Kapcsolódó termékek: Cégjogi kiadványok, Vállalati Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 2023. évre vonatkozó elsődleges kibocsátási terve 42 százalékban teljesült 2023. március 31-i értéknappal, az első negyedévben végrehajtott adósságkezelési műveletek eredményeként – közölte hétfőn az ÁKK közleményében.
A központi költségvetés adósságának átlagos hátralévő futamideje 6,2 év, ezen belül a forintadósságé 4,9 év, a devizaadósságé 9,9 év – ismertették. Az ÁKK emékeztet: tavaly év végén felülvizsgálták a középtávú államadósság-kezelési stratégiát. A finanszírozás rugalmasságának biztosítása érdekében az államadósság devizaarányára vonatkozó referenciaérték 2023-ra kitűzött felső határa 30 százalékra emelkedett a korábbi 25 százalékról, és ezzel párhuzamosan az alsó korlátot kivezették.
A forint lakossági piaci bruttó kibocsátási terv 39 százalékban teljesült. A lakossági tulajdonban lévő lakossági állampapírok becsült állománya március végén 9097 milliárd forint, ez 531 milliárd forinttal nagyobb, mint 2022. év végén.
A forint lakossági piaci bruttó kibocsátás 2023. év első negyedévében 664 milliárd forinttal magasabb az időarányosan tervezetthez képest, amely elsősorban a Prémium Magyar Állampapír és a Bónusz Magyar Állampapír kiemelkedő értékesítésének köszönhető. A teljes lakossági állampapír-állomány, a háztartások tulajdonában lévő lakossági papírok állománynövekedése következtében, a 2022. végi 8972 milliárd forintos értékről 9306 milliárd forintos értékre emelkedett, az intézményi tulajdon csökkent.
Az ÁKK fontos célja továbbra is a befektetői bázis szélesítése, az ügyfélszám növelése és a közép- és hosszabb távú lakossági megtakarítások ösztönzése. 2023 február végén az állampapírral rendelkező ügyfelek száma Magyarországon elérte a 784 326-ot, amely a 2022 év végi szinthez képest 18 748-cal több ügyfelet jelent.
Az ÁKK stratégiai célja az államadósság kamatköltségeinek hosszú távú minimalizálása a kockázatok figyelembe vételével, valamint a lejárati szerkezet simítása. Figyelembe véve a befektetői kereslet változását, az ÁKK 2023-ban ismét tart 3 éves forintállamkötvény-aukciókat, valamint 390 milliárd forintos államkötvény-csereaukciós programot tervez a második félévtől a hozamkörnyezet normalizálódása esetén.
A jelentés szerint az elfogadott 2023. évi finanszírozási terv értelmében a dollárkötvény kibocsátások 100 százaléka, míg az éves devizafinanszírozási terv 67 százaléka teljesült 2023. március 31-i értéknappal. Az év hátralévő részében várható a devizafinanszírozás teljesüléséhez szükséges további projekthitelek lehívása (például EIB, China Exim) a korábbi évek gyakorlata alapján. Az év második felében várható euróban denominált kötvény kibocsátása is, ennek időzítéséről az ÁKK a későbbiekben dönt.
(MTI)
Némi lassulás és kismértékű csökkenés után újfent emelkedő árspirál jellemezi a fővárosi ingatlanpiacot, a legmarkánsabban a családi házak négyzetméterára nőtt, ismertette az Otthon Centrum elemzési vezetője az első negyedéves adatokat.
Továbbra sem látszik a fellendülés a belföldi e-kereskedelmi piacon. Ráadásul a jelenség nem magyar sajátosság, szinte minden régiós és EU-s piacot érint. Az okok között pedig elsősorban az elmúlt két év folyamatos vásárlóerő-csökkenése, valamint a látványosan megerősödő kínai e-kereskedők térhódítása áll. Ebben a piaci környezetben az online vásárlókért folyó versenyben egyre nehezebb dolga van a hazai vállalkozásoknak – derül ki a GKID és a Mastercard közös, Digitális Kereskedelmi Körkép néven publikálásra kerülő riportjának legújabb, 2024-es kiadásából.
A magyar lakosság majdnem háromnegyede rendszeresen vásárol és fizet interneten keresztül (69 százalék), és szinte mindenki (97 százalék) tudatában van az ezzel járó kockázatoknak. A megkérdezettek négyötöde legalább egy módszert alkalmaz is a biztonsága érdekében viszont ötből egy fő még mindig nem ellenőrzi a fizetési felületek hitelességét – derült ki az OTP Mobil friss felméréséből.A magyar lakosság majdnem háromnegyede rendszeresen vásárol és fizet interneten keresztül (69 százalék), és szinte mindenki (97 százalék) tudatában van az ezzel járó kockázatoknak. A megkérdezettek négyötöde legalább egy módszert alkalmaz is a biztonsága érdekében viszont ötből egy fő még mindig nem ellenőrzi a fizetési felületek hitelességét – derült ki az OTP Mobil friss felméréséből.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
