Az építési beruházások megvalósítására kötött szerződések módosításának veszélyhelyzeti szabályai Veszélyhelyzet

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Köztudott, hogy korábban a koronavírus-járvány, majd az orosz-ukrán háború kitörése okozta társadalmi és gazdasági helyzet, és az ezzel együtt járó igen magas infláció nehéz helyzetbe sodorta az építőipart, az építési anyagok ára az utóbbi időkben extrém módon megemelkedett. Ez az építőipar szereplőit rendkívül nehéz helyzetbe hozta, az építési termékek áremelkedését az építési vállalkozók, kivitelezők egyedül nehezen vagy egyáltalán nem tudják viselni, és ez a már megkötött szerződések teljesítését veszélyezteti.

Ez a magánszférában is súlyos következményekkel jár, de míg ott a felek egyetértése esetén ez egy szerződésmódosítással kezelhető, a közszféra szerződései esetében már nem könnyű a helyzet. A közbeszerzési szerződések módosítására szigorú szabályok vonatkoznak, így még amennyiben az ajánlatkérők hajlanának is arra, hogy az áremelkedés következtében a szerződéses áron is változtassanak a teljesítés érdekében, a közbeszerzési jogszabályok már korlátozzák a felek szerződéses szabadságát.

Fontos megemlíteni, hogy a közbeszerzési törvény alapján eddig is lehetőség volt a szerződés módosítására, a törvényben felsorolt esetekben. Problémát jelenthet ugyanakkor e lehetőségek gyakorlati alkalmazhatósága. A közbeszerzési szerződés módosítására eddig is lehetőség volt olyan esetben, amikor azt olyan körülmények tették szükségessé, amelyeket az ajánlatkérő kellő gondossággal eljárva nem láthatott előre. Az orosz-ukrán háború kitörése – az azt megelőzően kötött szerződések módosítása vonatkozásában – nyilván egy alkalmazható szerződésmódosítási indok lenne, mint előre nem látható körülmény, ugyanakkor számos problémát vethet fel a gyakorlati alkalmazása, pl. hogyan igazolható, hogy ténylegesen milyen drágulást jelentett ez, mennyi ebből az, ami ténylegesen nem volt előre látható, milyen egyéb tényezők hathattak még közre.

A fent kialakult helyzeten segít a 2023. január 25-én hatályba lépett, az építési beruházások megvalósítására kötött szerződések módosításának kezdeményezéséről szóló 13/2023. (I. 24.) Korm. rendelet, amely az orosz-ukrán háborút követő infláció következtében előállt, a rendes üzleti kockázatot meghaladó áremelkedés szerződő felek közötti megosztását, a keletkezett többletköltség megrendelő (ajánlatkérő) általi átvállalását teszi lehetővé.

Fontos, hogy a rendelet sem teszi lehetővé az áremelkedés automatikus tovább hárítását az ajánlatkérő felé. Az új jogszabály szerint ugyanis a már megkötött közbeszerzési szerződés módosítása csak a rendes üzleti kockázat mértékét meghaladó költségnövekmény esetén kezdeményezhető, miután egy rendes üzleti kockázattal, ebből eredő áremelkedéssel az ajánlattevőnek már az ajánlata adásakor számolnia kellett. A rendelet pedig meghatározza, mi tekinthető rendes üzleti kockázatnak:

Az a költségnövekmény, amelynek mértéke nem haladja meg a szerződés teljesítése során felhasznált, a Magyarország szomszédságában zajló orosz-ukrán háború okozta áremelkedéssel érintett építőanyagok és beépítésre kerülő építőipari termékek piaci áremelkedésének azon együttes mértékét, amellyel az ajánlattevő a szerződéses összeg egésze tekintetében a szerződés megkötésekor számolhatott.

