Államosítanák a távhőcégeket, a módja kérdéses
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Egyelőre nem világos, hogy a távhőszolgáltatók miként kerülnek állami kézbe – írja a Magyar Nemzet.
Bár a kormány csaknem egy hónapja bejelentette, hogy tárgyalásokat kezdett az önkormányzatokkal távhőcégeik átadásáról, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, Schmidt Jenő nem tud arról, hogy zajlanának ilyen egyeztetések – olvasható a Magyar Nemzet cikkében.
Kovács Róbert, az önkormányzatok számára gazdasági tanácsadást végző Helyi Obszervatórium Kft. ügyvezető igazgatója alapnak úgy nyilatkozott: nincsenek kétségei afelől, hogy a kormányzat megtalálja annak a módját, hogy miként vegye el a helyhatóságok távhővállalatait anélkül, hogy megfizetné azok valós értékét. Kovács úgy vélte: bármilyen ajánlattal áll elő a kabinet, a helyhatóságok kénytelenek lesznek elfogadni azt, mert minden téren kiszolgáltatott helyzetben vannak.
Schmidt Jenő úgy véli: az is lehetséges, hogy a kormányzat nem tulajdonjogot szerez majd a hőszolgáltatókban, hanem csak üzemeltetői jogokat. Ebben az esetben pedig elegendő megállapodást kötni a működtetési jogok átruházásáról, nincs szükség a vagyon átadására. Az elnök szerint akárhogyan dönt is a kabinet, a zsebébe kell nyúlnia. Az elmúlt évek során végrehajtott rezsicsökkentés, s annak keretei között a távhőtarifák mérséklése miatt ugyanis a hőszolgáltatók zöme veszteséges lett, s emiatt évi 50-60 milliárd forint támogatásra van szükségük a talpon maradáshoz. Ezen pedig nem változtat az sem, ha az önkormányzatok helyett maga az állam üzemelteti a távhőtársaságokat. Így, hacsak nem történik meg az árak emelése, a kormányzatnak a jövőben is biztosítania kell a kompenzációt, ellenkező esetben ugyanis csődbe juthatnak a hőszolgáltatók – olvasható a lapban.