Az Árfigyelő a boltok 80 százalékában alkalmazott árak alapján határozza meg a legalacsonyabb árat


Az online Árfigyelő rendszer mostantól az adott üzletlánc boltjainak 80 százalékában alkalmazott árakat veszi figyelembe a legalacsonyabb ár meghatározásához – közölte a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) szerdán.

A közlemény szerint az Árfigyelő rendszerbe adatokat szolgáltató kiskereskedők egy része nem egységes, hanem boltonként eltérő árazást alkalmaz. Volt olyan boltlánc, amelyik csak egy-két üzletében csökkentette egyes élelmiszereknek az árát azért, hogy az online rendszerben a legolcsóbb legyen. Az Árfigyelőt létrehozó munkacsoport erre a kiskapura keresett megoldást, hogy ez a gyakorlat ne tévessze meg a fogyasztókat.

Ezáltal a nem egységesen árazó kiskereskedőknél, az egyes termékkártyákon továbbra is megtalálható lesz a „-tól -ig” jelölés, ugyanakkor mostantól a termékkártyákon a legalacsonyabb ár megjelenítésénél az adott üzletlánc boltjainak 80 százalékában alkalmazott árakat veszi figyelembe a rendszer a legalacsonyabb ár meghatározásához. Ezzel ki tudják zárni, hogy egyes kiskerekedők csak egy-két boltjukban csökkentve egy termék árát megtévesztő módon a legalacsonyabb árat kínáló boltláncként jelenjenek meg az adott termékkategóriában.

További újítás, hogy mostantól az egyes termékkártyákon az is olvasható, hogy az adott termék az azt forgalmazó kiskereskedő pontosan hány boltjában érhető el az adott napon, az akciós termékeket pedig a vásárlókat tájékoztató „%” jel mutatja meg a termékkártyákon.

A GVH és az Árfigyelőt létrehozó munkacsoport folyamatosan dolgozik a további funkcionális fejlesztéseken, hamarosan élesedik a térképes boltszűrő, amivel lehetőség lesz csak a környékbeli boltok termékeire szűrni, illetve a tervek között szerepel az Árfigyelő hivatalos mobilapplikációjának kifejlesztése is. Ősszel pedig a termékkategóriák bővítése is várható.

Cél, hogy az online Árfigyelő használatával a vásárlók pénzt és időt spórolhassanak meg, illetve a rendszer a lehető legnagyobb mértékben járuljon hozzá az árak csökkentéséhez, ezáltal az élelmiszerinfláció letöréséhez – olvasható a GVH közleményében.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 16.

Álőstermelőket szűrt ki a Nébih

Adminisztratív, piaci és termőhelyi ellenőrzéseket is tartottak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) munkatársai a nyári őstermelői célellenőrzés során. Budapesten és hat vidéki településen 32 őstermelőt ellenőriztek, 10 eljárás indult. A szakemberek nem saját termesztésből származó, valamint a nyilvántartásba nem bejelentett terméket forgalmazó őstermelőkkel szemben is intézkedtek – jelentette be kedden a hivatal.

2024. július 16.

OC: Budapesten három kerületben is hárommillió fölött a négyzetméterár

Éves viszonylatban hatszázalékos, nem kirívó áremelkedést mért az Otthon Centrum a fővárosi új építésű lakások piacán, ahol az előző negyedévben is mindössze 1,9 százalékkal nőtt az átlagos négyzetméterár. Ugyanakkor a külső, illetve a belvárosi és budai kerületek között már háromszoros az árkülönbség.

2024. július 16.

MBH Termőföldindex: a szőlőkért és a gyümölcsösökért kellett a legtöbbet fizetni 2023-ban

Kétmillió forint fölé emelkedett a szántóföldek hektáronkénti átlagára tavaly, noha az ország különböző régióiban változatosan alakultak, Közép- és Észak-Magyarországon csökkentek, a többi régióban emelkedtek az árak. A hektáronkénti legmagasabb, 2,2 millió forint feletti átlagárat a gyümölcsösökért és a szőlőkért kellett fizetni, amelyektől a szántók 2,13 millió forintos átlagára sem sokkal maradt el. A termőföldek drágulásának nominális mértéke 2,6 százalékra lassult 2023-ban, reálértéken azonban 22 százalékos korrekció követte az árak 2022-ben bekövetkezett több mint 25 százalékos csökkenését. A termőföldtranzakciók száma tavaly tovább mérséklődött, az előzetes adatok szerint a gazdát cserélő területek nagysága nem érte el a 30 ezer hektárt – derült ki az MBH Jelzálogbank elemzéséből.