végelszámolás[5] útján kerül sor.

Gyakran a szakirodalom hibásan megszüntetési eljárásnak is nevezi a megszűnési típusú eljárásokat, azonban a megszüntetési eljárás az üzleti partnerek, a hatóságok és a bíróságok számára elérhetetlenné vált cég likvidálására („megszüntetésére”) irányul. Azonban a cégbíróság ez esetben sem szünteti meg, csupán megszűntnek nyilvánítja az elérhetetlen, „fantomizálódott” céget, amelyet kényszertörlés során törölnek a cégnyilvántartásból.

A vezető tisztségviselő ügyvezetői tisztségének fennállásáról és képviseleti jogának terjedelméről a megszűnési típusú eljárásokban

A gazdasági társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban látja el[6]. A megszűnési típusú eljárások szabályai nem írnak elő eltérő szabályokat a vezető tisztségviselő ügyvezetői tisztségének megszűnésére vagy képviseleti jogának korlátozására azon az alapon, hogy a vezető tisztségviselő megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban látja el a társaság ügyvezetését. Ezért a jelen tanulmányban sem teszünk különbséget a két típusú jogviszony között, és az ügyvezetői tisztségre egységesen megbízatásként hivatkozunk.

2. Felszámolási eljárás: felszámoló és vezető tisztségviselő

A felszámolási eljárás a fizetésképtelen gazdasági társaság esetében a hitelezői igények kielégítésére szolgáló eljárás, amely nagy valószínűséggel – de nem szükségszerűen – a gazdasági társaság törléséhez fog vezetni, oly módon, hogy nem kerül kielégítésre valamennyi hitelezői igény[7]. Abban az esetben, ha az adós valamennyi nyilvántartásba vett tartozásának megfizetése megtörtént, és a vitatott követelésekre és a felszámoló díjának megfizetésére biztosíték áll rendelkezésre, úgy a bíróság megszünteti a felszámolási eljárást[8], azaz nem kerül sor a gazdasági társaság törlésére.

A felszámoló a gazdasági társaság képviseletében jár el, jogkörét az általa kijelölt felszámolóbiztos útján látja el. A felszámoló képviseleti joga speciális: a felszámolás kezdő időpontjától kezdődően a gazdasági társaság vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot – tehát nem minden ügykörben – csak a felszámoló tehet[9]. Ennek megfelelően a felszámolás kezdő időpontjától kezdődően a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjét nem illeti meg a gazdasági társaság vagyonának kezelése, illetve az azzal való rendelkezési jog: az ezzel kapcsolatos valamennyi iratot át kell adnia a felszámoló részére[10].

Fontos, hogy a felszámoló cégnyilvántartásba való bejegyzésével együtt nem törlik a cégnyilvántartásból a vezető tisztségviselőt[11]. A felszámoló nem váltja le teljes mértékben a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjét, az nem válik formálisan a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjévé – ellentétben a végelszámolóval[12]. A felszámoló képviseleti joga – tartalma szerint – a gazdasági társaság elkülönült vagyonának széles körű, a munkáltatói jogok gyakorlását is magában foglaló kezelésére és a vele való rendelkezésre terjed ki[13].

A felszámoló csupán a vagyonnal való rendelkezési jogot veszi át. Valójában a felszámolás kezdő időpontjában a tulajdonosok (ti. tag, részvényes) azon joga szűnik meg, hogy a vagyonnal való rendelkezésre feljogosított vezető tisztségviselőt válasszanak[14].

A felszámolás kezdő időpontja után a gazdasági társaság képviseletére eredetileg jogosult vezető tisztségviselő továbbra is tehet a gazdasági társaság státuszával összefüggő nyilatkozatot, sőt erre meghatalmazással jogot biztosíthat másnak is[15]. Következésképpen fennmarad a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének korlátozott képviseleti joga azokra a jognyilatkozatokra nézve, amelyek nem kapcsolódnak az adós vagyonához, illetve amelyeket jogszabály nem utal kizárólagosan a felszámoló jogkörébe.

