A vezető tisztségviselők juttatásaival kapcsolatos adózási szabályok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A gyakorlatban igen gyakran összekeveredik az ügyvezető és a cégvezető fogalma. Szinte szinonimaként használják ezt a két kategóriát. A két fogalom jelentésének tisztázása azért fontos, mert a cégvezetők és az ügyvezetők eltérő jogviszonytípusok alapján láthatják el a tevékenységüket. A magánszemélynek a vállalkozással létesített polgári jogi jogviszonya pedig befolyásolja, hogy milyen juttatásokat kaphat. A fogalmak tisztázásában segítségünkre van a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk).

A Ptk. 3:113. § (1) bekezdése kimondja: „A cégvezető olyan munkavállaló, aki a vezető tisztségviselő rendelkezései alapján irányítja a társaság folyamatos működését. A Ptk. meghatározása szerint a cégvezető a vezető tisztségviselők munkájának segítése érdekében kerülnek kinevezésre. Nagyobb vállalkozás esetében a különböző telephelyeken vagy fióktelepen akár több korlátozott hatáskörű cégvezető is tevékenykedhet. Az ügyvezetővel ellentétben a cégvezető mindenképpen munkaviszonyban dolgozik, feladata pedig az operatív vezetés. Az ügyvezetés általános képviseleti jogot biztosíthat a számára, így döntési jogkörrel is felruházható. A cégvezetők juttatásaira ugyanazok az adó és járulékfizetési szabályok vonatkoznak, mint bármely más alkalmazott munkabérére, ezért a cégvezetők juttatási rendszerére külön nem érdemes kitérni.

Az ügyvezető a gazdasági társaság vezető tisztségviselője. Ezt a szerepkört egy vagy több személy is betöltheti, amennyiben a törvényben meghatározott kizáró és összeférhetetlenségi tényezőknek megfelelnek.

Az ügyvezető nem szerezhet részesedést másik azonos főtevékenységet megjelölő gazdasági szervezetben. Feladatkörét az alapító okirat és a vállalkozás tulajdonosa(i) határozzák meg, ám alapvetően a mindennapi működéshez szükséges teendőket látja el, így gondoskodik a szerződések előkészítéséről, tárgyal, munkaerőt szervez, s gondoskodik a szükséges alapanyagok és eszközök beszerzéséről is. Döntési jogköre – tehát aláírási joga is – van a munkaköréhez kötődő területeken. Tevékenységéért bizonyos mértékben kártalanítási és kártérítési felelősséggel tartozik.

A Ptk. 3:112. §-a értelmében a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint:

  • megbízási jogviszonyban (2013. évi V. törvény), vagy
  • munkaviszonyban láthatja el (2012. évi I. törvény).

Az ügyvezető lehet:

  • természetes személy, egyéni vállalkozó vagy jogi személy,
  • belföldi vagy külföldi illetőségű,
  • tagi jogviszony keretében a természetes személy lehet főfoglalkozású, többes jogviszonyos, vagy kiegészítő tevékenységet folyatató.
  • nem közreműködő tag esetében az ügyvezető lehet „aktív dolgozó”, kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas), vagy akár nappali tagozatos diák is.

A személyi jövedelemadóztatást nem befolyásolja, de a szociális hozzájárulási adót, a szakképzési hozzájárulást és a járulékfizetési kötelezettséget igen, hogy az érintett magánszemély biztosítottnak minősül-e.

Kapcsolódóan sok kérdés is felmerülhet (a teljesség igénye nélkül):

  • Betölthető-e az ügyvezetői poszt részmunkaidőben (a Ptk. előírásaira is gondolva)?
  • Kell-e középfokú végzettség vagy diploma, esetleg meghatározott más képesítés a teendők ellátásához?
  • Mekkora a legkisebb összegű munkabér, amit az ügyvezető kaphat?
  • Figyelembe kell-e venni a járulékalap-minimum szabályokat?
  • Lehet-e nulla forint a megbízási díj összege?
  • Milyen devizanemben fizethető a munkabér, megbízási díj és egyéb pénzbeli juttatások?
  • Kiküldetés esetén mekkora összegű napidíj illeti meg?
  • Milyen költségtérítésre jogosult az ügyvezető?
  • Milyen juttatásokra jogosult és milyen juttatásokat kaphat ügyvezetőként?
  • Kaphat-e munkáltatói kölcsönt kedvezményesen?
  • Kaphat-e „testre szabott” különleges juttatásokat?
  • Lehet-e az ügyvezető alkalmi munkavállaló?

Mint az a fentiekből is látszik, igen összetett a kérdés, de akár bonyolítsuk tovább. Az ügyvezető juttatása (a teljesség igénye nélkül) lehet:

  • munkabér, jutalom, prémium, túlóra, pótlék stb;
  • végkielégítés (törvényi kötelezettségnek megfelelő vagy azt meghaladó);
  • megbízási díj;
  • tagi jövedelem;
  • munkáltató, kifizető által önként adott juttatás (pénzben és természetben), amely tartozhat az Szja tv. 70. , 71. 72. §-a alá, lehet adómentes vagy jogviszonynak megfelelően adózó;
  • jogszabály által kötelezően adandó juttatások (pl. munkaruha juttatás);
  • költségtérítés (kötelező és önként adott),
  • osztalék;
  • értékpapír, stb.

További részleteket a témában itt olvashat.

A cikk szerzője Sándorné Új Éva okleveles adószakértő, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója.

cégvezető éés ügyvezető


Kapcsolódó cikkek

2024. június 17.

Július elsején indul az otthonfelújítási program

Július elsején indul az otthonfelújítási program, hosszabb futamidővel és többféle tevékenységre igényelhető támogatás – közölte az Energiaügyi Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium.

2024. június 17.

Vegyes képet mutat a középkorúak keresetének alakulása

Vegyes képet mutat a bevételek alakulása a 30-59 éves korosztályban: a válaszadók 52 százaléka növekedésről számolt be, közel 35 százalékuknál nem történt változás, 13 százalékuknak pedig kevesebb jutott az elmúlt egy év során – áll a K&H biztos jövő felmérésében.

2024. június 14.

Még mindig sokan mondanak le a nyaralásról

Nagyon vegyes a kép az utazási tervek terén. Összességében javult a középkorúak utazási helyzete, és akik terveznek nyaralást, azok többet szánnak erre a K&H biztos jövő index szerint, de a koronavírus járvány utáni időszakhoz képest még mindig visszafogottnak mondható az utazási kedv. Ráadásul még mindig sokan vannak, akik a pénzhiány miatt nem tudnak hosszabb vakációt beiktatni: a válaszadók 71 százalékánál ez az indok. Ez az arány nem sokkal alacsonyabb a tavalyi 77 százaléknál, viszont még mindig jóval meghaladja a tavalyelőtti 58 százalékos arányt.