Kapcsolódó termékek: Cégjogi kiadványok, Vállalati Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Magyar Bankszövetség arra kéri a kormányt, hogy a most megszüntetett lakástakarék, mint takarékossági forma helyett, szakmai egyeztetés alapján olyan új konstrukció közös kialakítása váljon lehetővé, amelyben az állami támogatás hosszú távon működhessen – közölte a bankszövetség.
Jelezték: az új formának a magyar családok, a gazdaság és az állami költségvetés közös érdekeit kell szolgálnia.
A közlemény leszögezi: a felelős gazdálkodás fontos sarokköve a megtakarítás, ha sikeres gazdaságot és fenntartható fejlődést akarunk, akkor erősítenünk kell a megtakarítási hajlandóságot és képességet.
Kitérnek arra, ha a lakossági megtakarítások időtartama alapján kialakított sorrendjében – bankbetétek, értékpapírok és befektetési alapok, lakás-takarékossági konstrukciók, nyugdíjalapok -, a mostani intézkedések a két hosszú futamidejű konstrukciót érintik.
Jelezték: a nyugdíjpénztári takarékosság a felelős egyéni, családi gazdálkodás kiemelkedően fontos, hosszú távú összetevője. Kiszámíthatóságot, biztonságot visz a társadalom tagjainak életébe a kedvező hozamok mellett. A nyugdíjpénztárakba kerülő források évtizedekre biztosítják a magyar állampapírok, kötvények és tőzsdei befektetések jól kiszámítható fedezetét, így a magyar gazdaság fejlesztésében kulcsszerepet játszanak.
A Magyar Bankszövetség kérése az, hogy a cafeteria rendszerébe a kedvezményes munkáltatói befizetések lehetőségét állítsa vissza a kormány.
A közlemény kitér a lakástakarék-pénztári megtakarítás fontosságára is, amely az elmúlt két évtizedben a pénzügyi tudatossági stratégia egyik legelfogadottabb és legnépszerűbb eszközévé vált.
Emlékeztetnek: Magyarországon a lakás-takarékpénztári rendszeren keresztül eddig több mint 3,7 millió lakás-előtakarékossági szerződést kötöttek, jelentősen hozzájárulva az új otthonok megteremtéséhez, csakúgy, mint a lakásfelújításokhoz. A lakástakarékok által a kezdetektől kifizetett összeg mintegy 2000 milliárd forintra rúg, ebből körülbelül 1 millió család valósíthatta meg lakáscéljait 2,5 fős átlagos háztartással számolva, és figyelembe véve, hogy egy családon belül 1,5 szerződés van.
A szövetség jelezte: a lakás-takarékpénztári termék érdemben hozzájárul az új lakások piacának fellendítéséhez, az ügyfelek ugyanis szívesen kombinálják a kamattámogatott hitelekkel. Ez a megtakarítási forma kiegészíti a csok igényléseket, és a jogszabályban előírt önerő előteremtéséhez is kiváló lehetőséget biztosít.
Rámutatnak: emellett a lakástakarék-pénztári termék jelentős szerepet játszik a gazdaság kifehérítésében is, hiszen a pénz felhasználását mindenkor számlával kell igazolni. A lakástakarék-pénztári rendszer ezáltal jelentős összegű áfát csatornázott be az állami költségvetésbe.
A bankszövetség számításai szerint a rendszer közvetlen és közvetett hatásain keresztül a támogatási kiadásokat tartósan meghaladóan járul hozzá a költségvetés bevételi oldalához – mutatott rá a Magyar Bankszövetség.
(MTI)
Megszületett a hároméves bérmegállapodás: jövőre kilenc, két év múlva tizenhárom, három év múlva pedig tizennégy százalékkal nő a minimálbér – jelentette be a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára csütörtökön Miskolcon.
A Z generáció új kihívások elé állítja az európai biztosítási piacot. Ők a digitális technológiák fejlődése, a gazdasági bizonytalanságok és a környezeti válságok hatására másfajta hozzáállással viszonyulnak a pénzügyi és biztosítási termékekhez. Amellett, hogy elsősorban a személyre szabott és kisebb biztosítási termékeket keresik, a családi és baráti kapcsolatokon alapuló bizalom is meghatározó szerepet kap döntéseikben – derül ki a Deloitte friss, kilenc európai országra kiterjedő kutatásából. A magyar fiatalok, külhoni társaikhoz hasonlóan a megszokott biztosítási termékek helyett inkább digitális megoldásokat és környezettudatos szolgáltatókat keresnek, miközben elvárják a rugalmas és átlátható szolgáltatásokat és termékeket. A biztosítók számára óriási a feladat, hogy alkalmazkodjanak a változó igényekhez és hosszú távú kapcsolatokat építsenek a jövő generációjával.
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