A jogszabály előírja azt is, hogy az áremelkedéssel érintett építőanyagok és termékek listáját az építésgazdaságért felelős miniszter rendeletében teszi közzé, így hivatalos lista lesz arról, hogy mely anyagok és termékek árának változása okán lehet a szerződés módosítását kezdeményezni.

Ezzel együtt továbbra is kérdés, hogy mekkora az az áremelkedés, amelynek az ajánlattevőnek már az ajánlata adásakor számolnia kellett, ami még a rendes üzleti kockázat körébe esik, ez gyakori vitakérdés a felek között. Az új jogszabály ezt a kérdést akként rendezi, hogy lehetőség lesz a rendes üzleti kockázat körébe tartozó költségnövekedés mértékéről, valamint az áremelkedéssel érintett építőanyagok és termékek költségének mértékéről miniszteri szakvéleményt kérni, mégpedig a megkötött szerződés sajátosságaira figyelemmel.

A jogszabály a szerződés módosítási lehetőség kapcsán fontos időpontokat határoz meg. Csak olyan építési tárgyú szerződések esetén alkalmazható, amelyeket 2022. február 24. napját megelőzően kötöttek meg, és csak akkor, ha az érintett szerződés alapján lefolytatandó valamennyi műszaki átadás-átvételi eljárás lezárására még nem került sor.

A rendelet szabályozza a szerződés módosítás eljárásrendjét. Eszerint a vállalkozó nyújtja be a szerződésmódosítási kezdeményezést az ajánlatkérőhöz, amely tartalmazza a felhasználásra kerülő, az érvényesíteni kívánt áremelkedéssel érintett építőanyagok és termékek megjelölését, azok mennyiségét, illetve azokra az ajánlatadás során számolt költség mértékét az ajánlat részét képező árazott költségvetés figyelembevételével (amennyiben az a költségvetésből nem megállapítható, lehetőség szerint más, hitelt érdemlő igazolással), továbbá a szerződésmódosítás keretében érvényesíteni kívánt többletköltséget.

Ahogy fent már írtuk, a rendes üzleti kockázat körébe tartozó költségnövekedés, valamint az ajánlatadáskori költség mértéke tekintetében az ajánlatkérő az építésgazdaságért felelős minisztertől szakvéleményt szerez be.

Az e rendelet szerinti szerződésmódosítás alapján az ajánlatkérő átvállalja a módosítás szerinti költségnövekedést, amelynek megfizetési időpontját is szabályozza a jogszabály:

a) 2024. június 30. előtti teljesítési véghatáridejű szerződések esetében egy alkalommal, a végszámla kiállításakor van lehetőség,

b) 2024. július 1. napját követő teljesítési véghatáridejű szerződések esetén egy részszámlában és a végszámlában van lehetőség, amely esetben a részszámla kiállításának feltétele a kivitelezési munkák legalább 50%-os teljesítési készültsége.

A többletköltség átvállalása során ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra is, hogy a közbeszerzési törvény alapján semmis az olyan szerződés módosítás, amely arra irányul, hogy az ajánlatkérő átvállalja a nyertes ajánlattevőt terhelő kockázatokat.

Ezt a rendelet akképpen oldja fel, hogy kimondja, hogy nem minősül indokolatlan kockázatátvállalásnak az ajánlatkérő részéről, ha a szakvéleményben meghatározott, a rendes üzleti kockázat mértékét meghaladó költségnövekedés legfeljebb 50%-át – az eredeti szerződéses érték 15%-át nem meghaladó összeg erejéig – átvállalja.

Ez ugyanakkor a jogszabály gyakorlati alkalmazását tekintve azt is jelenti, hogy az eredeti szerződéses ár maximum 15 %-os emelkedését eredményező szerződésmódosításokra kerül majd sor.

Ez azt is jelenti, hogy amennyiben a vállalkozó oldalán jelentkező többletköltség ennél magasabb mértékű, azt továbbra is neki kell viselnie, azaz ténylegesen egy költségmegosztásra kerülhet sor a felek között.

---