Adótanácsadók: árthat az iparkamarai tagság


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete nem ért egyet azzal a javaslattal, hogy vállalkozásoknak kötelező legyen belépni a gazdasági és iparkamarába, mert ez terheik további növelését jelentené valós érdekképviseleti tartalom nélkül – mondta el Zara László elnök a szervezet június 3-i sajtótájékoztatóján.


Az Adótanácsadók Egyesületének álláspontja szerint elsősorban a szakmai alapon és önkéntesen létrejövő szervezetek tudnak költséghatékonyan és szakszerűen segítséget nyújtani tagjaiknak, mert ismerik a szakmai előírásokat, a problémákat. Továbbá az ilyen szervezetekben a vezetés is közvetlenebbül érdekelt tagjai magasabb színvonalú kiszolgálásában, érdekeik képviseletében, mert ha ezt nem teszi, akkor nem lesz kellő számú fizető tagsága.

Ezért az Egyesület nem tartja indokoltnak a kötelező gazdasági és iparkamarai tagságot azoknak a vállalkozásoknak az esetében, amelyek már tagjai valamely szakmai egyesületnek, érdekképviseletnek, köztestületnek.

Ennek kötelezővé tétele nem szolgálja a vállalkozások érdekeit, hiszen várhatóan növekvő tagdíjterhekkel kell majd számolniuk érdemi szolgáltatások nélkül. Ráadásul a magasabb költségek mellett a kis- és középvállalkozásoknak nem is lesz beleszólási lehetőségük az őket érintő ügyekbe, mivel a tervek szerint a nagyobb vállalkozások több szavazatot is kapnának.

Az Egyesület ezzel összhangban elhibázottnak tartja a vállalkozások kötelező regisztrációját és ennek évi 5000 Ft-os díját is. Az ellen pedig éppen tagságának védelmében tiltakoznak az Adótanácsadók, hogy az iparkamara annak érdekében, hogy a regisztrációs díjért cserébe nyújtson valamit, adótanácsadást kínál a tagjainak, többek között adótanácsadóknak, könyvelőknek és üzleti tanácsadóknak is.

2014. június 24.: SZÁMVITEL A GYAKORLATBAN

Több ponton módosult a számviteli törvény, az új szabályok a 2014. évi üzleti évtől kötelezően alkalmazandók.

Szakmai képzésünk keretében felkészülhet a változásokra, megtudhatja, hogyan kell elszámolni a behajtási költségátalányt, a pénztárgépek beszerzéséhez kapott állami támogatást vagy a transzferár-korrekciót, értesülhet arról is, hogy hogyan módosultak a beszámolókészítés szabályai felszámolás és végelszámolás során.

Jöjjön el 2014. június 24-én szakmai konferenciánkra! Tegye fel kérdését szakértő előadónkank, Saxné dr. Andor Ágnesnek!

Helyszín: Wolters Kluwer Kft. Előadóterme, 1117 Budapest Prielle Kornélia u. 21-35.

Bővebb információk és jelentkezés itt

Ez a kör tehát kétszeresen is rosszul jár, hiszen egyrészt nincs szükségük arra a szolgáltatásra, aminek a fejében a díjat tőlük is beszedik, másrészt az ő képviseletükre is hivatott szervezet ezzel éppen piacukat rontja. A helyzet visszássága könnyen felismerhető, ha elképzeljük, hogy az iparkamara a jövőben más területeken is ingyenes szolgáltatást kínálna tagjainak: pl. fuvarozást, befektetési tanácsadást, karbantartást kínálna a tagdíj fejében kiszorítva ezeket a cégeket piacukról.

Ugyanakkor köztudott, hogy a kötelező gazdasági- és iparkamarai tagság egyszer már csődöt mondott, és a jelenlegi regisztráció is csak arra alkalmas, hogy a vállalkozások terheit éves szinten mintegy 2,5 milliárd forinttal növelje. Azt, hogy a vállalkozások nem látják értelmét a tagságnak abból is láthatjuk, hogy a plusz szolgáltatások ígérete és az adóbehajtási fenyegetés ellenére is csak körülbelül 55-60 százalékuk fizette be a regisztrációs díjat.

Az Adótanácsadók Egyesülete tehát felhívja a szakmai és az egyéb vállalkozói érdekképviseleteket, valamint az önkéntes és kötelező szakmai köztestületeket, hogy  emeljék fel szavukat a kötelező gazdasági és iparkamarai tagság ötlete ellen, amely nem szolgálja az általuk képviseltek érdekeit, és terheiket érdemi beleszólási lehetőség és szolgáltatási tartalom nélkül tovább növeli majd.


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 20.

Steiner Attila: a geotermikus energia hozzájárulhat hazánk versenyképességének javításához

Kiemelkedő adottságainak köszönhetően a geotermikus energia Magyarországon a zöldgazdaság egyik húzóágazatává válhat és hozzájárulhat az ország versenyképességének javításához, miközben jelentős mennyiségben válthat ki fosszilis energiahordozókat – mondta Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium (EM) energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára pénteken a Budapest Geothermal Summit konferencián.

2024. szeptember 19.

A fogyasztóvédelmi intézményrendszer megerősítését tervezi a kormány

Több versenyképes hazai webshop és a digitalizációhoz igazodó fogyasztóvédelem szükséges a magyar vásárlók érdekében, a kormányon belül jelenleg zajlik a tervezés a fogyasztóvédelem intézményrendszerének megerősítéséről – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Gazdasági Versenyhivatal „Digitális Fogyasztóvédelem 2024” című konferenciáján csütörtökön Budapesten.

2024. szeptember 19.

Európai második az új e-autók számának bővülése Magyarországon

Az újonnan forgalomba helyezett tisztán elektromos személygépkocsik száma több mint másfélszeresére nőtt Magyarországon idén január-augusztusban a megelőző év azonos időszakához képest – közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM) a Facebook-oldalán csütörtökön.