Azonnali moratóriumot kap az adós

Szerző: Adó Online
Dátum: 2009. július 6.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az új csődeljárás célja, hogy az adós cég fizetési haladék (moratórium) birtokában tegyen kísérletet csődegyezség megkötésére, és így rendezze a hitelezőkkel szembeni adósságát és elkerülje a felszámolást.

Csődeljárást szeptembertől már nemcsak az adós, hanem a hitelező is indíthat, ám ehhez is szükséges lesz az adós beleegyezése. (A FOE elnöke szerint ez a módosítás inkább a nagyobb hitelezőket érintheti, akik rá tudják bírni az adóst, hogy adósságát így, a csődeljárás szabályai szerint rendezze.) A kérelemmel az adós azonnali, ideiglenes fizetési haladékot kap, az erről szóló végzést a bíróság egy munkanapon belül közzéteszi az online Cégközlönyben. A kérelem szabályszerűségéről öt munkanapon belül dönt, illetve kér hiánypótlást (a hitelező által kezdeményezett csődeljárás esetén ez ennél tovább tarthat).

Nem kezdeményezhet csődeljárást az a cég, amely az előző csődeljárás alatt fennállt vagy keletkezett tartozásait nem rendezte és az eljárás befejezése óta nem telt el két év, vagy a korábbi csődeljárás iránti kérelmét a bíróság hivatalból elutasította, és azóta még nem telt el egy év. Ha a csődkérelmet nem utasítja el a bíróság, akkor haladéktalanul elrendeli a csődeljárást, és az erről szóló végzés Cégközlönyben való megjelenésétől számított 90 napig fizetési moratórium illeti meg az adóst.

A moratórium meghosszabbítható, összesen legfeljebb egy évre. (Az eddigi szabályok szerint az adósnak a csődkérelem benyújtásától számított 30 nap alatt kellett meggyőznie hitelezőit arról, hogy adjanak neki fizetési haladékot, amelynek időtartama 60-120 nap lehetett, és 60 nappal volt meghosszabbítható.)

A fizetési haladék ideje alatt nem lehet az adóssal szemben pénzköveteléseket végrehajtani, azonnali beszedési megbízást benyújtani, illetve neki kifizetéseket teljesíteni. Kivéve a munkabért, bér jellegű juttatásokat, járulékokat és járadékokat, közműdíjakat és pénzintézetek számlavezetési díját, amelyeket továbbra is fizetnie kell. Az adós tevékenységét – a hitelezői érdekek védelme érdekében – a bíróság által kirendelt vagyonfelügyelő kíséri figyelemmel, nyilvántartásba veszi a hitelezőket, jóváhagyja, ellenjegyzi az adós kötelezettségvállalásait, részt vesz a csődegyezség előkészítésében és a fizetőképesség helyreállítását (a reorganizációt) célzó program kidolgozásában.

A hitelezőkkel az első egyezségi tárgyalást az eljárás elindulásától számított 45 napon belül kell megtartani, amelyre el kell készíteni az egyezségi javaslatot. A fizetési haladék alatt, ha szükséges, több tárgyalás is tartható. Az egyezség keretében a felek megállapodhatnak az adósságra vonatkozó engedményekről, a követelések elengedéséről vagy átvállalásáról, a követelések fejében az adós cégben részesedés szerzéséről, a követelések kifizetéséért való kezességvállalásról és egyéb biztosítékokról, valamint a reorganizációs program elfogadásáról.

Az egyezség létrejöttéhez elegendő lesz a biztosított (jelzálogjoggal rendelkező) és a nem biztosított hitelezői csoportokban is a hitelezők többségének támogató szavazata. Egyezség esetén a bíróság megszünteti a csődeljárást, a felek pedig végrehajtják az egyezségben foglaltakat. Ha nem jön létre egyezség, akkor a bíróság a csődeljárást lezárja, és hivatalból elrendeli az adós felszámolását.

Forrás: Napi Gazdaság


Kapcsolódó cikkek:


Ingatlanpiac: gyenge volt az augusztus
2019. szeptember 16.

Augusztusban is lényegesen gyengébb volt a szokásosnál az ingatlanpiaci forgalom Magyarországon, azonban éves szinten még mindig kitart az áremelkedés a Duna House elemzése szerint.

Felpörgött az építőipar
2019. szeptember 13.

Júliusban az építőipari termelés 32,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az épületek építése változatlan áron számolva 32,2 százalékkal, az egyéb építményeké 34,1 százalékkal nőtt.

Minden pénzünket elviheti a végrehajtó?
2019. szeptember 13.

A végrehajtás célja, hogy a jogosult követeléséhez minél előbb, az állami kényszerítőeszközök igénybe vételével, hozzájuthasson, ugyanakkor ez nem járhat az adós életének ellehetetlenítésével.