Az év végi beruházások húzták fel tavaly a gazdaságot


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A vártnál jobb 2020 negyedik negyedévi beruházási adatok szerepet játszhattak a GDP meglepően kedvező alakulásában, az idén pedig az uniós források segítségével 6-10 százalékos növekedést mutathatnak a fejlesztések – állítják a hazai elemzők.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) reggel kiadott jelentése szerint a tavalyi első három negyedévre jellemző visszaeséssel ellentétben, a negyedik negyedévben 2,5 százalékkal nőtt a beruházások volumene az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az előző negyedévhez mérve 4,8 százalékkal nőttek a beruházások szezonálisan kiigazítva. 2020 egészében a fejlesztések 3,8 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbi rekordmagas szinttől.

Századvég Gazdaságkutató: nőtt a háztartások beruházási aktivitása

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője kommentárjában azt emelte ki, hogy a beruházások tavaly negyedik negyedévi növekedése vélhetően fontos tényezője lehetett a vártnál kedvezőbb GDP-adatnak. A költségvetési szervek beruházásai emelkedtek, a vállalkozások beruházásai csökkentek, ám ennek mértéke elmaradt a megelőző két negyedévben tapasztalttól. Szintén nőtt a háztartások beruházási aktivitása, ami az emelkedő lakásépítésre vezethető vissza. Az ágazatok közül a feldolgozóiparban a külföldi tulajdonú vállalkozások beruházásainak csökkenése magyarázza a visszaesést a növekvő állami támogatások ellenére is, míg a szállítás, raktározás ágazatot az utazások számának mérséklődése húzhatta vissza.

A kedvező beruházási adatok segíthetik a gazdasági kilábalást, ám ennek feltétele a vállalkozások beruházási aktivitásának növekedése, illetve az, hogy a nagyobb beruházások esetében csökkenjen az állami támogatástól való függőség – mutatott rá.

Takarékbank: 6 százalék felett nőhetnek a beruházások

Jelentős pozitív meglepetést okoztak a friss beruházási adatok Suppan Gergelynek, a Takarékbank vezető elemzőjének is. Mint jelezte, 2010-hez képest 80,9 százalékkal, 2015-höz képest 46,6 százalékkal nőttek a beruházások tavaly.

beruházások

A járvány negatív gazdasági hatásait a kormány a jegybankkal és állami bankokkal együtt a vállalati beruházások igen nagyvolumenű közvetlen támogatásával igyekszik ellensúlyozni. A feldolgozóipari beruházásokat a rekordszintű működő tőke beáramlás is támogatja. A lakossági beruházásokat a kedvezményes újlakás áfa visszavezetése mellett számos családtámogatási program élénkíti. Érdemi felfutás várható az állami beruházások, valamint az uniós források által támogatott beruházások területén, az uniós helyreállítási alap (Next Generation EU) pedig soha nem látott többletforrást biztosít – mutatott rá.

Az idén már eddig bejelentett több mint 750 milliárd forintnyi, valamint tavaly és tavalyelőtt bejelentett, rekord volumenű, 5,7 milliárd eurónyi (1700 milliárd forint) új beruházással együtt folytatódhat a feldolgozóipari beruházások bővülése.

Mindezek hatására idén a beruházások 6 százalék feletti növekedését várják a Takarékbank elemzői.

K&H Bank: 10 százalékos is lehet a növekedés

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a friss adatok láttán kiemelte: az állam és a háztartások beruházásai húzták a pozitív tartományba a negyedik negyedévi mutatót, a vállalkozásoknál a beruházási volumen a negatív tartományban maradt. A tavalyi egész éves csökkenésben a járvány mellett szerepet játszott a 2019-es magas bázis – tette hozzá.

A koronavírus-járvány okozta bizonytalanság a 2021-es év elejét is meghatározza, de az látható, hogy az építési beruházások lendületben vannak. Az építőipari megrendelések alakulásából pedig arra lehet következtetni, hogy ezen a területen a beruházások további bővülése várható. Emellett az idén az uniós forrásokból és helyreállítási alapból finanszírozott fejlesztések is lökést adhatnak a beruházásoknak.

A K&H szakembere hozzáfűzte, az idén összességében, akár 10 százalék feletti bővülés is elképzelhető a beruházásokat tekintve a mostani kilátások szerint.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 10.

Védeni kell a fogyasztókat zöld és digitális átállás során

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) fogyasztópolitikai bizottságának első miniszteri szintű ülésén elfogadták a fogyasztók kettős átmenet keretében történő hatékony védelméről szóló nyilatkozatot, melyhez a fogyasztóvédelemért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) is csatlakozott – jelentette be csütörtökön a minisztérium.

2024. október 10.

EY: hatályba lép a NIS2, büntetés járhat a figyelmetleneknek

Pár nap és élesedik a NIS2, vagyis a felülvizsgált uniós kibervédelmi irányelv, amely több ezer cégre vonatkozik Magyarországon. A regisztrációt elmulasztó társaságok akár szankciókra is számíthatnak a hatóságtól. Az érintett vállalkozásoknak az év végéig le kell szerződniük a biztonsági vizsgálatra jogosult auditorral is, ugyanis, ha nem végzik el időben az IT rendszereik felülvizsgálatát akár több millió eurós büntetésre is számíthatnak.

2024. október 10.

PwC: Alig tudjuk csökkenteni a szén-dioxid-intenzitást

A G20-országok több mint 20 éve nem tudtak évi 11,5%-nál magasabb szén-dioxid-csökkentési rátát elérni, ezért világviszonylatban már 20,4%-os dekarbonizációra, azaz kibocsátásintenzitás-csökkentésre lenne szükség ahhoz, hogy a globális felmelegedést 1,5°C-ra lehessen korlátozni. A PwC Net Zero Economy Index felmérése szerint a megújulóenergia-kapacitás sem emelkedik elég gyors ütemben. Az energia iránti kereslet növekedése veszélyezteti a megújuló energiaforrások terjedésével elért eredményeket, így az energiahatékonyság javítása és az energia kínálathoz történő igazítása terén is fokozott fejlődésre van szükség.