A felszámolási eljárás során a vezető tisztségviselőnél megmaradnak különösen (a) az egyezségkötésnél felmerülő jogosítványok, jogorvoslati jogok és (b) a gazdasági társaság szervezeti jogosítványa, ideértve a legfőbb szerv összehívásának jogát[16].

3. Végelszámolási eljárás: végelszámoló és vezető tisztségviselő

A végelszámolási eljárás a fizetőképes gazdasági társaság saját elhatározásán alapuló jogutód nélküli megszűnésére szolgáló eljárás. Fontos különbség a felszámolási eljáráshoz képest, hogy:

  • Harmadik személyek nem indíthatnak végelszámolási eljárást a gazdasági társasággal szemben, erre csak a gazdasági társaság legfőbb szervének elhatározása alapján kerülhet sor[17] – ezzel szemben a felszámolási eljárást a társaság hitelezője is megindíthatja[18]. E szabály alól kivétel a pénzügyi intézmény felszámolása és végelszámolása, amelyet kizárólag a Magyar Nemzeti Bank kezdeményezhet[19], illetve amelyre kizárólag a Magyar Nemzeti Bank döntése alapján kerülhet sor[20].
  • A végelszámolási eljárás szükségszerűen a gazdasági társaság törléséhez vezet – ezzel szemben a felszámolás során, ha az adós valamennyi nyilvántartásba vett tartozásának megfizetése megtörtént, és a vitatott követelésekre és a felszámoló díjának megfizetésére biztosíték áll rendelkezésre, úgy a bíróság megszünteti a felszámolási eljárást[21], azaz nem kerül sor a gazdasági társaság törlésére. A törlés végelszámolás során való szükségszerű bekövetkezése alól kivétel, hogy a legfőbb szerv elhatározhatja a végelszámolás megszüntetését és a gazdasági társaság működésének további folytatását[22].
  • Kizárólag fizetőképes gazdasági társaság határozhatja el végelszámolását[23], azaz szükséges, hogy annak vagyona előreláthatólag meghaladja a tartozásait – ezzel szemben a felszámolási eljárás fizetésképtelen gazdasági társasággal szemben folytatható le[24].

A szabályozás világosan és kompakt módon rendezi a vezető tisztségviselő jogállását: a végelszámolás kezdő időpontjában a vezető tisztségviselő megbízatása megszűnik. A végelszámolás kezdő időpontjától a gazdasági társaság önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a végelszámoló minősül[25]. Ebből az is következik, hogy a végelszámolás tartama alatt nincs lehetőség ügyvezető választására és annak cégjegyzékbe történő bejegyzésére[26].

Megbízatásának megszűnésével a korábbi vezető tisztségviselő köteles „elszámolni” az iratokkal, azokat és a kapcsolódó információkat köteles átadni a végelszámolónak[27]. A végelszámoló köteles bejelenteni a cégbíróságnak a végelszámolás megindítását, amelyben fel kell tüntetni a korábbi vezető tisztségviselő jogviszonyának megszűnését is[28].

Mivel a gazdasági társaság maga döntheti el, hogy végelszámolással meg kíván-e szűnni, ezért a jogalkotó azt sem tartja indokoltnak, hogy „felsőbb hatalmak” döntsenek a végelszámoló személyéről, az erről való döntést is meghagyja a gazdasági társaság számára[29]. Ezzel szemben a felszámolási eljárásban a bíróság rendel ki a felszámolót, mert a felszámolási eljárásban a gazdasági társaság fizetésképtelen, és ha a felszámolás alá került gazdasági társaság jogosult volna dönteni a felszámoló személyéről, úgy veszélybe kerülne a felszámolás rendeltetése: a hitelezői igények kielégítése, azaz a gazdasági társaság fizetőképességének helyreállítása. Következésképpen a végelszámoló az általános szabályok szerint nem oktrojált, a gazdasági társaság szabadon dönt a végelszámoló személyéről, szem előtt tartva a végelszámolóval szembeni követelményeket és a kizáró okokat[30]. E szabály alól kivétel a pénzügyi intézmény végelszámolója, amelyet a Magyar Nemzeti Bank jelöl ki, és további korlátozó szabály, hogy pénzügyi intézmény felszámolójának és végelszámolójának kizárólag a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben meghatározott szervezetek felszámolását végző, nonprofit gazdasági társaság rendelhető ki[31].

