Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A tavalyi visszaeséshez hasonló mértékű növekedést produkált a magyar gazdaság az idei harmadik negyedévben. Az 1,8 százalékos bővülés ugyanakkor – amint az az InfoTandem heti infografikájáról is leolvasható – javarészt a mezőgazdaságnak, vagyis elsősorban a kedvező időjárásnak köszönhető.
Utoljára hét évvel ezelőtt, 2006-ban nőtt gyorsabban a harmadik negyedéves GDP, mint az idén. Az előző esztendő hasonló időszakához képest – a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint – 1,8 százalékkal bővült a bruttó hazai termék 2013 júliusa és szeptembere között. Tavaly ilyenkor gyakorlatilag ugyanekkora visszaesést regisztráltak.
Ez az előjelváltás kétségkívül örömteli fejlemény, ugyanakkor érdemes emlékeztetni, hogy a háttérben nem annyira a gazdaság motorjának felpörgése, mint inkább az időjárás kegye húzódik meg. Szektoronként vizsgálódva ugyanis kiviláglik, hogy a bázisidőszakhoz viszonyítva igazán kiugró teljesítményt – 27,6 százalékos növekedést – csupán a mezőgazdaság tud felmutatni, a váratlanul jó negyedéves adatért így tehát alapvetően a kedvező természeti körülményeknek tartozunk köszönettel.
Másfelől, az agrárium mostani produkciója azért is lehetett ennyire szemkápráztató, mert 2012. harmadik negyedévében – akkor épp a masszívan ellene dolgozó időjárás okán – a szektor hasonlóan brutális (23,8 százalékos) zuhanást volt kénytelen elszenvedni, így volt honnan feljönni…
Ugyanez az összefüggés rajzolódik ki, ha azt nézzük meg, hogy az egyes nemzetgazdasági ágazatok hány százalékpontot tettek hozzá az 1,8 százalékos eredményhez. Itt is messze kiemelkedik a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat szektor, a maga 1,4 százalékpontos hozzájárulásával. Az összevont ágazati csoportok közül a második legnagyobbat az építőipar dobta, 0,3 százalékponttal, illetve 7,3 százalékos bővüléssel. Az ipar 0,4 százalékos növekedése már csak 0,2 százalékpontot hozott a konyhára, hasonlóan a szolgáltatásokhoz, amelyek amúgy együttesen stagnáltak (növekedési rátájuk mindössze 0,1 százalékot ért el).
Finomabb ágazati bontással persze ennél árnyaltabb kép rajzolható ki. Az iparon belül például a feldolgozóipar 1,7 százalékos tempója már viszonylag jónak számít, amit 0,4 százalékpontos GDP-hozzájárulása is mutat. Miután az autószektor kezd kikecmeregni a válságból, a feldolgozóiparon belül a közúti járműgyártás területén volt a legnagyobb a növekedés, amelyet a kivitel hajtott. A fontosabb alágazatok mezőnyében viszont például a gyógyszergyártás visszaesett, mert termékei iránt gyengült a külföldi kereslet.
Az ingatlanpiac továbbra is pang; a szolgáltatások közül az ingatlanügyletek ágazatnál 5,8 százalékos visszaesést regisztráltak, amely már komoly – 0,4 százalékpontos – visszahúzó erőként jelentkezett a negyedéves GDP-adat szempontjából is. Szintén negatív előjelű volt a pénzügyi és biztosítási tevékenység hozzájárulása, ellenben a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, illetve az információ és kommunikáció ágazatok – ha csak minimális mértékben is – erősítették a harmadik negyedéves összteljesítményt.
