Azonnali moratóriumot kap az adós

Szerző: Adó Online
Dátum: 2009. július 6.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az új csődeljárás célja, hogy az adós cég fizetési haladék (moratórium) birtokában tegyen kísérletet csődegyezség megkötésére, és így rendezze a hitelezőkkel szembeni adósságát és elkerülje a felszámolást.

Csődeljárást szeptembertől már nemcsak az adós, hanem a hitelező is indíthat, ám ehhez is szükséges lesz az adós beleegyezése. (A FOE elnöke szerint ez a módosítás inkább a nagyobb hitelezőket érintheti, akik rá tudják bírni az adóst, hogy adósságát így, a csődeljárás szabályai szerint rendezze.) A kérelemmel az adós azonnali, ideiglenes fizetési haladékot kap, az erről szóló végzést a bíróság egy munkanapon belül közzéteszi az online Cégközlönyben. A kérelem szabályszerűségéről öt munkanapon belül dönt, illetve kér hiánypótlást (a hitelező által kezdeményezett csődeljárás esetén ez ennél tovább tarthat).

Nem kezdeményezhet csődeljárást az a cég, amely az előző csődeljárás alatt fennállt vagy keletkezett tartozásait nem rendezte és az eljárás befejezése óta nem telt el két év, vagy a korábbi csődeljárás iránti kérelmét a bíróság hivatalból elutasította, és azóta még nem telt el egy év. Ha a csődkérelmet nem utasítja el a bíróság, akkor haladéktalanul elrendeli a csődeljárást, és az erről szóló végzés Cégközlönyben való megjelenésétől számított 90 napig fizetési moratórium illeti meg az adóst.

A moratórium meghosszabbítható, összesen legfeljebb egy évre. (Az eddigi szabályok szerint az adósnak a csődkérelem benyújtásától számított 30 nap alatt kellett meggyőznie hitelezőit arról, hogy adjanak neki fizetési haladékot, amelynek időtartama 60-120 nap lehetett, és 60 nappal volt meghosszabbítható.)

A fizetési haladék ideje alatt nem lehet az adóssal szemben pénzköveteléseket végrehajtani, azonnali beszedési megbízást benyújtani, illetve neki kifizetéseket teljesíteni. Kivéve a munkabért, bér jellegű juttatásokat, járulékokat és járadékokat, közműdíjakat és pénzintézetek számlavezetési díját, amelyeket továbbra is fizetnie kell. Az adós tevékenységét – a hitelezői érdekek védelme érdekében – a bíróság által kirendelt vagyonfelügyelő kíséri figyelemmel, nyilvántartásba veszi a hitelezőket, jóváhagyja, ellenjegyzi az adós kötelezettségvállalásait, részt vesz a csődegyezség előkészítésében és a fizetőképesség helyreállítását (a reorganizációt) célzó program kidolgozásában.

A hitelezőkkel az első egyezségi tárgyalást az eljárás elindulásától számított 45 napon belül kell megtartani, amelyre el kell készíteni az egyezségi javaslatot. A fizetési haladék alatt, ha szükséges, több tárgyalás is tartható. Az egyezség keretében a felek megállapodhatnak az adósságra vonatkozó engedményekről, a követelések elengedéséről vagy átvállalásáról, a követelések fejében az adós cégben részesedés szerzéséről, a követelések kifizetéséért való kezességvállalásról és egyéb biztosítékokról, valamint a reorganizációs program elfogadásáról.

Az egyezség létrejöttéhez elegendő lesz a biztosított (jelzálogjoggal rendelkező) és a nem biztosított hitelezői csoportokban is a hitelezők többségének támogató szavazata. Egyezség esetén a bíróság megszünteti a csődeljárást, a felek pedig végrehajtják az egyezségben foglaltakat. Ha nem jön létre egyezség, akkor a bíróság a csődeljárást lezárja, és hivatalból elrendeli az adós felszámolását.

Forrás: Napi Gazdaság


Kapcsolódó cikkek:


Csökkent a diákhitel kamata
2019. június 19.

A szabad felhasználású Diákhitel1 kamatát 1,99 százalékra csökkentette az előző félévi 2,2 százalékról a július 1-jétől december 31-ig tartó időszakra a Diákhitel Központ Zrt.

A csődjog – fizetésképtelenségi jog
2019. június 18.

A csődtörvény egyes rendelkezéseinek megértéséhez ismerni kell, milyen hazai fizetésképtelenségi és jogutód nélküli, megszűnéssel kapcsolatos eljárások léteznek, s hogyan kapcsolódnak egymáshoz.