Fontos, hogy a végelszámolás tartama alatt a vezető tisztségviselő megbízatása nem szunnyad, hanem véglegesen megszűnik. Következésképpen, ha a legfőbb szerv elhatározza a végelszámolás megszüntetését és a gazdasági társaság működésének további folytatását, úgy dönteni kell új vezető tisztségviselő megválasztásáról is. A végelszámolás legfőbb szerv általi megszüntetésével a korábbi vezető tisztségviselő megbízatása nem éled fel.

Eltérő a helyzet az egyszerűsített végelszámolás esetében, amelynek során nem szűnik meg a vezető tisztségviselő megbízatása. A gazdasági társaság nem választ végelszámolót, a végelszámolói feladatokat a vezető tisztségviselő látja el[32].

4. Kényszertörlési eljárás: vezető tisztségviselő

A kényszertörlési eljárás a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnésére szolgáló eljárás, amelyet a cégbíróság hivatalból rendel el. A kényszertörlési eljárás nem indulhat meg a gazdasági társaság saját elhatározásából – ezzel szemben a felszámolás és a végelszámolás megindítása alapulhat a gazdasági társaság legfőbb szervének döntésén. A kényszertörlési eljárás megindításának okai részben szankciós jellegűek, részben anyagi jogszabályokon alapulnak.

A kényszertörlési eljárás kezdő időpontjában a vezető tisztségviselő megbízatása nem szűnik meg, azonban az általa megtehető jognyilatkozatok köre széles körű korlátozás alá esik. Elvi szinten rögzítésre kerül, hogy a vezető tisztségviselő a kényszertörlési eljárás alatt a hitelezői érdekek figyelembevételével köteles eljárni. A kényszertörlési eljárás megindítását követően a vezető tisztségviselő:

  • a gazdasági társaság nevében új kötelezettséget nem vállalhat;
  • a gazdasági társaságot terhelő kötelezettséget nem elégítheti ki; és
  • a gazdasági társaság vagyontárgyát nem ruházhatja át, nem terhelheti meg[33].

A kényszertörlési eljárás alatt a gazdasági társaság vagyontárgyának átruházására kötött szerződés vagy a vezető tisztségviselőnek a gazdasági társaság vagyontárgyának elidegenítésével, illetve megterhelésével kapcsolatos jognyilatkozata semmis[34].

A fenti tilalmak nem alkalmazandók abban az esetben, ha a cégbíróság engedélyezte, hogy a kényszertörlési eljárás tartama alatt a gazdasági társaság a szokásos napi üzletmenetet meg nem haladó üzletszerű gazdasági tevékenységet végezzen. Ilyenkor a vezető tisztségviselő a hitelezői érdekek figyelembevételével megtehet minden ahhoz szükséges intézkedést, hogy a cégbíróság megszüntesse a kényszertörlési eljárást[35].

Exlex állapot, ha a végelszámolási eljárás során a cégbíróság megindítja a kényszertörlést. A kényszertörlési eljárás kezdetével a végelszámoló tisztsége megszűnik, aki a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjét váltotta fel, így a gazdasági társaságnak nem marad sem végelszámolója, sem vezető tisztségviselője. A helyzet kezelésére a jogalkotó általánosan előírja, hogy a kényszertörlési eljárás során a volt végelszámoló köteles a cégbírósággal és az adóhatósággal együttműködni, és a kényszertörlési eljárás lefolytatása érdekében valamennyi rendelkezésére álló információról a cégbíróságot és az adóhatóságot tájékoztatni[36]. Erre ágazati jogszabály is ráerősít: a volt végelszámolót megilletik az adózói jogok és terhelik az adózói kötelezettségek[37].

