Államosítanák a távhőcégeket, a módja kérdéses


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egyelőre nem világos, hogy a távhőszolgáltatók miként kerülnek állami kézbe – írja a Magyar Nemzet.


Bár a kormány csaknem egy hónapja bejelentette, hogy tárgyalásokat kezdett az önkormányzatokkal távhőcégeik átadásáról, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, Schmidt Jenő  nem tud arról, hogy zajlanának ilyen egyeztetések – olvasható a Magyar Nemzet cikkében.

Kovács Róbert, az önkormányzatok számára gazdasági tanácsadást végző Helyi Obszervatórium Kft. ügyvezető igazgatója alapnak  úgy nyilatkozott: nincsenek kétségei afelől, hogy a kormányzat megtalálja annak a módját, hogy miként vegye el a helyhatóságok távhővállalatait anélkül, hogy megfizetné azok valós értékét. Kovács úgy vélte: bármilyen ajánlattal áll elő a kabinet, a helyhatóságok kénytelenek lesznek elfogadni azt, mert minden téren kiszolgáltatott helyzetben vannak. 

Schmidt Jenő úgy véli: az is lehetséges, hogy a kormányzat nem tulajdonjogot szerez majd a hőszolgáltatókban, hanem csak üzemeltetői jogokat. Ebben az esetben pedig elegendő megállapodást kötni a működtetési jogok átruházásáról, nincs szükség a vagyon átadására. Az elnök szerint akárhogyan dönt is a kabinet, a zsebébe kell nyúlnia. Az elmúlt évek során végrehajtott rezsicsökkentés, s annak keretei között a távhőtarifák mérséklése miatt ugyanis a hőszolgáltatók zöme veszteséges lett, s emiatt évi 50-60 milliárd forint támogatásra van szükségük a talpon maradáshoz. Ezen pedig nem változtat az sem, ha az önkormányzatok helyett maga az állam üzemelteti a távhőtársaságokat. Így, hacsak nem történik meg az árak emelése, a kormányzatnak a jövőben is biztosítania kell a kompenzációt, ellenkező esetben ugyanis csődbe juthatnak a hőszolgáltatók – olvasható a lapban.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 27.

2024. első három negyedévében a közép- és kelet európai befektetési volumen mintegy 24%-kal nőtt éves szinten

A közép- és kelet európai (CEE) befektetési volumen 2024 első három negyedévében elérte az 5 milliárd eurót, ami éves szinten 24%-os növekedést jelent. Ez összhangban áll az európai és globális piacok fellendülésével a 2023 utáni lassulást követően. Az év végi volumenek elérhetik a 7–7,5 milliárd eurót, ami még így is körülbelül 30%-kal marad el a 10 éves átlagtól – derül ki a Colliers legfrissebb „Q1-Q3 CEE Investment Scene” című regionális jelentéséből.

2024. november 27.

Félmillió alá csökkenhet a cégek száma

A társas vállalkozások száma két éve csökken, idén októberig közel 23 ezerrel lett kevesebb, és mára alig haladja meg a félmilliót. Az új cégek alapítása idén 20 ezer alatt maradt, ami közel ezerrel kevesebb, mint tavaly, míg a megszűnések száma közelíti a 30 ezret. Az új kényszertörlési és az előzmény nélküli felszámolási eljárások száma növekedett az előző évhez képes.

2024. november 27.

Az UniCredit Bank is áthárítja februártól a tranzakciós illeték emelését

Most közzétett hirdetménye szerint az átutalásokra, csoportos beszedésekre egy plusz díjat vezet be 2025. február 1-től az UniCredit Bank az Ikon Plusz számlacsomagjában, a megemelt pénzügyi tranzakciós illeték miatt. Az állami elvonás megemelkedésének dacára megmarad ugyanakkor a Mobil Aktív Plusz számla korlátlanul díjmentes átutalási lehetősége mobilapplikációval – értesült a BiztosDöntés.hu.