Az EU jóváhagyta a hibás termékek javítását szorgalmazó jogszabályt


Az Európai Unió Tanácsa véglegesen jóváhagyta azt a jogszabályt, mely szerint a gyártóknak és szolgáltatóknak inkább javítaniuk kell a meghibásodott termékeket azok cseréje helyett – tájékoztatott az uniós tanács.

A jogszabály megerősíti a fogyasztók javításhoz való jogát, egyértelműsíti a javítással összefüggő gyártói kötelezettségeket, és arra ösztönzi a fogyasztókat, hogy csere helyett javítással vagy javíttatással hosszabbítsák meg az általuk vásárolt termékek élettartamát.

Az új szabály értelmében a gyártóknak időben és megfizethető áron kell gondoskodniuk a meghibásodott termékek javításáról, valamint tájékoztatniuk kell a fogyasztókat a javításhoz való jogukról. A garanciális időszakon belül megjavított termékekre további egy évvel meghosszabbodik a jótállás, ezzel is arra ösztönözve a fogyasztókat, hogy ne a cserét válasszák.

Az uniós jog szerint a gyártók a jótállási időn túl is kötelesek lesznek megjavítani bizonyos közhasználatú háztartási készülékeket, ha azok még javítható állapotban vannak, így például a mosógépeket, a porszívókat, sőt az okostelefonokat is. Ezen árucikkek listája idővel tovább bővülhet. A javítás idejére a fogyasztók cserekészülékre tarthatnak igényt. Ha pedig egy adott cikket mégsem lehet megjavítani, előbb egy felújított eszközt kell ajánlani helyette.

A fogyasztók európai javítási tájékoztatók alapján össze fogják tudni hasonlítani, hogy a meghibásodás jellege szerint milyen áron, mennyi idő alatt és milyen feltételekkel vállalják az egyes szolgáltatók a javítást. Európai online platform jön majd létre, ahol a fogyasztók országokra lebontva találhatják meg a helyi javítóműhelyeket, a felújított cikkeket értékesítő, illetve a meghibásodott termékeket felvásárló üzleteket, valamint a közösségi javítási kezdeményezéseket.

A szabály célja, hogy erősítse az uniós javítási piacot, valamint csökkentse a javítási költségeket. A gyártóknak a javításhoz pótalkatrészeket és eszközöket kell rendelkezésre bocsátaniuk. Nem alkalmazhatnak a javítást akadályozó szerződéses kikötéseket, illetve hardveres és szoftveres technikákat, különösen, ha független javítók által biztosított használt vagy 3D nyomtatással előállított pótalkatrészek felhasználásáról van szó. Nem utasíthatják vissza továbbá a javítást kizárólag arra hivatkozva, hogy gazdaságilag nem éri meg, vagy mert korábban másvalaki javította az adott terméket.

A költségek leszorítása érdekében a tagállamok mindegyikének legalább egyfajta ösztönzőt be kell vezetnie a javítás népszerűsítésére: javítási utalványokat és anyagi forrásokat biztosíthatnak, ismeretterjesztő kampányokat és tanfolyamokat indíthatnak, valamint támogathatják a javítással foglalkozó közösségi terek működését.

A jogszabály kihirdetése utáni 20. napon lép hatályba, a tagállamoknak 24 hónapjuk lesz a szabályok átültetésére.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 26.

Negyedmillió fölött a budapesti albérletár

Tovább drágult a budapesti bérlakáspiac, az átlagos havi albérletár átlépte a negyedmillió forintos határt; eközben vidéken a tavalyi extrém áremelkedés után ellenkező trend rajzolódott ki: ott csökkennek a bérleti díjak.

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.