Általános szabály, hogy a vezető tisztségviselő vagy – ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg – a volt végelszámoló köteles a jogutód nélküli megszűnéssel együtt járó kötelezettségeket teljesíteni[38]. E körben a vezető tisztségviselő vagy – ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg – a volt végelszámoló köteles:

  • az adókötelezettségeket teljesíteni[39], és az adót és a költségvetési támogatást megállapítani, bevallani és befizetni[40];
  • a kényszertörlési eljárást megelőző nappal, mint mérlegfordulónappal, számviteli beszámolót készíteni, majd azt a számviteli törvényben foglaltak szerint letétbe helyezni és közzétenni[41];
  • a kényszertörlési eljárást elrendelő végzés közzétételét követő húsz napon belül a kényszertörlés alatt álló gazdasági társasággal jogviszonyban álló munkavállalók részére a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjáig esedékes bért kifizetni[42]; és
  • a bérekkel kapcsolatos adókat levonni, bevallani és befizetni[43].

Összegezve, ha a kényszertörlési eljárást végelszámolási eljárás előzte meg, úgy – mivel a végelszámoló tisztsége a kényszertörlési eljárás kezdetével megszűnik, és a gazdasági társaságnak nincs vezető tisztségviselője sem – a volt végelszámolót terhelik a fenti adózói kötelezettségek és illetik meg az adózói jogok is. A volt végelszámoló képviseleti joga mindaddig fennmarad, amíg a gazdasági társaság nem gondoskodik új vezető tisztségviselő kinevezéséről[44].

A cikk szerzője a Siegler Bird & Bird Ügyvédi Irodával együttműködő ügyvéd, végrehajtási jogi szakjogász (LL. M.).

[1] A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény („Cstv.”) 1. § (3) bekezdése.

[2] A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény („Ctv.”) 94. § (1) bekezdése.

[3] Ctv. 118. § (1) bekezdése.

[4] Cstv. 21/B. §.

[5] A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény („Hpt.”) 47. § (4) bekezdése.

[6]A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:112. § (1) bekezdése.

[7] Cstv. 1. § (3) bekezdése.

[8] Cstv. 45/A. § (1) bekezdése.

[9] Cstv. 27/A. § (12) bekezdése, 34. § (2) bekezdése.

[10] Cstv. 31. §.

[11] Ctv. 26. § (2) bekezdése.

[12] Ctv. 98. § (2) bekezdése.

[13] Cstv. 47. § (5) bekezdése.

[14] Cstv. 34. § (1) bekezdése. A Kúria Polgári Kollégiuma Joggyakorlat-elemző Csoportjának 2016.El.II.JGY.G.2. számú véleménye.

[15] BH 1998.7.355. A Kúria Polgári Kollégiuma Joggyakorlat-elemző Csoportjának 2016.El.II.JGY.G.1. számú véleménye.

[16] Ctv. 55. § (2) bekezdése. Nagykommentár a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvényhez, 15. cím, 2. pont.

[17] Ctv. 94. § (3) bekezdése.

[18] Cstv. 22. § (1) bekezdés b) pontja.

[19] Hpt. 53. § (1) bekezdése.

[20] Hpt. 48. § (1) bekezdése.

[21] Cstv. 45/A. § (1) bekezdése.

[22] Ctv. 33. § (3) bekezdése, 113. §.

[23] Ctv. 94. § (1) bekezdése, 95. § (1) bekezdése.

[24] Cstv. 22. § (1) bekezdése.

[25] Ctv. 98. § (2) bekezdése.

[26] Fővárosi Ítélőtábla 14.Cgf.43.941/2008/4.

