Ambivalens a vezérigazgatók viszonya a mesterséges intelligenciához


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A mesterséges intelligencia (MI) társadalmi, etikai és a biztonsági kockázataitól tartanak leginkább a döntéshozók – mutat rá az EY 1200 vezérigazgató (CEO) bevonásával készült nemzetközi kutatása. Elsöprő többségük be fog fektetni valamilyen MI-alapú technológiába – derül ki a lapunkhoz eljuttatott felmérésből.

A felmérés szerint az MI:

– legalább annyi munkahelyet teremt, mint ahányat kivált;

– az üzleti világnak komolyan foglalkoznia kell az MI rosszindulatú alkalmazásának következményeivel;

– a kibertámadásoktól, a dezinformációtól és a videó-hamisítására alkalmas deepfake módszerektől tartanak leginkább a vezérigazgatók.

Tízből kilenc (88%) CEO már elkezdte felmérni, hogy milyen MI alapú technológiába érdemes befektetnie.

A válaszadók 43 százaléka már aktívan befektet a mesterséges intelligencia területén, míg 45% jelentős beruházást tervez a következő egy évben.

Általános várakozásuk, hogy az MI használata gördülékenyebbé teszi a cégek működését (65%).

A felmérés eredményei kapcsán Zala Mihály, az EY IT- és technológiai tanácsadással foglalkozó területének vezetője elmondta „Az a paradox helyzet állt elő, amikor a döntéshozóknak egyszerre kell befektetniük a mesterséges intelligenciába és felkészülniük arra, hogy óvhatják meg tőle szervezetüket. Az MI megfelelő alkalmazásával ugyanis elképesztő hatékonyságnövekedést érhetnek el a vállalatok. A másik oldalon viszont az adathalász kibertámadások szinte felismerhetetlenek lesznek épp úgy, ahogy egy hamisított videó is percek alatt rombolhatja le a cég évek alatt felépített hírnevét”.


Kapcsolódó cikkek

2024. december 3.

Egyszerűsödhet az ESG szabályozás

Közzétették az ESG törvény újabb módosításának tervezetét, amely jelentős egyszerűsítéseket ígér a vállalkozások számára a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek teljesítésének területén. A változások – a módosító törvény elfogadása esetén – a kihirdetés után 30 nappal lépnének hatályba, míg a módosult bírságolási rendelkezések csak 2026-tól válnának alkalmazhatóvá. A javaslat által bevezetni kívánt legfőbb változtatásokról a DLA Piper Hungary készített összefoglalót.

2024. december 3.

Prohuman: egyszerre terjed majd az AI és az emberközpontúság a munkahelyeken

Az évtized végéig több mint 85 millió betöltetlen álláshely lesz világszerte, és ezt szinte minden cég megérzi majd. A legnagyobb kihívás tehát nem az, hogy a robotok elveszik az állásunkat, hanem hogy nincs elég elérhető és képzett munkatárs, hogy betöltse azokat – véli Dr. Tóth Ágnes, Prohuman Zrt. vezérigazgatója. Az ország vezető HR-szolgáltatójának első embere szerint az AI szerepe nőni fog, de ez pozitív hatással lesz a munka világára, sőt, gyorsíthatja a HR emberközpontúbbá válását. A legtöbb magyar vállalkozásnak továbbra is a megfelelő munkatársak megtalálása és megőrzése jelenti a legnagyobb kihívást, és bár a konjunktúra és dekonjunktúra hullámai átmenetileg növelhetik vagy csökkenthetik a munkaerő iránti keresletet, ez a kihívás várhatóan hosszú távon is velünk marad. És nem csak Magyarországon – a demográfiai változások miatt világszerte ez lesz a helyzet.