A Vibert vizsgálja a GVH


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárásában vizsgálja, hogy hirdethető-e jogszerűen ingyenesként és biztonságosként a Viber – közölte a hivatal pénteken.

A közlemény szerint a versenyhatóság az eljárás során azt vizsgálja, hogy jogszerűek-e a chatalkalmazást üzemeltető Viber Media S.á.r.l. kereskedelmi gyakorlatának egyes elemei. A vállalkozás ugyanis a szolgáltatásról azt állítja, hogy az alkalmazás ingyenes.

A rendelkezésre álló információk alapján azonban az alkalmazás elérésének feltétele, hogy a fogyasztói regisztráció, illetve a szolgáltatások használata során a fogyasztók adataikat a vállalkozás rendelkezésére bocsássák. Valószínűsíthető, hogy az adataik átadásával a felhasználók ellentételezést nyújtanak a szolgáltatásért, azaz, a vállalkozás megtéveszthette a fogyasztókat az ingyenesség állításával – áll a közleményben.

Ugyancsak vizsgálható a hivatal szerint a szolgáltatás biztonságossága, mert feltételezhető, hogy a végpontok közötti titkosítás nem érvényesül az alkalmazáson belüli valamennyi beszélgetés vonatkozásában (például chat-botok használatakor vagy a közösségen belüli interakció alatt).

A vállalkozás továbbá nem tette magyar nyelven is hozzáférhetővé a Viber alkalmazás igénybevételének legfontosabb feltételeire – egyebek közt az adatkezeléssel érintett adatokra, a végpontok közötti titkosítással érintett beszélgetések körére – vonatkozó tájékoztatásokat a magyarországi fogyasztók számára, ami szintén minősíthető tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat folytatásának.

Decemberben a GVH 1,2 milliárdos bírságot szabott ki a Facebookra, amiért ingyenesként hirdette szolgáltatását nyitóoldalán és Súgóközpontjában, miközben nem hangsúlyozta, hogy a fogyasztóktól nyert adatokból a vállalkozás hasznot húz, így a felhasználók adataikkal fizettek a szolgáltatásért.

A versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a feltételezett jogsértést elkövette. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul. Az eljárás lefolytatására biztosított időtartam három hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 7.

OC: Emelkednek az árak a fővárosi ingatlanpiacon

Némi lassulás és kismértékű csökkenés után újfent emelkedő árspirál jellemezi a fővárosi ingatlanpiacot, a legmarkánsabban a családi házak négyzetméterára nőtt, ismertette az Otthon Centrum elemzési vezetője az első negyedéves adatokat.

2024. május 7.

GKID-Mastercard: elfogyni látszik a belföldi e-kereskedelem lendülete

Továbbra sem látszik a fellendülés a belföldi e-kereskedelmi piacon. Ráadásul a jelenség nem magyar sajátosság, szinte minden régiós és EU-s piacot érint. Az okok között pedig elsősorban az elmúlt két év folyamatos vásárlóerő-csökkenése,  valamint a látványosan megerősödő kínai e-kereskedők térhódítása áll. Ebben a piaci környezetben az online vásárlókért folyó versenyben egyre nehezebb dolga van a hazai vállalkozásoknak – derül ki a GKID és a Mastercard közös, Digitális Kereskedelmi Körkép néven publikálásra kerülő riportjának legújabb, 2024-es kiadásából.

2024. május 7.

OTP Mobil: Még mindig óvatlan az online vásárló magyarok ötöde

A magyar lakosság majdnem háromnegyede rendszeresen vásárol és fizet interneten keresztül (69 százalék), és szinte mindenki (97 százalék) tudatában van az ezzel járó kockázatoknak. A megkérdezettek négyötöde legalább egy módszert alkalmaz is a biztonsága érdekében viszont ötből egy fő még mindig nem ellenőrzi a fizetési felületek hitelességét – derült ki az OTP Mobil friss felméréséből.A magyar lakosság majdnem háromnegyede rendszeresen vásárol és fizet interneten keresztül (69 százalék), és szinte mindenki (97 százalék) tudatában van az ezzel járó kockázatoknak. A megkérdezettek négyötöde legalább egy módszert alkalmaz is a biztonsága érdekében viszont ötből egy fő még mindig nem ellenőrzi a fizetési felületek hitelességét – derült ki az OTP Mobil friss felméréséből.