[27] Ctv. 98. § (3)-(6) bekezdése.

[28] Ctv. 101. § (1) bekezdés d) pontja.

[29] Ctv. 98. § (1) bekezdése.

[30] Ctv. 99. §.

[31] Hpt. 47. § (2) bekezdése, 48. § (4) bekezdése.

[32] Ctv. 114. § (2) bekezdése.

[33] Ctv. 116. § (3b) bekezdése.

[34] Uo.

[35] Ctv. 116. § (3c) bekezdése.

[36] Ctv. 105. § (3) bekezdés.

[37] Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény („Art.”) 12. § (1) bekezdés c) pontja.

[38] Ctv. 117/A. § (3) bekezdése.

[39] Uo.; Art. 12. § (1) bekezdés c) pontja.

[40] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2022. április 28. napján kelt, 63. számú, „A kényszertörlési eljárással kapcsolatos tudnivalók” című információs füzete („NAV Információs Füzet”). 3. o. https://nav.gov.hu/ugyfeliranytu/nezzen-utana/inf_fuz/2022 Utoljára letöltve: 2023. szeptember 21. napja.

[41] Ctv. 117/A. § (3) bekezdése.

[42] Ctv. 117/A. § (2) bekezdése.

[43] NAV Információs Füzet. 3. o. https://nav.gov.hu/ugyfeliranytu/nezzen-utana/inf_fuz/2022 Utoljára letöltve: 2023. szeptember 21. napja.

[44] Uo.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 16.

Niveus: az éves forgalom egynegyede veszhet el az utódlás után

A Niveus Consulting Group felmérést készített a magyarországi kkv szektorban azon vállalkozásoknál, ahol az elmúlt esztendőkben generációváltásra került sor, és a cégvezetést nem közvetlenül rokoni kapcsolaton keresztül vették át. A felmérés alapján a magyarországi kis- és középvállalkozásoknál az elmúlt esztendőkben az éves forgalom közel negyedét, átlagosan 22,5 %-át vesztették el mindössze egy üzleti éven belül azon vállalkozások, melyeknél nem a megfelelő utód vette át az ügyvezetést. Egyes esetekben pedig nem csak forgalomcsökkenésről, de komoly veszteségekről, csődközeli állapotról is beszélhetünk.

2024. július 15.

A privátbanki változások a pénzügyi úri szabók digitális utódjait követelik

A hivatali időben elérhető, megszokott termékcsoportokat kínáló privátbankárok helyét az éjjel-nappal, a chaten vagy épp a social media felületein elérhető, eddig elképzelhetetlennek tűnő szakterületeken is kompetenciákat felmutatni tudó tanácsadók veszik át a vagyonkezelési piacon, ám a személyes faktor sem tűnik el, csak éppen teljesen átalakul – így vélekednek a Blochamps Capital kutatásában megkérdezett privátbanki szolgáltatók, akik az ügyfelek megtartása és megszerzése mellett egyre nagyobb kihívásnak tartják a hozzáértő szakemberek megtartását is.

2024. július 15.

Takarító robot: a magyar mérnöknőnek sikerült, ami még senkinek!

Egy innovatív takarító robot nyerte el idén az év ötletéért járó elismerést a Magyar Ipari Célgép Nagydíj átadó ünnepségén. Az immár negyedik alkalommal megrendezett Gépész Szalon június végi díjátadóján a szakma legjobbjai gyűltek össze a Millennium Házában. Összesen nyolc kategóriában tüntették ki az elmúlt év legkiemelkedőbb pályamunkáit és három különdíjat osztott ki a zsűri, köztük volt Csikós Irén, aki egy vegyiüzem poros szállítópályáinak tisztítási problémájára tervezett egy innovatív takarító robotot, és a BBM csapata, akik kiemelkedő ipari célgéppel nyertek, a pályázatot mesterséges intelligencia segítségével szerkesztett zenével adták be.