Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A magyar kkv-k többsége és sok nagyvállalat szembesült az elmúlt időszakban azzal, hogy a kedvezőtlen gazdasági környezetben a tulajdonosok kevésbé tudták saját tőkéből fedezni a vállalkozásuk működését, ezért megnőtt a hitel aránya a tőkéhez képest.
Ez az ún. alultőkésítettség nem csupán adózási szempontból kedvezőtlen – a 3:1 hitel-tőkearány feletti részre jutó kamattal már nem csökkentheti társasági adó alapját a vállalkozás – de a társasági jog előírásai alapján is haladéktalanul cselekedni kell. Ha ugyanis két hónapon belül nem rendezik a helyzetet, a kényszertörlés veszélye fenyegeti a cégeket.
A probléma jelentőségét mutatja, hogy idén havi 2-3 ezer új kényszertörlési eljárást tesz közzé a cégbíróság, amelyben jelentős szerepe van annak, hogy sok cég nem tudja a jogszabályi előírásoknak megfelelően rendezni a tőkehelyzetét – hívja fel a figyelmet a Ryan globális adótanácsadó cég szakértője.
A korábbi években az egyik leginkább elterjedt gyakorlat ennek orvoslására a cégek körében az ún. hitel-tőke konverzió volt, amellyel a tulajdonosok a társaságnak nyújtott tagi kölcsönöket a társaság saját tőkéjébe apportálták.
Ez három problémát orvosolt egyszerre: csökkentette a társaság kötelezettségét, növelte a tőkéjét és rendezte a tag és a társaság között fennálló követelést, amelyet rendszeresen ellenőrzött az adóhatóság.
Az elmúlt időszakban azonban szigorúban ítéli meg a hatóság ezt a gyakorlatot, a követelés elengedéseként értelmezi, ami miatt azt rendkívüli bevételként kell kimutatni, és le kell adózni. Ezzel gyakorlatilag bezárult ez a lehetőség az érintett vállalkozások előtt, amelyek sokszor nagyon magas tagi kölcsönökkel rendelkeznek.
„Bár az alultőkésítettség rendezésére számos további megoldással próbálkoztak a cégek, ezek általában költségesnek bizonyultak, ezért nem is terjedtek el a vállalkozások körében. A saját tőke átstrukturálására ugyanakkor vannak olyan lehetőségek is, amelyek nem járnak pluszköltséggel a vállalkozások számára. Emellett az új Ptk. is alternatív utakat nyit a kedvezőtlen tőkehelyzet rendezésére. A vállalkozásoknak ezért érdemes tájékozódniuk és időben cselekedniük, hogy még azelőtt rendezzék a tőkehelyzetüket, mielőtt arra akár az adóhatóság, akár a cégbíróság figyelne fel – mondta el Dr. Békés Balázs, a Ryan magyarországi és kelet-közép-európai régiójának vezetője.
