Állami cégek kerülhetnek a tőzsdére

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Állami közműszolgáltatók válhatnak tőzsdei szereplőkké, a részvényvásárlásokat adótámogatásokkal élénkíthetik  – vázolta a jegybank elképzeléseit az MNB alelnöke.

Az állami vállalatok és a kis- és középvállalkozások tőzsdére lépését szeretné elősegíteni az MNB, amely az év végéig egy nagy, stratégiai anyagot publikál tőzsdei terveiről – mondta a portfolio.hu tudósítása szerint előadásában Nagy Márton, az MNB alelnöke a Portfolio Öngondoskodás konferenciáján. Az egyelőre nem derült ki, sikerül-e megvennie a jegybanknak a BÉT-et, az viszont igen, hogy nagyon nagy tőzsdefejlesztésre készülnek – olvasható a portfolio.hu-n.

A BÉT kínálati oldala az állami cégekkel, a kkv-kal – például az autóipari beszállító cégekkel – és a nagy hazai tulajdonú cégekkel bővülhet a jegybank tervei szerint – mondta az alelnök az MTI összefoglalója szerint.  Az állami vállalatok közül első lépésben a közszolgáltató cégeket és az állami bankokat (MKB, Budapest Bank) lehet tőzsdére vinni – mondta Nagy Márton.

 A tőzsdére lépés előnyei közé sorolta az alelnök az ügyfélbizalom növekedését, a transzparenciát, a marketing értéket és az eladósodás nélküli forrás bevonást, hozzátéve, hogy meg kell találni a tőzsdei és a banki finanszírozás optimális arányát.

Új Közbeszerzési törvény – Új irányelvek
Az előadásokon szó lesz többek között az új bírálati szempontokról, a szerződésmódosításokról, a kizáró okokról, összeférhetetlenségről, az üzleti titokról, valamint az igazolásmódról is. Időpont: 2015. november 3. Részletes program és jelentkezés >>

Az állami vállalatoknak azért előnyös a tőzsdei jelenlét, mert a transzparencia fegyelmező erővel bír, így piaci cégként működnek – tette hozzá az alelnök.

A keresleti oldal adótámogatással növelhető, így részvényvásárlók lehetnek az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárak, de a lakosság is.

A tőzsdék általában fontos szerephez jutnak a vállalkozások finanszírozásában, de a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) nem tölti be kellően ezt a szerepet, így lemaradt a régiós versenyben. 

A tőzsdék egyik jellemzője a kapitalizációjuknak a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított aránya, amely a bukaresti tőzsdén 10 százalék, a BÉT-en 18 százalék, míg a prágain 19, a bécsin 25, a varsóin pedig 38 százalék. A régiós tőzsdék összefogása sem hozott eredményt a kapitalizáció bővítésében, mivel Varsóé a teljes kapitalizáció fele, Bécsé 28 százalék és a maradékon osztozik a többi tőzsde; emellett a varsói tőzsdén 460, míg a budapestin 50 céget jegyeznek – ismertette Nagy Márton.

Az állami cégek tőzsdei szerepére a lengyel PKO bankot hozta fel, amelynek 75 százaléka van állami tulajdonban, mégis piaci alapon és jól működik. A kkv-k számára pedig külön szekciót lehet létrehozni a tőzsdén, ezt Varsó, Bukarest és Prága már megtette. 

Végezetül arra tért ki az előadó, hogy nemzetközi roadshow-k keretében is fel kell építeni a BÉT márkanevét és hosszabb távon Budapest a régió pénzügyi központja lehet.

---