150 millió forintos fővárosi bírságot kapott a Ryanair


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem tett teljes körűen eleget az utasokkal szembeni tájékoztatási kötelezettségének a Ryanair a tavaly júliusi 27-i Amman-Budapest járatán, amely Budapest helyett Pozsonyban szállt le, ezért Budapest Főváros Kormányhivatala 150 millió forintos fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki a részére.

A kormányhivatal még tavaly kezdeményezett eljárást a Ryanair 2019. július 27-ei Amman-Budapest járatával kapcsolatban, amely a rossz időjárási körülmények miatt nem Budapesten, hanem Pozsonyban szállt le.

A vizsgálat során kiderült, a légitársaság nem nyújtott naprakész tájékoztatást az utasoknak arról, hogy a jogaik érvényesítése érdekében mely hatósághoz fordulhatnak, illetve nem tájékoztatta arról sem őket, hogy milyen alternatív közlekedési lehetőségeket tudnak választani annak érdekében, hogy az eredeti célállomásukat elérjék.

Budapest Főváros Kormányhivatala minden esetben szigorúan fellép az utasok védelme érdekében, és elvárja a légitársaságoktól, hogy eleget tegyenek utasaikkal szembeni kötelezettségeiknek – áll a közleményben.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 21.

A GVH hat magyar véleményvezérrel és számos hirdető céggel szemben indított eljárásokat

Az influenszereket követő fogyasztók és a tiszta piaci verseny elősegítése érdekében a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárásokat indított hat magyar influenszerrel, számos hirdető céggel, közreműködő reklámügynökséggel szemben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt – közölte a hatóság kedden.

2024. május 21.

Az üres iroda fenntartása a legdrágább

Az elmúlt időszakban jelentősen átalakultak az irodahasználati szokások, ráadásul belépett a munkaerőpiacra a Z-generáció, amelynek tagjai nagyobb szabadságot, rugalmasságot várnak el az őket foglalkoztató vállalatoktól, valamint az irodákban is élményekre vágynak. Mindez kettős kihívást jelent a megfelelő munkahelyi környezet kialakításával, fenntartásával foglalkozó szakembereknek és a HR-eseknek. Új megközelítésre van szükség, hogy a dolgozók ne kényszerként éljék meg a bejárást, és a lehető legjobb teljesítményt nyújtsák az irodai munkában.