Átalakul a társasági adózás
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Bár egyelőre csak a kormány és nem az Országgyűlés bólintott rá a 2010-től hatályba lépő adómódosításokra, a jelenleg a T. Ház előtt lévő jogszabálycsomagban bőven találunk olyan kitételeket, amelyek már a következő hónapokban a működés és az elszámolás újragondolására késztethetik a cégeket.
Az első és talán leglényegesebb területet az adóalappal kapcsolatos kedvezmények szűkülése jelenti. Jövőre a beruházáshoz, a foglalkoztatáshoz, a kapott jogdíjhoz és kamathoz, a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódók, valamint a holdingközpontok életre hívását elősegítők kivételével ezek az adókedvezmények megszűnnek.
Kivételt képeznek még azok a korrekciós tételek, amelyek a számviteli szabályozáshoz képest jelentenek módosításokat: a kapott osztalék jövőre is csökkenti az adóalapot, korrekciós tétel marad a nem realizált árfolyam-különbözet, a követelések értékvesztése, a céltartalék, valamint a nem jelentős hibára visszavezethető ellenőrzési vagy önellenőrzési megállapítás is. Rossz hír ugyanakkor, hogy 2010-től társaságiadó-alapot képez a reprezentáció és az üzleti ajándék, igaz, a személyi jövedelemadóban ezzel párhuzamosan ezek a juttatások adómentesek lesznek.
A következő hónapok gazdálkodására hatással lehetnek a jogszabályjavaslatban szereplő átmeneti rendelkezések is. Ezek szerint ugyanis az adózó a 2009. december 31-ig beszerzett kortárs képző- és iparművészeti alkotás beszerzési értékét évi 20 százalékos mértékkel a jövőben is levonhatja az adóalapból, ha a beszerzés adóévében élt e lehetőséggel. Szintén lehetőség van arra, hogy a 2009. december 31-ig elengedett kötelezettség vagy átvállalt tartozás, kapott támogatás vagy juttatás miatt az adott évben elszámolt bevételre a 2009. december 31-én hatályos rendelkezéseket alkalmazzák a vállalkozások, utoljára azon adóalap utáni adó megállapításánál, amelynek utolsó napja a 2012. évben van. Ha pedig kis- és középvállalkozásban az adózó pénzbeli hozzájárulással tőkét emelt 2009. december 31-ig, annak elidegenítésekor lehetősége lesz az árfolyamnyereség adóalapból történő levonására.
Az adócsomagban ezeken túl további kedvezmények is szerepelnek. Ezek közé tartozik, hogy a 2008. december 31-én még fel nem használt fejlesztési tartaléknak megfelelő beruházásra (vagyis a lekötött tartalék feloldására) rendelkezésre álló időtartam négyről hat évre változik. Ezzel együtt a jogkövetkezmények sem lépnek be a lekötés évét követő negyedik évben, ha addig a beruházás nem történik meg. A fejlesztési adókedvezmény terén pedig a létszám- vagy bérköltségnövelést az adózónak – az eddigi első év helyett – az első igénybevétel utáni harmadik esztendőben és az azt követő három évben kell teljesíteni.
A kis- és középvállalkozások kedvezőbb feltételekkel igényelhetik a fejlesztési adókedvezményt is: ehhez elég lesz félmilliárd forintos beruházást megvalósítani, és az adókedvezmény igénybevételét követő négy év alatt a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát kisvállalkozásnál legalább húsz, középvállalkozásnál legalább ötven fővel növelni. Ez utóbbi helyett vállalható, hogy a cég az éves bérköltséget emeli, kisvállalkozásnál legalább az év első napján érvényes minimálbér ötvenszeresével, középvállalkozásnál pedig annak százszorosával.
Forrás: Világgazdaság Online
