Az EP jóváhagyta az EU és Új-Zéland közötti szabadkereskedelmi megállapodás megkötését

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén jóváhagyta az Európai Unió és Új-Zéland közötti szabadkereskedelmi megállapodás megkötését, mely hatálybalépésekor megszünteti az uniós exportra kivetett új-zélandi vámok 100 százalékát, és hét év elteltével megszünteti az új-zélandi kereskedelemre kivetett uniós vámok 98,5 százalékát – tájékoztatott az uniós parlament szerdán.

A 524 szavazattal, 85 ellenszavazat és 21 tartózkodás mellett jóváhagyott megállapodás oltalmat biztosít 163 európai élelmiszeripari földrajzi jelzés elnevezésének, valamint közel 2000,  földrajzi jelzéssel rendelkező uniós bornak és szeszes italnak, köztük 48 magyar bornak és élelmiszernek. A megállapodás védi továbbá számos mezőgazdasági termék, például a marhahús és több tejtermék európai termelőit is – írták.

Az uniós parlament közleményében kiemelte, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás az EU első olyan szabadkereskedelmi megállapodása, amely végrehajtani szükséges kötelezettségvállalásokat tartalmaz a 2015-ös párizsi klímamegállapodás, valamint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) alapvető normái tekintetében.

A tagállamok várhatóan hétfőn adják hivatalos jóváhagyásukat a megállapodás aláírásához. Amint Új-Zéland is ratifikálja a megállapodást, az várhatóan 2024 közepén hatályba léphet.

Győri Enikő, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte: az európai versenyképesség növelése és több munkahely létrehozása érdekében az EU-nak több szabadkereskedelmi megállapodásra kellene törekednie. Közölte: az Európai Bizottság alulteljesít a szabadkereskedelmi megállapodások terén. A jelenlegi testület ugyanis ezt megelőzően egyedül az EU-Vietnam megállapodást tudta életbe léptetni, azt is az előző kabinet tárgyalta ki – mondta.

„A vállalatok jelzései ellenére az uniós bizottság enged az EP baloldalról jövő nyomásának, és még több fenntarthatósági feltételt szab, ezzel megnehezítve azon kevés államok helyzetét, amelyek még szeretnének Európával kereskedni” – fogalmazott Győri Enikő, majd hozzátette: a megszavazott megállapodás az ötmilliós lakosságú Új-Zélanddal nem elégséges Európa versenyképességi nehézségeinek megoldásához.

A fideszes politikus arra kérte az uniós bizottságot, hogy az európai vállalatok érdekét nézze, és biztosítson számukra új piacrajutási lehetőségeket. A partnerországokkal szemben pedig valószerű feltételeket támasszon, tisztelettel tárgyaljon, s hozza végre tető alá még e ciklusban a chilei, a mexikói és a Mercosur megállapodásokat – zárta gondolatait Győri Enikő.

Az EU és Új-Zéland közötti kétoldalú árukereskedelem 2022-ben elérte a 9,1 milliárd eurót. Az EU közel 6,3 milliárd euró értékben exportált Új-Zélandba és az Új-Zélandból származó importja 2,8 milliárd euró volt tavaly. Új-Zéland 2020-ban 8,5 milliárd euró összegű uniós közvetlen külföldi tőkebefektetésben részesült, így az EU a második legnagyobb befektető a szigetországban. Az Európai Bizottság hatásvizsgálata szerint a szabadkereskedelmi megállapodásnak köszönhetően az Új-Zélandra irányuló uniós beruházások 80 százalékkal növekedhetnek, a kétoldalú kereskedelem pedig 30 százalékkal nőhet.

(MTI)

---